A közvetlen károkon túl ellátási fennakadásokkal, technológiai problémákkal is szembesülhetnek a hazai vállalkozások a klímaváltozás és a természet elvesztése miatt, szinte függetlenül attól, milyen ágazatban aktívak – mondta a HVG Impact Talks konferenciáján Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, aki az esemény napján kapott feladatot a kormányban: ő lett az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A frissen kinevezett helyettes államtitkár még WWF-igazgatói minőségében szólalt fel a természeti kitettségről, a körforgásos üzleti modellekről és a beszállítói lánc dekarbonizációjáról szóló konferencia egyik panelbeszélgetésén, ahol a globális felmelegedés hazai trendjeire vonatkozó indító kérdésre fejtette ki a fenti gondolatokat.
A természetvédelmi szakember szerint itthon számos kedvezőtlen hatással számolhatunk, porviharok, villámárvizek, akár tornádók is, de
a legnagyobb kockázat a hőhullám és az aszály lesz, utóbbi az eddigi előrejelzések alapján idén akár még súlyosabb is lehet, mint a sokaknál az ajtót berúgó 2022-es volt.
Ez a szakember szerint az agráriumon kívül számos más vállalkozásra is hatással lehet, például mert nem kap vízhasználati engedélyt – akár már idén –, vagy nem annyit amennyire szüksége lenne, ami miatt vissza kell fognia a termelését. A természeti probléma nem csak a szélsőséges időjárástól függ, hanem attól is, hogy az a jelenség hova érkezik meg, milyen tájba, van-e erdő, gyep, vizes élőhely, amely tompíthatja a hatását, szabályozhatja a terület mikroklímáját, javíthatja ellenálló-képességünket. A kulcskérdés a szakember szerint, hogy ugyan az időjárás alakulására alig tudunk hatni, de a saját környezetünkre annál inkább.
