A magyar erőművi mixből fájón hiányzik néhány modern gázerőmű. Az új egységek, megkésve bár, de épülnek, az egyiken a Tisza-kormány célkeresztjében álló Mészáros Lőrinc dolgozik.
Miközben a Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízállása miatt szó szerint centikre volt a teljes leállítástól, az is kiderült, hogy Magyarországon nincs elegendő, a termeléskiesést pótolni képes gázerőmű. Pedig a hiányosságot már az előző kormány is felismerte, az új kapacitások felépítése azonban elhúzódott. Paksot is pótolnák, ha kellSteiner Attila, az Orbán-kabinet államtitkára 2021-ben, miután az MVM visszavásárolta Mészáros Lőrinc nagyvállalkozótól az elaggott, széntüzelésű Mátrai Erőművet, még azt ígérte: a telephelyen 2025-ben üzembe áll egy 535 megawatt teljesítményű gázerőmű. A közbeszerzést azonban csak 2023-ban írták ki, majd 2025-ben szerződtek le az eredeti hivatását tekintve gázszerelő Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Status KPRIA Zrt. vezette konzorciummal. A kétszer 500 megawattos tiszaújvárosi erőmű megépítéséről szóló kontraktust szintén csak 2025-ben sikerült tető alá hozni. Ezek az új erőművek – ha már megépültek volna – éppen elégségesek lettek volna a paksi termeléskiesés pótlására, az atomerőmű négy blokkja ugyanis egyenként 500 megawatt teljesítményű.A nyári energiakrízis heteiben komoly szükség volt a gázerőművekre, különösen a kora esti órákban, amikor a naperőművek termelése már visszaesik, a fogyasztás ellenben megemelkedik, s így a legjobban hiányzott a paksi áram.
