Itt az ősz, még ha az időjáráson ez nem is tűnt fel, ami azért különösen fontos most, mert úgy jutottunk el a kormány nagy vállalásaihoz és az EU-pénzek megszerzéséhez rendelt augusztus 31-i határidőig, hogy amit ebben az ügyben ígértek az ország új vezetői, azt sikerült tartaniuk. Szeptember 1-jén aztán – amellett, hogy sok szabály megváltozik – nem csak az iskolások láttak munkához, hanem a vagyonvisszaszerzési hivatal is. Persze még csak az alapok alapjainak lerakásánál tartanak, és egyre többen számolnak, mekkora ember- és eszközhiányból kell nekikezdeniük az elszámoltatásnak.De más, április 12-e előtt ránk maradt ügyek is folytatódnak. A kormány tagjai előálltak például azzal, hogy a Covid idején minimum 15,5 milliárdos túlárazással vett az akkori külügy lélegeztetőgépeket és védőeszközöket, Nagy Mártonnak pedig még idén januárban is luxusszállást foglaltak egy olyan belgiumi rendezvényre, amelynek végül még a kezdete előtt hazautazott. Dolgozik az MNB-botrányt feltáró bizottság is, de ők még csak odáig jutottak, hogy elmondták, kiket szeretnének még meghallgatni a Fideszből. Feljelentést tett az MNB is, mert jelentős túlárazást és terven felüli értékcsökkenést talált több jegybanki ingatlan ügyében. Az pedig szintén most derült ki, hogy a tavalyelőtti hírhedt influenszerlátogatás Budapesten kétszer annyiba került, mint amit korábban bevallottak.Részlet a Budapest Influencer Trip imázsfilmjébőlYouTube / Visit HungaryKerületi szinten is vannak fejlemények, Zugló képviselő-testülete úgy döntött, hogy pert indít a Bosnyák téri irodakomplexum ügyében. Az építtető Bayer Construct csődvédelembe menekülne, ami az ő szempontjukból azért is logikus, mert a kormánynak van több vesztenivalója. Guller Zoltán pedig, aki eddig a NER egyik legsokoldalúbb kádere volt, most viszont már nem tartja magát közszereplőnek, külföldre költözhet.Van még egy felülvizsgálat, amely nem közvetlenül a NER ügyeit érinti, de muszáj volt foglalkozni vele, nem csoda, hogy a Tisza már kampányígéretként is bedobta: Magyar Péter bejelentette, hogy felülvizsgálják a teljes hulladékgazdálkodási rendszert. A miniszterelnök állítása szerint a Mohu nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit és özönlenek a panaszok, de a cég is azt mondta, hogy támogat egy reformot. A hulladékkoncesszió mindenkinek csak púp a hátán, ráadásul a számok még a Mohu indulása után három évvel is siralmasak.De a Mohu azzal az ötlettel is előállt, hogy a visszaváltó automaták legyenek készpénzmentesek, helyette az adott boltban lehessen levásárolni az üvegekért visszakapott pénzt – a kormány nem lelkesedik ezért a javaslatért, de a főváros vezetői szerint sem oldana meg ez sok mindent, legfeljebb az utalványok eladásával létrehozna egy másodlagos piacot.1,7 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben, ami ahhoz képest, hogy eddig éveken át nullához közeli számok jöttek, kimondottan jó, de így is azt jelenti, hogy távolodunk attól a 2 százalékos céltól, amivel a mostani kormányunk tervezi a költségvetést (az előző kormány vágyálmaihoz pedig már rég nincs közük a valódi számoknak). A KSH most részletezte, hogyan állt össze ez az adat.A gazdaságot az ipar és a szolgáltató szektor húzta, a mezőgazdaságot viszont már az év eleji aszály és a júniusi első hőhullám is visszavetette. Ez pedig azért is rossz hír, mert az április és június közötti adatokban