Alvás és álmok – a régi korokbanAz ókori kultúrákban az alvás és az álmok egyfajta átjárót jelentettek a valós világ és az istenek világa között: számos mitológiai történet szól arról, hogyan találkoztak halandók az istenekkel álmaik során, de az álmok és az álomlátás egyfajta jövőbe látás is volt, így nagy jelentőséget tulajdonítottak nekik, ezért egyszerre volt spirituális és orvosi dimenziója az ekkor született leírásoknak.Az ókori egyiptomiak számára az alvás egyfajta „átjáró” volt a túlvilágra: a legkorábbi „álmoskönyv” Káj naplója (vagy az ún. Chester Beatty Papyrus), amely Kr. e. 1275-ből származik: ezekben pontos megfejtések sorakoztak az álmok kapcsán arra vonatkozóan, hogy mi történik azzal, ha valaki álmában nagymacskát lát vagy épp egy mély verembe esik. Ugyanakkor szintén az ókori Egyiptomban léteztek ún. alvótemplomok is: ezek olyan speciális helyek, ahol az emberek azért aludtak, hogy gyógyító álmokat kapjanak az istenektől.Az alvás és az álmok kérdésköre az ókori görögöket is kiváltképp foglalkoztatta: Arisztotelész Kr. e. 350 körül írta meg az első tudományos jellegű értekezést az alvásról: úgy vélte, az alvás az emésztés mellékterméke. Szerinte az ételből felszálló meleg gőzök felemelkednek a fejbe, ott lehűlnek, majd „lecsapódnak” és elnehezítik az érzékszerveket. Habár később beigazolódott, hogy ez a magyarázat és levezetés hibás, mégis ez volt az első írásos feljegyzése annak, hogy a nehéz vacsora rossz alváshoz vezethet.A középkorban népszerűek voltak az olyan egészségkönyvek, mint a 14. században keletkezett Tacuinum Sanitatis, amelyek illusztrációkkal mutatták be a helyes életmódot. Egyebek között olyan kérdésekre is igyekeztek választ adni, hogy hason vagy oldalt fekve jobb-e aludni: a korszak orvosai azt javasolták, hogy az ember először a jobb oldalán aludjon, hogy segítse a máj működését, majd az éjszaka közepén forduljon a bal oldalára. De ezekben a könyvekben már írtak az emésztést, így az alvást segítő ételekről is: a feljegyzések szerint a saláta, a mandulatej és a mákfőzet voltak a korszak „altatói”.A középkori kolostorokban az alvás szigorúan szabályozott volt: Szent Benedek regulája például pontosan meghatározta a bencés szerzeteseknek, mikor kell az éjszakai imára felkelni majd visszafeküdni aludni.Bizonyos kutatások szerint a megszakítás nélküli, nyolcórás alvás viszonylag modern „találmány”. Roger Ekirch történész kutatásai szerint – aki kifejezetten a nyugati társadalmakat vizsgálta – az ipari forradalom előtt az emberek két szakaszban aludtak: az első alvás napnyugta után nem sokkal kezdődött, és kb. éjfélig tartott. Ekkor egy rövid, néhány órás szünet következett, ami a fellelhető források alapján kifejezetten szociális időszak volt: sokan ilyenkor beszélgettek a szomszédaikkal vagy épp a családtagjaikkal a napi dolgokról, majd ezt követően ismét nyugovóra tértek és napkeltéig aludtak. Ez a természetes ritmus akkor tört meg, amikor megjelent az utcai világítás és a villanykörte. A „szünet” eltűnt, az alvás pedig beszorult egyetlen, kényszerített blokkba.Létezett-e régen alvászavar?A válasz: igen, de egészen más köntösben! Az inszomnia jelenségét régen nem neurológiai problémaként, hanem természetfeletti látogatásként kezelték. Az ókori görögök és a reneszánsz embere is ismerte az álmatlanságot, de gyakran a túlzott gondolkodásnak, a „fekete epének” vagy a szerelmi bánatnak tulajdonították. A középkorban pedig úgy hitték, démonok ülnek az ember mellkasára – innen ered a máig használatos lidércnyomás kifejezés is.Mi változott meg gyökeresen?Őseinknek a naplemente, majd a tűz és a gyertya fénye jelezte a nap végét: ez elősegítette a test „kikapcsolását”, azaz a melatonin termelődését, melynek kulcsfontosságú szerepe van az alvásban. Manapság a túlzott okoseszköz-használattal és a sok kékfényforrással azt üzenjük az elménknek, hogy még nappal van, nem kell aludni. Holott kulcsfontosságú lenne a rendszeres napirend minimum 7-8 óra alvással – még ha azt nem is a naplementéhez és -felkeltéhez igazítjuk. A fényforrások mellett az állandó zaj is sokak számára problémát jelent, hiszen manapság már nagyon ritkán lehet teljesen csendben aludni.Mit jelent ma az alvás?Fontos lenne újraértelmeznünk az alvás fogalmát, amely a modern korban egyfelől devalválódott, és veszteségforrássá vált, hiszen az alvás a gyengéké, a sikeres ember pedig keveset pihen. Másfelől viszont egyfajta státuszszimbólummá is vált, amelyet folyamatosan figyelni, optimalizálni, elemezni kell. Mára a kutatások kimutatták, hogy hiába étkezünk egészségesen vagy edzünk rendszeresen, ha nem alszunk jól és eleget, akkor – kis túlzással – mehet a kukába minden.Az alvás a testünk – és az elménk – természetes teljesítményfokozója. Az agyunk alvás közben végzi a nagytakarítást, a testünk ilyenkor regenerálja a fáradt izmokat és testrészeket, de bőrünk egyensúlya is alvás közben áll vissza, sőt, ilyenkor az emésztés és a kiválasztás is fokozottabban működik. Egyszóval: ha nem alszunk jól és eleget, akkor hosszú távon a mindennapi létezésünket szabotáljuk.Természetesen ma már rengeteg eszköz – speciális matracok, takarók, párnák, okosórák és más egyéb alkalmazások, növényi alapú készítmények és még egy sor más dolog – áll rendelkezésre ahhoz, hogy az alvásminőségünk javuljon. Ugyanakkor a legtöbbet akkor tehetjük magunkért, ha elsőként egy olyan napi rutint alakítunk ki, amely rendszeres és követhető, és amelyben fontos és dedikált helye van az elegendő alvásnak.3 tipp a nyugalmas és kiadós alváshoz:1. A 10-3-2-1 szabály: 10 órával alvás előtt nincs koffein, 3 órával előtte nincs étel, 2 órával előtte nincs munka, 1 órával előtte pedig nincs kijelző.2. Ne félj a felébredéstől! Ha éjjel kettőkor kipattan a szemed, ne nyúlj a telefonért. Emlékezz az őseidre: ők ilyenkor verset írtak vagy teáztak. Kelj fel, olvass 15 percet félhomályban, és várd meg, amíg a „második alvás” magától megérkezik.3. Hűvös és sötét: Az agyunknak szüksége van a testhőmérséklet 1-2 fokos csökkenésére az elalváshoz. A hálószoba legyen barlangszerű: 18-19 fok és teljes sötétség.Phytotec Hungária Bt. - HirdetésAz oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.