Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár – Fotó: Huszti István / TelexA Gyermekvédelmi diagnózis azt állapította meg, hogy az összeomlás szélén van a magyar gyermekvédelem, mondta a Telex stúdiójában Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár, pár órával azután, hogy szombaton délelőtt sajtótájékoztatón a Kossuth Lajos Gyermekotthonban Magyar Péter miniszterelnökkel és Kátai-Németh Vilmos miniszterrel mutatta be a kormány Gyermekvédelmi jelentését. Gyurkó Szilvia szerint a jelentés egyik legmeglepőbb és szívszorító megállapítása az, hogy milyen kevés gyerek kerül vissza a családjába, minden negyedik, ötödik gyerekkel történik csak meg.Tudtuk, tudtuk, de nem sejtettük, Gyurkó szerint így lehet leírni azokat a problémákat, amelyeket a jelentés feltárt. Felvidító volt megélni, hogy az ember szeretne egy adatot, és az egyszer csak ott van előtte, mondta a korábban a Hintalovon Alapítvány alapítójaként dolgozó államtitkár. Szerinte az a fontos most, hogy a gyermekvédelem ne egy politikai termék legyen, hanem egy olyan diagnózis, amely adatokon alapul és a kivezető utakat keresi. Gyurkó Szilvia elmondta, hogy már dolgoznak a jelentés következő fejezetén, amely a megoldási javaslatokat tartalmazza majd.„Egy másik előterjesztéssel kapcsolatban egy kormányülésen beszélhettem a jelentésről, amelyet megrendüléssel fogadtak a kormány tagjai, miniszterelnök úr ezután döntött úgy, hogy nyilvánosságra kell hozni a jelentést, és azt kérte, a kormányban mindenki olvassa el azt”– mondta az államtitkár.Külön nem vizsgálták, hogy az Orbán-kormány vizsgálta-e a rendszer problémáit, Gyurkó Szilvia azt mondta, ezek azok az adatok, amelyeket később a Direkt36 is nyilvánosságra hozott, miután közérdekű adatigényléssel kikérte azokat. Az Éhezés vezetett szexuális bántalmazáshoz egy gyerekotthonban című cikket itt tudja újra elolvasni a Telexen.Az államtitkár beszélt egy május 7-én kelt, a kormányváltás előtt két nappal született jelentésről is, amely az év végéig tartalmazta, hogyan kell a napi kvótát megemelni, hogy ne éhezzenek a gyerekek. Gyurkó azt mondta, soha, az átadás-átvételnél sem találkozott Fülöp Attila volt szociális államtitkárral, ezért nem is tudta megkérdezni, tudtak-e ezekről az éhezéssel összefüggő esetekről, és miért nem lépett az Orbán-kormány hamarabb ezzel kapcsolatban.Arról, hogy az előző kormány büntetőjogi felelőssége felmerülhet-e, az államtitkár azt mondta, éveken keresztül találgatták a gyermekvédelmi szakemberek, hogy milyen részben volt ebben félrenézés. „Azt mindenképpen ki kell mondani, hogy az a gyerek, aki azért ragadt a kórházban, mert a politikai vezetés nem lépett időben, az életét végig fogja kísérni, hogy ott hagyták, egyedül hordozza el a következményeket, és nekem ez fáj” – mondta az államtitkár.Szerinte aljas az, ha nem szakmai szempontok szerint irányítanak egy szakmát, mert elkezdődik az igazodás, erre példaként azt hozta fel, hogy a gyermekvédelemben dolgozó intézményvezetők tűrték a beázásokat, a méltatlan körülményeket, mégsem lett belőle botrány.A magyar gyermekvédelem egy traumatizált rendszer, PTSD-s szakemberekkel kezdődik el a munka, mondta Gyurkó Szilvia, hozzátette, a következő hetekben hozzák nyilvánosságra a bicskei gyerekotthonban történteket is.Mint amikor egy