Az Alkotmánybíróság új elnökét pályázat alapján fogják megválasztani a tagok közül

1989 és 2011 között semmilyen előírás nem volt az Ab-elnök választására, csak annyi, hogy maguk az alkotmánybírók választanak. A Fidesz-többség törvénye elvette tőlük ezt a jogot és az országgyűlésnek adta. Most visszakapták, a szavazás módjának pontos szabályozásával. Újdonság, hogy az erre pályázatot benyújtó tagok közül lehet majd választani. Ez nem a kormányban illetékes Igazságügyi Minisztérium ötlete volt, hanem az országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága nyújtotta be Melléthei-Barna Márton alelnök javaslatára, a Törvényalkotási Bizottság pedig egyetértett vele. Mivel a jövő heti, szeptember 14-i ülés napirendjén szerepel új alkotmánybírók választása – még a jelöltek neve nélkül –, az új elnököt már feltehetőleg a teljes létszámú Alkotmánybíróság fogja megválasztani.A jövő héten szavaznak az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról szóló újabb törvényről is. A nyáron egyszer már hoztak egy ilyen törvényt, és abban létrehozták a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot. A kormány eredeti javaslata az volt, hogy annak elnöke és tagjai díjazást ne kapjanak, legfeljebb költségtérítést, például útiköltségre. https://hvg.hu/itthon/20260702_ugynokaktak-ellenzeki-szakerto-bizottsagA Törvényalkotási Bizottság akkori ülésén azonban, ahol a korábbi ellenkezés után abba is beleegyeztek, hogy az ellenzék szintén küldhessen két szakértőt a bizottságba, kormánypárti módosítóval elfogadták, hogy a szakértők kapjanak díjazást. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszterek megbízottait ebből kihagyták, mert ők „munkaköri kötelezettségként ülnek majd ott”. Hogy a tudós elnököt miért hagyták ki, azt nem indokolták, de a törvény most hatályos szövegében ez áll: az elnök és a titkosszolgálati tagok semmit se kapnak, tehát költségtérítést sem, a kormány és az ellenzék szakértői viszont díjazást és költségtérítést is.Ez a törvény azonban a jövő heti szavazás után hatályát veszti, ezért az egészet át kell írni. A tanácsadó bizottság közben létrejött Rainer M. János Széchenyi-díjas történész akadémikus vezetésével, és a kormány nem akart hozzányúlni a díjazásról júliusban elfogadott szöveghez. Csakhogy ismét felbukkant a bizottság meg nem nevezett kormánypárti tagjainak a módosító javaslata, amely szerint senki ne kapjon díjazást, költségtérítést viszont adjanak az összes tagnak, tehát a titkosszolgálatiaknak is és az – egyébként az egri egyetemen tanító és onnan Budapestre járó – elnöknek, akit korábban kihagytak. Indoklás most sincs, mert azt aligha lehet indoklásnak nevezni, hogy „Szükséges akként módosítani a javaslatot...”.Most ezt szavazta meg a Törvényalkotási Bizottság, tehát bizonyára ez kerül majd be a végleges törvénybe, amelynek persze nem ez a legfontosabb, de a legtöbbször megváltoztatott része.Azt is elfogadták, hogy a B(beszervezési)-dossziékkal összefüggő adatok nyilvánosságra hozatalának határideje idén október helyett, az időigényes anonimizálási feladat miatt 2027. február 25. legyen.Nyitóképünkön az Alkotmánybíróság ülésterme. Fotó: HVG / Túry Gergely