A gyors rádiókitörések (FRB) rendkívül rövid ideig tartó, ugyanakkor rendkívül erejű események, amely során az adott objektum rádióhullámot bocsát ki magából. Ezek az események mindössze néhány ezredmásodpercig tartanak, mégis, olyan energiájuk van, mint amit a Nap néhány nap alatt produkál csak.Bár létezésük régóta ismert, eredetük még nem teljesen világos a tudósok számára. A kutatók azonban ezek fényét használják a galaxisok környezetében és a köztük lévő térben található láthatatlan anyag tanulmányozására.Ebben az esetben ez nem a sötét anyagot jelenti – amely szintén jelen van a galaxisok közelében és a csillagközi térben –, hanem a normál, úgynevezett barionos anyagról. Ez az a fizikai anyag, amelynek tömegét főként barionok (protonok és neutronok) adják. https://hvg.hu/tudomany/20231023_gyors_radiokitores_csillagaszat_frb_urkutatas_galaxis_univerzum_tomege_hianyzo_anyagEz az anyag könnyen észlelhető, ha sűrűn összeállva porfelhőt vagy csillagot alkot, ám ezen anyag jelentős része nem látszódik a világegyetemben – körülbelül 40 százalékuk holléte volt bizonytalan eddig. Ezen a ponton kerülnek a képbe az FRB-k, amelyek szó szerint fényt derítettek erre az anyagra, lehetővé téve a kutatók számára, hogy megfigyeljék és mérjék azt.Kritti Sharma, a Kaliforniai Műszaki Egyetem tudósa az IFLScience-nek úgy nyilatkozott, az egészet úgy kell elképzelni, mint amikor a hagyományos fény áthalad a prizmán, és színekre bomlik. Így érkeznek meg a földi megfigyelőkhöz a különböző FRB-frekvenciák, és ezek érkezésének eltéréséből ki lehet számolni, hogy útja során mennyi gázzal találkozott. https://www.youtube.com/watch?v=m_5H4XL88LoA kutatók mintegy 100 FRB-t vizsgáltak meg. Az eredmények azt mutatják, hogy ezek a kitörések felhasználhatók az anyag univerzumon belüli, nagy léptékű csomósodásának (eloszlási egyenetlenségének) becslésére.A közönséges anyag csomósodása nem csak a gravitációtól függ. Befolyásolja a világegyetem két ismeretlen összetevője is: a sötét anyag, valamint a sötét energia, amelyről úgy vélik, hogy a kozmosz tágulásának gyorsulásáért felel. De akadályozzák a folyamatot a neutrínók, valamint a galaxisokon belüli folyamatok, például a forró gáz kiáramlása az aktív galaxismagokból, vagy épp a szupernóva-robbanások.Az eredmények segítenek jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a galaxisok, hogyan mozog bennük az anyag, miként áramlik ki belőle és hogyan áramlik vissza. Sharma szerint ezek a mindössze ezredmásodperces időtartamú rádiókitörések alapjaiban változtatják meg a galaxisok keletkezésének fizikájáról alkotott elképzeléseket.Az erről szóló publikáció a Nature Astronomy című tudományos lapban jelent meg.A kutatók szerint a Caltech saját rendszere jövőben várhatóan több tízezer FRB-t fognak felfedezni. Ha ezeket az adatokat kombinálják majd a más műszerekkel detektált adatokkal, akkor képesek lehetnek monitorozni azt, ami egyébként a szem számára láthatatlan.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.