Az eddig nyilvánosságra hozott számsorok nem alkalmasak arra, hogy kiderüljön, hol kisebb vagy nagyobb a fertőzés kockázata. Ezek az adatok inkább csak első „leletként” adnak jelzést a kórházi fertőzésekről.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem győzi hangsúlyozni, hogy a csütörtök este közzétett adatok nem alkalmasak arra, hogy az egyes kórházakat rangsorolja fertőzöttség alapján, hiszen a kockázatokat megannyi más tényező befolyásolja, de így is tanulságosak az első számsorok. Jól látni például azt, hogy hol milyen gyakorisággal végeztek teszteket tavaly – ez az adatsor önmagában ösztönzőleg hathat a kórházakban a még több mintavételre, ami elengedhetetlen a tisztánlátáshoz. Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos is azt hangsúlyozta a napokban: az adatok nyilvánosságra hozatalától azt reméli, hogy a kórházak megteszik a jövőben a betegbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket, fejlesztéseket.Most a megyei, egyetemi és centrumkórházakat vittük térképre az elsőként közölt, a Clostridioides difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről (CDI) szóló adatsorral. A népegészségügyi központ közlése alapján a CDI súlyossága az enyhe hasmenéstől az életveszélyes vastagbélgyulladásig terjedhet.
