Mit szól a kinevezéshez, hogy érzi magát, váratlanul érte?Nagyon megtisztelő. Tudtam róla, hogy a szakmából többen is ajánlottak a posztra, és nem csak vaktában kerestek embert. Rengeteg jókívánságot kapok, sokan ajánlanak segítséget, nagyon lelkes vagyok. Azt is érzem – amit szerintem sokan mások is –, hogy ezek a témák hosszú ideig nagyon hátra voltak sorolva, és most nyílnak ajtók, amiken be lehet menni. Az a felelősségünk, hogy bemenjünk és csináljunk jó szabályozásokat, hozzunk jó intézkedéseket, helyezzük magasabb posztra az egész természetvédelmet. Szerintem a magyar nemzeti értékeknek része kell, hogy legyenek a Kárpát-medence élőhelyei, a Hortobágyunk, Balatonunk, Mátránk…Melyik ajtón nyitna be először, mi lenne az első teendő?Rengeteg előkészítő munkára van még szükség, most csak a saját szándékaimról tudok beszélni: jó lenne mindenféle károkozást azonnali hatállyal megállítani. A miniszter úr már be is jelentette a védett erdőkben a fahasználatok korlátozását. A hosszabb távú személyes szakmai ambícióm pedig, hogy azt látom: a klímaváltozás negatív hatásaival szemben milyen védőhálót tud nyújtani a természet, az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek, és nagyon fontos, hogy mennyire becsüljük meg őket ebbéli minőségükben is. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium ennek a szószólójává kell, hogy váljon. Sipos KatalinGyerekkorától rajong a növényekért a biológus végzettségű természetvédelmi szakember. Több mint 25 éve dolgozik a természeti értékek védelméért: botanikai felügyelőként kezdett a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán, ahol idővel a rendszerszintű kapcsolatokat és a szakmapolitikát is kiismerve végül a szakmai igazgatóhelyettesi posztig jutott. Innen szakmailag vállalhatatlan ügyek miatt távozott a WWF Magyarországhoz, amelyet 2015 óta vezetett, és ahol már keresik az utódját. Az is fontos, hogy azokat a csatákat, amiket évtizedek óta vív egymással a természetvédelem és az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a vízügy, a természetvédelem és az infrastruktúra, a természetvédelem és a gazdaságfejlesztés és így tovább, magunk mögött hagyjuk, és a nagy közös ellenség, a klímaváltozás hatásaival szemben kezdjünk beszélgetéseket. A nap végén úgyis arról fogunk beszélni, hogy miként lehet csökkenteni a klímakárok összegét forintban. Tehát nagyon is van gazdasági vonatkozása, és én szeretném ezen az alapon megközelíteni a témát.Milyen kihívásokra számít? Mint minden ágazatban, itt is feladat az előző időszak lezárása, a necces, rossz ügyek feltárása, és valamiféle igazságtételre is szükség van, a természetvédelemben is, bár nem itt volt a legtöbb politikai zűrzavar. Utána komoly feladat a szakembergárda feltöltése. Erős, jó lovak nélkül nem lehet vágtázni. Nagyon sok szakember elhagyta a területet az elmúlt közel két évtizedben, de az a fajta építkezés, amire most lehetőség nyílik, valószínűleg többeket vissza fog csábítani. Ez is az első feladatok egyike: megtalálni őket, és meggyőzni arról, hogy most lehet valami jót csinálni.Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, a WWF Magyarország volt igazgatójaHVG / Szondy DalmaMár kiderült pár dolog a kormánnyal kapcsolatban, például egyes minisztériumok vétójogot is kaptak – bár az Élő Környezetért Felelős Minisztérium pont nem –, viszont azt is szokás mondani, hogy a természetvédelemnek, a fenntarthatóságnak az egész kormányzati munkát át kellene hatnia. Hogy látja: lesz elég ereje a minisztériumnak, a miniszternek, hogy ezt érvényesítse?Erre a kérdésre én nem tudok választ adni, nemcsak azért, mert nem látom át személyesen, hanem mert még biztos, hogy sok minden alakulni fog. Az biztos, hogy nem a vétó, az erő, a tiltás a célravezető a környezeti ügyekben, hanem a konszenzusra törekvés, az adatokon, logikán, észszerűségen alapuló párbeszéd minden szektorral. A meggyőzésük, amihez minden racionális érv az asztalon van már, elég csak a klímakárokra gondolni. A miniszter úrról pedig látom, hogy személyes küldetésének tekinti, hogy nagyon erős környezetvédelmi minisztériumot építsen fel, és ezt én is személyesen nagyra tartom, és segítem, amiben tudom.Sipos Katalinnal az Impact Talks by HVG konferencián beszélgettünk, ahol ő volt az egyik előadó, és arról is beszélt, mekkora veszteséget okozhat az emberiségnek az ökológiai válság, a biológiai sokszínűség csökkenése. A konferenciáról hamarosan külön is beszámolunk.