még nem látszódhat az, hogy a július-augusztusi energiakrízis mennyivel csökkenti a teljes magyar gazdaság teljesítményét.A hét képe: beengedte a Samsung a HVG-t a gödi gyárábaHVG / Veres ViktorA politikusok, akiknek a döntéseiről eddig szó volt, legalább légkondi alatt dolgoznak, az iskolákban viszont erről nincs szó, ezért is jöhetett elő újra a kérdés, hogy vajon nem lehetne-e arrébb tolni az iskolakezdést. Szakértők már régóta vizsgálják világszerte, hogy jó ötlet-e a szeptember 1-jei kezdés, de korábban évtizedeken át inkább az volt a kérdés, nem lehetne-e korábban kezdeni, nem vesztenek-e túl sok tudást a gyerekek, nem nő-e nagyot a gazdagok és szegények közötti szakadék, és hány szülő, jellemzően nő esik ki a munkából.Most, hogy még szeptember első napjaiban is 30 fok környéki idő van Európa egyre több helyén, az augusztus pedig a legtöbb osztályteremben alkalmatlan bármiféle szellemi munkára, már inkább azon gondolkoznak sokan, hogy lehet-e későbbre halasztani az iskolaév kezdését. Az eddigi ilyen felvetésekből nem lett semmi, mert a szülők nem nagyon bírnák sem pénzzel, sem szabadsággal, de ahogy egyre forróbbak a nyarak és a szeptemberek, úgy kell tovább gondolkozni a témán.„Remélem, a kormány felelősen dönt, s továbbra is biztosítja e cégek létezését, tulajdonoscserével, migrációval, összeolvadással” – mondta az ING vezérigazgatója, amikor arról kérdeztük, mit vár attól, hogy az új kormány elkezdte megfosztani az üzleteiktől a NER-es vállalatokat. Bogdán Krisztina arról is beszélt, hogy az orbáni rendszer demokráciahiánya még nem érte el a holland anyavállalat számára azt a tűréshatárt, ami miatt a kivonulást tervezték volna, de szigorítottak a hitelezési feltételeken.Mint mondta, most úgy kellene kezelni a NER-es cégeket, hogy az a lehető legkevesebb tovagyűrűző kárt okozza. A banknak pedig az a fontos, hogy megbízható közegben működjön – ezzel indokolta azt, hogy nyíltan kiállt a magyarországi változások mellett.A gazdasági visszaesést is beleszámítva a 20 milliárd eurót is megközelítheti a kár, amelyet az erdőtüzek Európának okoztak idén. És mivel az erdőtüzek szezonja nem ér véget a forróság elmúltával, hanem késő őszig tart, komoly a veszély, hogy idén megdől a leégett területek tavalyi rekordja.Tűzoltó helikopter dolgozik a szerbiai erdőtűzben 2026. augusztus 20-ánAFP/Uros ArsicA kontinens elég lassan reagál, most tartunk épp ott, hogy az Európai Bizottság egy új uniós klímaellenállási keretrendszer kialakításán dolgozik, a részletes tervezetet október-november magasságában mutathatják be. A testület számításai szerint évente 70 milliárd eurót kellene a klímaalkalmazkodásra fordítani, ehhez képest a tagállamok együtt 29 milliárdot adnak össze.Augusztus 31-ével megszűnt a Közép-Európai Oktatási Alapítvány is, amelynek az eredeti célja az volt, hogy egy bentlakásos, tandíjas középiskolát hozzon létre a régió elitjének az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egykori, 2007-ben bezárt lipótmezei épületében. Öt év alatt még a felújítás kezdetéig sem jutott el a projekt.A romos műemléki épület új tulajdonosa ezzel a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lett. A KBM azt is közölte, hogy az alapítvány megszűnésével kezdetüket vették az átvilágítási feladatok is, a projekt jövőjével kapcsolatban pedig csak ezek lezárultát követően születik döntés.Nyitókép: HVG / Cabrera Martin