Az ügy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételek felhasználásához kapcsolódik.Az Európai Unió Tanácsa 2021-ben hozta létre az Európai Békekeretet, hogy finanszírozni tudja az unió közös kül- és biztonságpolitikai fellépéseit. 2024 májusában a Tanács két határozatot fogadott el: az egyik a bevételek Ukrajna támogatására történő felhasználásának szabályait rögzítette, a másik pedig magáról az összegek elosztásáról rendelkezett.Magyarország az első határozatot támogatta, a másodiknál azonban konstruktívan tartózkodott. Ez az úgynevezett konstruktív tartózkodás azt jelentette, hogy Magyarország nem akadályozta meg a döntés elfogadását, ugyanakkor nem kívánta magára nézve kötelezőnek elismerni annak végrehajtását.Az EPF bizottsága ezt követően, 2024. június 21-én írásbeli eljárásban döntött arról, hogy az orosz befagyasztott eszközökből származó rendkívüli bevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására különíti el. A bizottság ekkor úgy látta, hogy Magyarország a korábbi konstruktív tartózkodása miatt nem vehetett részt az erről szóló szavazásban.Magyarország ugyanakkor ezt vitatta, és az uniós Törvényszékhez fordult. Az Orbán-kormány szerint ugyanis jogsértő volt az EPF bizottságának döntése, többek között a szavazási szabályok megsértése miatt. Magyarország emellett azzal érvelt, hogy sérültek az unió alapvető értékei és alkotmányos elvei, köztük a jogállamiság, a tagállamok egyenlősége és az EU demokratikus működésének elve.A Törvényszék azonban nem vizsgálta érdemben ezeket az érveket.A bíróság azt állapította meg, hogy az Európai Békekeret jogi személyiséggel rendelkezik, ezért az EPF bizottságának döntése ellen benyújtott kereset vizsgálata elvileg a Törvényszék hatáskörébe tartozhat. Az ügy érdemi részénél azonban már más következtetésre jutott.Az uniós bíróság emlékeztetett arra, hogy az EU Bírósága főszabály szerint nem rendelkezik hatáskörrel a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezések, illetve az ezek alapján elfogadott jogi aktusok vizsgálatára. A szerződések ugyan meghatározott kivételeket engednek, de a Törvényszék szerint ez az ügy egyik kivétel alá sem tartozik.A bíróság szerint az EPF bizottságának megtámadott határozata közvetlenül kapcsolódik a KKBP keretében hozott politikai és stratégiai döntésekhez. A határozat ugyanis meghatározta, hogy az orosz eszközökből származó bevételeket az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai jellegű felszerelések finanszírozására különítik el, és kiválasztotta azt a konkrét támogatási intézkedést is, amelyre a pénzt felhasználják.Ezért a Törvényszék szerint nem jogosult annak vizsgálatára, hogy a határozat megfelel-e az uniós jognak.A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül lehet fellebbezni az Európai Unió Bíróságához, kizárólag jogkérdésekben.