A keletnémet valóságot kívülről értelmezni próbáló ember meglehetősen szürreális látványvilággal szembesült, amikor a szász-anhalti AfD a kampány véghajrájára ráfordulva, két héttel ezelőtt seregszemlét tartott a középkori német birodalom egyik császári székhelyeként is ismert Quedlinburgban.Szinte egy retrofelvonulás tárul elénk a képekről. A Trabantok, Simson motorok, német trikolórok tengerében pár ennél furcsább dolgot is fel lehet fedezni. Ilyen az FDJ (Freie Deutsche Jugend, azaz Szabad Német Ifjúság) lobogója, mely szervezet az NDK idején az egyetlen legális ifjúsági tömegszervezet volt az országban, nagyjából a KISZ-hez lehetne hasonlítani a működését, annyi különbséggel, hogy ha névlegesen is, de egy még létező entitásról beszélhetünk az ő esetében.Az NDK nosztalgia láthatóan összefér a párt egyes támogatóinak más jellegű ízlésvilágával, hiszen a tömegben látni néhány vaskeresztet, sőt volt, aki egyáltalán nem rejtette véka alá a véleményét és egy „a barna elég színes” feliratú pólóban jelent meg. Persze igazságtalan lenne egy pártot a szimpatizánsairól megítélni, ugyanakkor az AfD a nyilvánosság előtt mindig is ambivalens viszonyt ápolt a szélsőjobboldal konkrétan náci szárnyával és a III. Birodalom emlékezetével.Egy férfi az AfD querfurti (Szász-Anhalt) családi fesztiválján „a barna elég színes” feliratú pólóban 2026.08.21-énJAN WOITAS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFPKülönösen igaz ez a szász-anhalti AfD-re, ahol a párt belső köreiben szép számmal találhatók a korábban betiltott, neonáci Hazafias Német Ifjúság (Heimattreue Deutsche Jugend) egykori aktivistái, továbbá a sztenderd német szélsőjobboldali nekibuzdulásokon túl a duginizmussal is kacérkodó német identitáriusok. Kivételt képez azonban a párt szász-anhalti kormányfő-jelöltje Ulrich Siegmund, akinek nincs náci paca a múltjában, ugyanis ő a CDU-t hagyta ott még 2014-ben, amikor szembefordult a Merkel-korszak túlságosan megengedő és mára problémák egész sorát eredményező bevándorlási politikájával.A 35 éves Siegmund karizmatikus, okos figura, aki rendelkezik egy vérbeli értékesítő pozitív kisugárzásával és remekül érti a közösségi médiát is. A támogatói számára még az is rendben van, hogy ennek a kék Simson-robogón parádézó fiatalembernek nem nagyon lehetnek első kézből származó emlékei a régi szép NDK-s időkből, hiszen nagyjából három héttel született a két Németország egyesülése után.Ulrich Siegmund, az AfD szász-anhalti kormányfő-jelöltje 2026.08.23-án QuedlinburgbanMATTHIAS BEIN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFPMinden bizonnyal ezért is lehetett zavarban, amikor a Spiegeltől megkapta a kérdést, hogy egészen pontosan milyen régi szép időkről is beszél ő a hallgatóságának. Hol van az az ideális, letűnt Németország, ahová ő visszatérni tervez?Persze némi habozás után a 2015 előtti időszak előtt tette le a voksát, amikor az AfD-ben főmumusnak tartott Angela Merkel kormányozta az országot. Nem volt ez persze mindig így, Siegmund ugyanis máshol a 90-es, 2000-es éveket jelölte meg aranykorként, amit nagyon kevesen gondolhatnak így, akik felnőttfejjel élték meg ezt a korszakot Kelet-Németországban. Ebben az időszakban a mostani 8 százalékhoz képest 20 százalék volt a munkanélküliek aránya a tartományban és a bűnözési statisztikák is lényegesen rosszabbak voltak.Máskor arra is volt példa, hogy Siegmund, miután egy kampányrendezvényen valaki belekezdett az NDK egykori himnuszába, az AfD társelnöke, a szintén keletnémet Tino Chrupalla oldalán maga is beszállt az éneklésbe. Ugyanakkor az NDK-nosztalgia nem az egykori, apránként szétrohadó pártállam iránti vonzódást jelenti, hiszen az AfD retorikájában a politikai kényszerrel szembeni keletnémet ellenállás ugyanúgy megjelenik, mint a Trabantok, az olcsó bratwurst és a sör, bár abból keveseknek hiányzik a keletnémet tervgazdálkodás során előállított híg, vizes lötty. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a fentiek alapján a párt berkein belül azért olyanok is vannak, akik még egy NDK-nál is korábbi Németországban vélik felfedezni a dicső múltat. https://hvg.hu/360/20240919_rendszervaltas-35-ndk-keleti-blokk-slachtaMit mond a választási matek?Most Németországban szinte mindenki azt számolgatja, hogy milyen konstellációk jöhetnek létre a választások után a szász-anhalti tartományi gyűlésen. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) az elmúlt hónapokban mért közvéleménykutatások adatait felhasználva 40 ezer (!) különböző, lehetséges választási végeredményt elemeztek és ennek alapján az az eredmény jött ki, hogy ha a közvéleménykutatók nem tévednek nagyon nagyot (ez pedig pont Szász-Anhaltban történt meg 2021-ben, amikor 10 százalékpontos nagyságrenddel csúsztak félre a kutatók), akkor senkinek sem lesz könnyű útja az abszolút többséghez.A legfrissebb adatok szerint az AfD vezeti a versenyt (41,7%), majd alaposan lemaradva követi a CDU (22,4%), aztán az egykori NDK-beli állampárt közvetett leszármazottjának tekintett, de demokratikus alapon álló Linke (11,9%) következik. A jelenlegi szövetségi kormánykoalíció tagjaként az SPD-nek (7,8%) különösen megalázó lehet a negyedik hely, utána jönnek a Zöldek (5,5%), majd az esélytelenek nyugalmával zárják a sort a Linkéből korábban kivált BSW (3,9%) és a liberális FDP (3,1%). https://dynamic.faz.net/red/2026/ltw_st_monte_carlo/ST2_B.pngA tartományi gyűlésbe való bekerüléshez a pártoknak meg kell ugraniuk az ötszázalékos bejutási küszöböt, ami az utóbbi három platform esetében csak a Zöldeknél látszik esélyesnek, de valójában még az SPD-nek is van rajta némi izgulnivalója.Ha a tartományi gyűlés hárompárti lesz és a fenti százalékarányokkal jutnak be a pártok, az abszolút többséget jelent az AfD-nek. Amennyiben mások is bejutnak, az sokat ronthat a szélsőjobboldali párt esélyein, ugyanakkor nem javít szinte semmit a CDU kilátásain. Eleve kérdéses, hogy egy szivárványkoalíció mennyire tudna tartós lenni, hiszen bár az AfD-t jelenleg mindenki nagyobb mumusnak tartja, de ez nem mindig tud javítani a pártok együttműködési képességein (ehhez lásd a legutóbbi német kormányválság történetét). https://hvg.hu/360/20241107_nemet-koalicios-valsag-kerdesekKülönlegessé teszi a helyzetet az is, hogy a három, legtöbb szavazatra esélyes párt nem tud, vagy nem akar együttműködni a másik kettővel. Ez feltétlenül igaz a CDU-ra, ahol hivatalosan is kimondták és azóta is rendszeresen hangsúlyozzák, hogy sem az AfD-vel sem a Linkével nem hajlandók közösködni semmilyen formában. A szélsőjobboldalból a Linke sem kér, viszont a FAZ elemzése szerint igen valószínűtlen, hogy bárki képes legyen magának megszerezni az abszolút többséget a Linke vagy az AfD nélkül.Keserű pirula vagy kisebbségi kormányzásA kérdés tehát az, hogy vállalja-e a CDU mondjuk az SPD és a Zöldek oldalán a kisebbségi kormányzást (már ha az utóbbi kettő bejut a törvényhozásba), aminek során, ha el akarják kerülni az összeomlást, akkor rá lesznek utalva a Linke vagy az AfD szavazataira.A másik lehetőség pedig az AfD köré felhúzott politikai karantén végét jelentheti, hiszen a szélsőjobboldali pártnál kevésbé finnyásak a népek, ők szívesen kormányoznának együtt a CDU-val, ami hosszú távon a nagyobb német kormánypárt túszul ejtését is jelentheti, legalábbis tartományi szinten.Van persze egy harmadik opció is, ha senki nem képes kormányt alakítani, akkor új választásokat is lehet tartani, bár ez minden bizonnyal az AfD-nek kedvezne, így ezt a többi nagyobb párt igyekszik majd elkerülni.És arról sem szabad elfeledkezni, hogy egy tartományi választás képes szövetségi mintát is nyújtani, tehát, ha Szász-Anhaltban képes lebontani a németeknél tűzfalnak nevezett politikai karantént az AfD, akkor felmerülhet a kérdés, hogy ezt akár máshol is meg lehet majd csinálni. Ha pedig elkezdenek szaporodni a Bundestratban (Szövetségi Tanács) az AfD-s, vagy az AfD kegyelméből regnáló tartományi kormányfők, az elindíthatja Németországot azon a múltba vezető úton, aminek láthatóan még Ulrich Siegmund sem biztos a végállomásában.Képünkön az AfD quedlinburgi seregszemléje 2026.08.23-án. Forrás: MATTHIAS BEIN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP