Az orosz–ukrán háború kitörését követően alapjaiban változtak meg az ukrán mezőgazdasági termékek hagyományos exportútvonalai. A fekete-tengeri kikötők működésének korlátozása miatt Ukrajna gabonaexportjának jelentős részét szárazföldi útvonalakra kellett terelni. Ennek következtében Lengyelországon, Magyarországon, Szlovákián és Románián keresztül korábban nem tapasztalt mennyiségű ukrán mezőgazdasági termék indult el az Európai Unió, illetve harmadik országok piacai felé.Az Európai Unió az úgynevezett szolidaritási folyosók létrehozásával azt kívánta biztosítani, hogy Ukrajna a háború ellenére is exportálni tudja mezőgazdasági termékeit. A rendszer eredeti célja elsősorban az volt, hogy az ukrán gabona tranzitáruként jusson el hagyományos felvevőpiacaira.A gyakorlatban azonban az áru jelentős része a határ menti uniós tagállamokban maradt. A hirtelen megjelenő kínálat logisztikai torlódásokat, raktározási problémákat és helyi piaci zavarokat okozott, miközben jelentős nyomás nehezedett a mezőgazdasági termények árára.Ebben a rendkívüli helyzetben az Európai Bizottság 2023 májusában ideiglenes védintézkedést vezetett be Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában bizonyos Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre. A tranzit továbbra is lehetséges maradt, a helyi forgalomba hozatalt azonban korlátozták.Az akkori intézkedés indokoltságát nehéz lenne vitatni. Egy háború következtében rövid idő alatt teljesen új kereskedelmi útvonalak alakultak ki, amelyekre sem a logisztikai infrastruktúra, sem a helyi mezőgazdasági piacok nem voltak felkészülve. A kérdés tehát nem az, hogy indokolt volt-e rendkívüli intézkedéseket alkalmazni 2023-ban. A kérdés az, hogy ugyanez az eszköz indokolt-e még 2026-ban is.Az uniós átmeneti intézkedésből tartós magyar korlátozás lettAz Európai Bizottság 2023. szeptember 15-én úgy döntött, hogy az ideiglenes importkorlátozást nem hosszabbítja meg. Magyarország ezzel szemben nemzeti hatáskörben fenntartotta, illetve több termékre kiterjesztette a korlátozást. A szabályozás 2026-ban rövid időre érdekes fordulatot vett. A korábbi veszélyhelyzeti szabályok megszűnésével néhány napig olyan rendszer működött, amelyben az érintett mezőgazdasági termékek behozatala már nem általános tilalom, hanem előzetes NÉBIH-bejelentés tárgya volt.Ez azonban csak átmeneti állapot maradt. A 91/2026. (V. 22.) Korm. rendelet ismét bevezette az Ukrajnából származó érzékeny mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát. A rendelkezés vámjogi szempontból kifejezetten szigorú. Az érintett ukrán termék – a tranzit kivételével – nem hozható be Magyarországra, és átmeneti megőrzésből nem vonható szabad forgalomba bocsátási, vámraktározási, vámszabad területi vagy aktív feldolgozási eljárás alá.A magyar kormány az intézkedés elsődleges céljaként következetesen a magyar gazdák védelmét jelöli meg. Ez legitim gazdaságpolitikai cél. A kérdés azonban az, hogy a jelenlegi piaci körülmények között a választott eszköz valóban eléri-e ezt a célt, illetve milyen mellékhatásokat okoz a magyar gazdaság más szereplőinek.Meg lehet-e állítani az ukrán gabona árhatását a magyar határon?