A génszerkesztett növények valós, biztonságos és fenntartható megoldásokat kínálnak. A kérdés az, hogy csak a nagy biotechnológiai cégek nyerhetnek a betegségeknek ellenálló, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó haszonnövények előállításával, vagy a magyar kutatóintézetek, kisebb cégek is labdába rúgjanak?
Az utóbbi hetekben-hónapokban ismét fellángoltak a viták a mezőgazdasági haszonnövények nemesítése, genetikai módosítása körül. Ehhez kutatóbiológusokként szeretnénk néhány gondolatot hozzátenni, hogy tisztázzuk, miről van szó valójában.Géntechnológia a növénynemesítésbenA növények célzott genetikai módosítása az 1980-as évektől vált lehetővé, amikor kidolgozták azokat a módszereket, amelyekkel jellemzően néhány gént hordozó, külső DNS-t lehet beültetni egy növény genomjába. Ez a folyamat a genetikai transzformáció (genetic transformation), a közbeszédben a létrehozott transzgenikus növényeket genetikailag módosított szervezeteknek (GMO) vagy GM növényeknek nevezik.A genetikai módosítás elnevezés félrevezető – szakmailag pontosabb lenne géntechnológiával történő módosításnak nevezni. A ma termesztett növényfajtáink ugyanis kivétel nélkül hosszadalmas genetikai változások, háziasítás és hagyományos nemesítés eredményei, és sok esetben már alig-alig hasonlítanak a kiindulási, ősi vadfajokra.A génszerkesztés minőségi ugrás a növényi géntechnológiábanA 2010-es évektől újabb módszerek terjedtek el, amelyekkel egy növény genomját már közvetlenül, külső DNS bevitele nélkül is lehet módosítani, akár egyetlen bázispár, akár kisebb-nagyobb DNS-szakaszok célzott megváltoztatása révén. Ezek a génszerkesztési eljárások leggyakrabban a természetben is létrejövő variációkhoz hasonló, azokkal egyenértékű, irányított genetikai módosításokat hoznak létre. A leggyakrabban alkalmazott, ún. CRISPR/Cas génszerkesztési módszer megalapozásáért Jennifer Doudna és Emmanuel Charpentier 2020-ban Nobel-díjat kapott .