éhező ember elkezd enni, ezzel a hasonlattal élt Gyurkó Szilvia, amikor arról beszélt, hogy a kormány tízmilliárd forinttal lép be a gyermekvédelem támogatására. Egymilliárdot különítenek el azonnali krízisintervencióra a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére. Egy állami gondoskodásba került gyerek 8-12 millió forintba kerül, ezért az államtitkár szerint paradox módon a rendszer pazarlóan működik. Gyurkó Szilvia szerint a tízmilliárdot az államtitkárság kérte, ők kértek ennyit, ez az a pénz, amit nagyon pontosan be tudnak azonosítani.A kórházban rekedt gyerekek esetében az egyedi sorsrendezés mellett megnézik a következő területeket is:anya-gyerek krízisközpontra van szükség,speciális nevelőszülői hálózatra van szükség,az egymilliárdból fordítanak a csecsemők alapellátására, hogy időben fel lehessen tárni például a krízisterhességeket,a gyerekvédelembe érkező 9,5 milliárd forint a bérrendezést is magában foglalja,szakmai párbeszédet folytat az államtitkárság a szakemberekkel,segítik a gyámhivatalokat is.Az államtitkár szerint 2600 milliárd forint hiányzik a rendszerből, most azokhoz a fájdalompontokhoz nyúlnak, ahol a leggyorsabban be kell avatkozni, de ez szerinte nem arról szól, hogy például fel kell újítani az épületeket. Kiemelte, hogy az elmúlt években a gyermekvédelemre költött pénzek egy része nem a gyerekekre, hanem luxusjárművekre ment el.Az államtitkár beszélt a gyermekvédelmi dolgozók bérrendezéséről is, a délelőtti sajtótájékoztatón elhangzott 25 százalékos emelésről azt mondta, ez nullára hozza fel a rendszer dolgozóinak bérét.„Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor beszéltem Magyar Péterrel”– válaszolta Gyurkó Szilvia arra a kérdésre, hogy milyen gyakran beszél a miniszterelnökkel a gyermekvédelmi rendszerről. Az államtitkár szerint azonban az a tény, hogy a miniszterelnök jelenlétében jelentették be a gyermekvédelmi diagnózist, már önmagában jelzi a kormány támogatását a rendszer felé. Az államtitkárt meghatotta, ahogyan a miniszterelnök szombat délelőtt a gyermekvédelemben dolgozókról beszélt, szerinte a kormányban van bátorság, hogy hozzányúljon a területhez. „Én leszek az első, aki jelzi majd, ha valami nem oké” – mondta Gyurkó.Az azonos nemű párok örökbefogadásával kapcsolatban azt mondta, nem szexuális irányultsággal akar foglalkozni, hanem azzal, hogy egy örökbe adott gyereknek hol jó. „Ki kell vonni ezeket a kérdéseket a politikai árnyékboksz kategóriájából” – mondta az államtitkár. Szerinte minden ponton a gyerekből kell kiindulni, szerinte ezt meg kell tanulnia a miniszterelnöknek, és a képviselőknek is, szerinte ez egy tanulási folyamat.Gyurkó Szilvia beszélt arról is, hogy szerinte szükség van a dolgozók szűrésére, alkalmassági vizsgálatára a gyermekvédelmi rendszerben, de a 2024-es kifogástalan életvitel vizsgálattal az Orbán-kormány „ágyúval lőtt verébre”. Az államtitkár szerint ennél sokkal szofisztikáltabb szűrőket kell alkalmazni, a nemzetközi jó gyakorlatokban szerepel a mentorálás, a képzés, és az utánkövetés is. „A mostani vizsgálat eljátszotta a kreditet, amit a szakma adott neki” – fogalmazott, és elmondta, az elmúlt hetekben tárcaközi egyeztetés kezdődött, hogy kidolgozzák ezeket a szűrőket. Az államtitkárral készült interjút itt tudja újra megnézni: