A szabad tankönyvválasztást és a helyettesítések kifizetését látják az egyik legsürgetőbb feladatnak az oktatásban a Tanítanék Mozgalom április végén publikált kérdőívének kitöltői. A 13 ezer válaszadó között pedagógusok, diákok és szülők is vannak.A kérdőívet kitöltők arra adhattak választ, hogy milyen változtatásokat tartanak a legfontosabbnak az oktatásban, mi valósulhatna meg akár a következő tanév kezdetéig, azaz szeptemberig. A válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy mely intézkedések élveznek kiemelt támogatottságot:Önálló oktatási minisztérium felállítása,a túlórák és helyettesítések kifizetése, a nevelést-oktatást segítő munkatársak (NOKS) bérrendezése,szabad tankönyvválasztás,a pedagógus teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése.az iskolaérettség megállapítása a korábbi szabályrendszer szerint történjen a szülő és az óvodapedagógus bevonásával.A listán van olyan elem, ami a Tisza oktatási programjában is szerepelt, van, ami már meg is valósult, de olyan is, amiről még kevés szó esett, és amiről Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter álláspontját sem ismerjük. Hogy állunk most ezekkel a pontokkal? Mi az, amin gyorsan lehet változtatni, mi az, amin nehezebb lesz? Jogásszal, oktatáskutatóval beszéltük át az ágazat top öt prioritását.Helyén kell kezelni a hibalistátMielőtt belemennénk a részletes válaszok elemzésébe, érdemes megnézni, hogy pontosan kik töltötték ki a cikk elején említett kérdőívet, és mennyire adhat ez reális képet az oktatás legsürgetőbb problémáiról. A kérdőívet 275 diák, 2940 szülő, 6338 pedagógus töltötte ki. Rajtuk kívül részt vettek a válaszadásban nyugdíjas pedagógusok, más oktatásban dolgozók és érdeklődő állampolgárok is. A válaszolók mindegyik kategóriában az oktatás legsürgetőbb változtatásának az önálló oktatási minisztérium létrehozását tartották.A diákoknál, a szülőknél és a nyugdíjas pedagógusoknál is a szabad tankönyvválasztás szerepelt a második helyen. Míg a pedagógusoknak, oktatásban dolgozóknak a helyettesítések és túlórák kifizetése, illetve a NOKS-dolgozók bérrendezése volt a második legsürgetőbb teendő.A lista harmadik helyéről már jobban megoszlottak a vélemények: a diákoknál a sztrájkjog helyreállítása és a kirúgott tanárok rehabilitálása, a pedagógusoknál a TÉR, azaz a teljesítményértékelési rendszer jelenlegi formájának felfüggesztése állt a harmadik helyen. A szülőknek pedig az, hogy az iskolaérettség megállapítása a korábbi szabályrendszer szerint történjen a szülő és az óvodapedagógus bevonásával. A nyugdíjas pedagógusok például azt részesítenék előnyben, ha visszaadnák a nevelőtestület, szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleménynyilvánítási jogát az iskolavezető megválasztásában.De mennyire érdemes alapozni ezekre a visszajelzésekre? Ercse Kriszta oktatáskutató szerint ebben a kérdőívben nagyon sok terepen dolgozó pedagógus és iskolahasználó (szülő és diák) nyilvánított véleményt, náluk jobban kevesen tudják, hogy mik a problémák az oktatásban.Szerinte a kérdőívben megfogalmazott problématerületek léteznek, ahogyan a válaszadók leírták, de helyén kell kezelni ezt a hibalistát.Ennek megértéséhez mondott egy példát: a diákok, szülői szervezetek gyakran mondják, hogy mekkora problémát jelent a magas óraszám a diákok túlterheltsége szempontjából, és ezen változtatni kellene. Azt javasolják, hogy csökkentsék a kötelező órák számát. Viszont érdemes látni, hogy első körben nem ehhez kell hozzányúlni, hanem a Nemzeti Alaptantervhez. „Ha ezt nem teszik, és csak csökkentik az óraszámot, az azt jelentené, hogy ugyanannyi tananyagra kevesebb óra jut, vagyis csak nőne a diákok terhelése.”Az oktatáskutató szerint ezért kell óvatosan bánni a terepen dolgozók közvetlen javaslataival, mert bár a problémaészlelésük érvényes, ők leginkább a helyi problémák gyors, közvetlen megoldásában gondolkodnak. „Akik érzékelik a problémákat, nem biztos, hogy meg tudják mondani, mi a valódi ok, min kellene változtatni rendszerszinten.” Ez egyszerűen azért van, mert más típusú tudást igényel a két terület.Megkérdeztük az oktatáskutatótól, hogy hiányol-e bármit a kérdőívet kitöltők listájából. Ercse Kriszta kiemelte még lehetőségként például a tankötelezettség 18 évre emelését, a kötelező kerettantervek megszüntetését, és a mindennapos testnevelés megszüntetését (amit Lannert Judit is említett meghallgatásán).Önálló oktatási minisztériumEgy top ötös lista összeállítása mindig relatív, nagyon függ attól, hogy kik állítják össze a listát, és hova teszik a fókuszt. Viszont ahogy az oktatáskutató is mondta, a gyakorlatban dolgozók visszajelzése nagyon fontos, és Lannert Judit is az egyik munkaszervezési elvnek a partnerséget jelölte meg, így érdemes jobban végig nézni a javaslatokat.A lista első helyén álló önálló oktatási minisztériumot le is tudhatnánk annyival, hogy ez pipa, már meg is valósult, hiszen Magyar Péter bejelentette: Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek, és ő kedden le is tette az esküt. Önmagában az oktatási minisztérium mindenképp azt jelzi, hogy a következő kormány prioritásként fogja kezelni a diákok és pedagógusok sorsát, de a konkrét intézkedésekre lehet-e következtetni ebből? Vagy jelent-e önmagában egy minisztérium biztosítékot bármire?Az oktatási és gyermekügyi minisztérium létrehozása jogi szempontból egyszerű dolog Zeller Judit, a TASZ jogásza szerint. A minisztériumokat egy törvényben sorolják fel, a ciklus kezdetén lehet ezt a törvényt módosítani. Ez az Országgyűlés alakuló ülésén, május 9-én már meg is történt, formálisan tehát létrejött az Oktatás és gyermekügyi Minisztérium. Innentől már csak technikai kérdés, hogy milyen gyorsan tudják felosztani a pozíciókat, kinevezni az államtitkárokat és átszervezni a minisztériumi apparátust. Az is elképzelhető, hogy az eddigi apparátust fogja átvenni az oktatási minisztérium.A Tisza programjában az is szerepel, hogy a tárcavezető vétójogot kap a törvényhozási döntéshozatalban. Megkérdeztük Zeller Judittól, hogy jogi értelemben ez mit jelentene a gyakorlatban.„Sokkal inkább a törvény előkészítési folyamatában tudom ezt elképzelni, az Országgyűlés által elfogadott törvényt nem vétózhatja meg egy miniszter.”Szerinte ez a gyakorlatban inkább úgy fog történni, hogy szakmai egyeztetés lesz a miniszterek között, és ha a kormány szeretne előterjeszteni egy törvényt az Országgyűlésnek, akkor azt előtte az oktatási miniszter vétózhatja. Normál esetben a kormányülésen fogják megvitatni ezeket a kérdéseket, akár társadalmi egyeztetésre is bocsátják, és csak utána nyújtják be a javaslatot a Parlamentnek.Ercse Kriszta oktatáskutató szerint önmagában az, hogy önálló tárcát kap az oktatásügy, jelentős hangsúlyt, mozgásteret, figyelmet és forrásokat jelent. A gyermekügy beemelésével pedig Lannert Judit világos fókuszt jelölt ki: a tárca érti a koragyermekkor jelentőségét, és a gyermeki szükségletek fókuszba emelésén túl az intézményi támogatást kiterjeszti az egész életre.A túlórák és helyettesítések kifizetése, bérrendezésA Tisza programjában szerepel, hogy 25 százalékos béremelést hajtanak végre a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében. NOKS státuszt kaphat például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztens, a pszichopedagógus, a titkár, a dajka, a könyvtáros, a rendszergazda vagy a takarító is.A tanárokat képviselő szakszervezetek régóta követelik, hogy a kormány a tanári béremelésből kimaradó iskolai és óvodai dolgozók bérét is emelje meg. A PDSZ azt kérte, hogy a felsőfokú, nem pedagógus végzettségű dolgozók bére érje el a tanári bértáblán a Pedagógus I. fokozat alsó határát, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében pedig 40 százalékos emelést kérnek a 2024. január 1. és 2026. december 31. közötti időszakban elmaradt béremelés kompenzációjára.Amíg a tanárok bérét 2023-tól kezdve a diplomás átlagbér 80 százalékához kezdték el felzárkóztatni, a NOKS-dolgozóké alapfokú végzettséggel a minimálbérhez, közép- és felsőfokú végzettséggel pedig a garantált bérminimumhoz kötődött, így kevéssé emelkedett.Közben már 2023-ban tízezernél is több, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzott a köznevelésből.Az üresen maradt pozíciókkal járó többletfeladatokat főként a pedagógusok látják el, ha mégsem, akkor ezek ellátatlanul maradnak.És mennyi idő lenne ezeken változtatni? A béremelés is azok közé az intézkedések közé tartozik, amelyek viszonylag gyorsan végrehajthatók, már ha van rá fedezet. Lannert Judit bizottsági meghallgatásán viszont arra utalt, hogy nincs pénz a kasszában. Úgy fogalmazott, hogy „megvizsgáljuk a NOKS-dolgozók béremelését a költségvetés függvényében”.Zeller Judit jogász szerint ez lassabb munka lesz. „Nemcsak arról van szó, hogy gyorsan felállítunk egy hivatalt, hanem itt gazdasági számításokat kell végezni. El kell dönteni, hogyan lesz méltányos az emelés, például lépcsőzetes vagy egyösszegű béremelést szeretnének-e.”A Tanítanék Mozgalom képviselői civilek, tanárok és diákok közös tüntetésén Budapesten, 2023. október 23-án – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / TelexMennyire tartja fajsúlyos témának a NOKS-dolgozók béremelését Ercse Kriszta? A Telexnek az oktatáskutató azt mondta: a magyar oktatási rendszer nagyon rosszul gazdálkodik a pedagógusokkal. A tanárok viszik el a gyerekeket színházba, megkenik a vajas kenyeret, fogászati vizsgálatra kísérik az osztályt. Az oktatáskutató szerint az iskola erőforrás gazdálkodását át kell gondolni, és a pedagógusi munkakörbe nem tartozó feladatokat szétosztani az olyan szakemberek között, akiknek pedagógiai képzettségük van. A NOKS-os dolgozók másik része nem a gyermekekkel dolgozik közvetlenül, de az ő munkájuk is nélkülözhetetlen az iskola minőségi működéséhez.A túlórák és helyettesítések kifizetése már régóta húzódó probléma. 2024-ben például 13 pedagógus pert indított a Kelet-Pesti Tankerületi Központ ellen a kifizetetlen többletmunkák miatt, a tankerület már a tárgyalás előtt kifizette a tanárok által követelt pénzt. A tanárok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért járó díjakért pereltek, három évre visszamenőleg.2022-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy ki kell fizetni a pedagógusoknak a túlórákat, így például a helyettesítéseket, osztálykirándulásokat is. Az ítélet szerint a pedagógusnak elrendelhető munkavégzésnél – így az eseti helyettesítésnél – is be kell tartani a munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra és munkaidő-nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani.Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, a pluszmunka rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni. Közben az Eduline idén arról írt, hogy csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A probléma gyökere sokszor nem az, hogy a tankerület nem szándékozik kifizetni a többlettanítást, hanem az, hogy nincs megfelelő kommunikáció az intézményvezetés és a munkáltatók között.Lannert Judit bizottsági meghallgatásán azt mondta ezzel kapcsolatban: a pedagógusoknál csökkentik a kötelező helyettesítések számát, elkezdik a kötelező óraszám és a kötött munkaidő felülvizsgálatát.Zeller Judit is megerősítette, hogy ha igazolható a túlóra, azt ma is kötelező kifizetnie a munkáltatónak, de a gyakorlatban ez sokszor nem történik meg.Ercse Kriszta is egyetért azzal, nem mérlegelés kérdése, hogy a tanárok plusz munkáját ki kell fizetnie a munkáltatónak. A probléma az, hogy a pedagógushiány miatt egyre több óraadó vagy részmunkaidős munkavállaló dolgozik az iskolákban, és őket nem lehet beírni plusz helyettesítésre. Arra csak a teljes állású munkavállalók írhatók be, a 36 óra iskolában töltött idő terhére, így viszont kevesebb munkavállaló között oszlik meg a teher. Illetve az is probléma, hogy így kevesebb lesz a szakszerű helyettesítés, ami szintén nem ideális.Szabad tankönyvválasztásA szabad tankönyvválasztást 2013-ban kezdték korlátozni, majd az egyik legtöbbet kritizált intézkedés volt az eltörlése. A tankönyvpiac szűkítésével csökkent az iskolák és a pedagógusok autonómiája, pedagógiai szabadsága, és nőtt a politikai befolyás ereje.A Tisza-programjában szerepel, hogy megszüntetik az állami tankönyv-monopóliumot, erős minőségbiztosítással megtámogatott, sokszereplős taneszközpiacot építenek ki.Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke arról beszélt a Népszavának, hogy vannak azonnali intézkedések, amelyeket rögtön a kormány megalakulása után meg lehet lépni, és vannak nagyobb előkészítést igénylők is. Az előbbibe tartozik például az, hogy legalább tiltva ne legyen az iskoláknak, hogy ne az állami, sok esetben rossz minőségű tankönyvekből rendeljenek. Kereszty Péter szerint ez nagy segítség lenne, még akkor is, ha „ez az év már elment”, mivel a következő, 2026-27-es tanévre a tankönyvrendelés áprilisban zajlik. A tankönyvek szeptemberi pótrendelésénél viszont már eltörölhetnék a tiltást. Hosszabb távon jogszabályokat is kell módosítani, amelyek talán hátrébb sorolódnak a prioritások közt.Lannert Judit bizottsági meghallgatásán azt mondta:hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, ami a tantárgyanként legfeljebb két tankönyv választását engedi.Zeller Judit szerint olyan értelemben most is van szabad tankönyvválasztás, hogy ha a szülők hozzájárulnak és ezt finanszírozzák, akkor lehet más tankönyvet választani. Az államilag támogatott tankönyvek kiterjesztésének lesz költsége, de ha ez pénzügyileg megoldható, akkor szerinte nem fog problémát jelenteni.Ercse Kriszta szerint a szabad tankönyvválasztás biztosításának két része van: az egyik, ami egy tollvonással megoldható, a másik viszont inkább közép-hosszú távú cél. Azt azonnal meg lehet csinálni, hogy a jogszabályi kereteken belül felhasználhatóvá teszik a már korábban akkreditált, korábban is használt tankönyveket. Később szerinte érdemes szélesebb körű gondolkodást kinyitni a tankönyvek kérdéséről, megvizsgálni, mennyire elavultak maguk a tankönyvek, és hogyan lehetne tágabb értelemben a választás szabadságát biztosítani.A pedagógus teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztéseA 2024–2025-ös tanévtől elindult a közoktatásban dolgozók új teljesítményértékelési rendszere. A pedagógusok maximum 100 pontot érhetnek el, az számít kiemelkedő teljesítménynek, ha valaki 80 pontnál jobb eredményt ér el, 50–80 pont között átlagos teljesítményt kapnak a tanárok, 50 pont alatt fejlesztendő teljesítményűnek minősülnek.Az igazgatók a teljesítményértékelés alapján az átlagos teljesítményt nyújtóknak legfeljebb havi bruttó 20 ezer forint, a kiemelkedően teljesítő pedagógusoknak havi bruttó 20 ezer és 60 ezer forint közötti összeget adhatnak.A Tisza-programjában azt írta, hogy a jelenlegi teljesítményértékelési rendszer és a minősítési eljárások adminisztratívak, célellenesek, nem támogatják a valós szakmai fejlődést. Lannert Judit bizottsági meghallgatásán annyit mondott, hogy a TÉR-t átalakítják, de azt nem részletezte, hogyan.Megkérdeztük Zeller Judittól, hogy lát-e jogi akadályt a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztésében. A jogász azt mondta:a TÉR részleteit miniszteri rendeletben szabályozzák, tehát még csak az Országgyűlésre sincs szükség az átalakításához.Zeller Judit szerint ebben a miniszternek nagy mozgástere lesz, gyorsan meg tudja változtatni ezt a rendeletet. Az más kérdés, hogy a 2025/2026-os tanév már lassan véget ér, tehát nem lenne méltányos ennek a tanévnek az értékelését visszamenőlegesen megváltoztatni.Ercse Kriszta szerint a teljesítményértékelési rendszer megszüntetése azért indokolt, mert ezt a modellt nem azért hozták létre, hogy fejlesztő módon szakmai támogatást adjon a tanároknak, hanem azért, hogy az oktatásirányítás kontrollt gyakorolhasson. A szakértő szerint egy jó rendszerben az iskola szervezetét kell úgy támogatni, hogy tanuló szervezetté váljon, fejlődjön. Megfelelő tér jusson az önértékelésnek, felelős szakmai értékelésnek, ne külsős végezze az egyes pedagógusok értékelését. Az oktatáskutató szerint hosszabb folyamat kidolgozni, hogy milyen rendszer léphetne a TÉR helyébe, de a megszüntetése gyorsan kivitelezhető.Iskolaérettség megállapítása a korábbi szabályrendszer szerintAz Országgyűlés a 2019-es köznevelési törvény részeként fogadta el, hogy a tankötelezettség korhatárát lejjebb viszik, tehát azoknak a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, alapesetben el kell kezdeniük az iskolát.Addig a szülők az óvodával megbeszélve helyben dönthették el, hogy hatévesen iskolába engedik-e gyereküket vagy még egy évet az óvodában maradnak. Az új rendszerben erről szakértői vélemény alapján dönt az Oktatási Hivatal. A törvény módosításával akkor sokan nem értettek egyet. A kormány azzal indokolta a változtatást, hogy az új rendszerrel el akarják kerülni az indokolatlan visszaéléseket és felmentéseket, amelyek miatt az első osztályokban akár két év korkülönbség is kialakult a gyerekek között. A valóban iskolaéretlen gyerekeket pedig azért szűrnék ki, hogy fel tudják készíteni őket a sikeres iskolakezdésre, és elkerülhetők legyenek a korai iskolai kudarcok.Lannert Judit az Országgyűlés oktatási bizottságának meghallgatásán 2026. május 11-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / TelexAz új szabályok szerint ha a szülők nem érzik úgy, hogy a gyerekük iskolaérett lenne, akkor január 1. és 18. között egy év halasztást kérhetnek az OH-nál. A tapasztalatok alapján úgy tűnik: bár végül a kérelmek nagy részét elfogadják, de hiába a jól megírt érvek, a szakmai vélemények, teljesen kiszámíthatatlan, mi alapján hoz döntést az Oktatási Hivatal.A Tisza programjában nem szerepel ez a téma, annyit írtak, hogy „bővítjük a korai fejlesztés kapacitását, rugalmas bölcsőde–óvoda–iskola átmenetet alakítunk ki”. Lannert Judit a bizottsági meghallgatásán erre vonatkozóan annyit mondott, hogy az óvoda-iskola átmenetet a gyerekek szükségleteihez kell igazítani, illetve „rugalmas beiskolázási lehetőséget” említett.Zeller Juditot nem lepte meg, hogy ez a követelés is bekerült a top öt prioritásba. „Nagyon sokan kértek tőlünk jogsegélyt amiatt, mert nem akarják a rugalmatlan szabály alapján iskolába adni a gyereküket.” Szerinte az, hogy erről az Oktatási Hivatal dönt, senkinek nem jó, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: hiszen legtöbb esetben ugyanúgy nem mennek hatévesen óvodába azok a gyerekek, akiket nem akarnak elküldeni, viszont rengeteg plusz adminisztratív teendővel tudják ezt elérni a szülők. Illetve Zeller Judit azt is problémaként emelte ki, hogy a kérelmeket januárban kell beadni, miközben az iskola csak szeptemberben kezdődik, és ennyi idő alatt nagyon sokat változhat egy gyerek.Szerinte ezt a szabályozást is könnyen meg lehetne változtatni, ha visszaállítják a régi rendszert. Ez nem is lenne annyira nehéz, hiszen sok olyan szakember van, aki a régi rendszerben szocializálódott.Az oktatáskutató szerint ezt az egész szabályozást azért vezették be, mert elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések, és sok óvodában nem volt elég férőhely, amikor kötelezővé tették az óvodát 3 éves kortól. „Amikor a szabályozást meghozták, Magyarországon a 6 évesek több mint 60 százaléka általában még óvodában volt.” Ercse Kriszta szerint a kötelező hatéves kori beiskolázása tűzoltás volt, és nagyon sok gyermek látta kárát. Hiába volt külön kérvényezhető a felmentés, sokszor a szülőknek nem voltak megfelelő információi. Szerinte ez az egyik olyan intézkedés, amit azonnal vissza kell vonni.