„Budapesti polgármesterek is arról számolnak be, hogy a rosszul megszervezett palackvisszaváltás miatt szétvert kukák, szeméthalmok és működésképtelen automaták okoznak mindennapos problémát. Ezt a helyzetet nem csak a magyar emberek, hanem a kormány is tarthatatlannak tartja” – mondta Magyar Péter csütörtöki sajtótájékoztatóján, miközben a hulladékgazdálkodási rendszer lesújtó részleteit sorolta, jelezve, hogy a kormány ingerküszöbét is elérte a jelenség, és a terület teljes felülvizsgálatára készül. https://hvg.hu/kkv/20260903_mohu-felulvizsgalat-hulladekgazdalkodas-magyar-peter-jelentes-gajdos-laszloA miniszterlenök által kiemelteknél is nagyobb baj lehet azonban, hogy a palackok és italos dobozok készpénzes visszaváltasa több budapesti kerületben a közbiztonság drasztikus romlásához, a köztéri dizájnerdrog-használat és -kereskedelem látványos elharapózásához vezetett. https://hvg.hu/360/20260803_drogok-elleni-harc-drogpolitika-kristaly-flakonozas-jozsefvaros-civil-szervezetek-videki-fuggok-hvg-ebxA HVG megbízásából az Europion ezúttal azt mérte fel reprezentatív kutatásában, hogy mennyire számítanak lokális, „belpesti” problémának a palackozás nyomán kialakult áldatlan állapotok, és mit gondolnak egyébként a visszaváltás jelenlegi folyamatáról a magyarok.Nos, a teljes népességet tekintve az látszik, hogy bár a kérdés megosztó, de az nem állítható, hogy a lakosság egyértelműen elutasító lenne a rendszerrel szemben. Sőt, míg a legtöbben az „igen is, meg nem is”-álláspontján ingadoznak, összességében többen vannak, akik inkább teljes mértékben elégedettek (41 százalék), mint azok, akik nem (25 százalék).Budapesten azonban megfordul az arány, ám itt is sincsenek túl nagy fölényben az elégedetlenek, mindössze hat százalékkal vannak többen.A megyei jogú városok, kisebb városok és falvak között ilyen értelemben nincs jelentős eltérés, érdekes módon annál nagyobb a pártpreferencia szerinti különbség: míg az áprilisban a Fideszre szavazók közül csak 16 százalék elégedetlen a rendszerrel, és 54 százalék elégedett, a Tisza-szavazók 33 százaléka elégedetlen, és 31 százalék elégedett.De mi zavarja leginkább az elégedetleneket?A legtöbb válaszadónak (38 százalék) a visszaváltás procedúrája a legterhesebb, a második legzavaróbb körülmény pedig az utcákon szétdobált szemét (19 százalék), míg a közbiztonság romlását csak 7 százalék (a fővárosban 12 százalék) választotta a lehetőségek közül.Annak ellenére, hogy a probléma sokakhoz elért, mindössze 31 százalék mondta azt, hogy semmilyen romlás nem érzékelt a közbiztonságban, és nem is hallott ilyesmiről. A budapestiek közel negyede szerint ugyanakkor jól láthatóan lezüllött a lakóhelye környéke, és kevésbé érzi biztonságban magát (a teljes népességben ez az arány „csak” 10 százalék), négy százalékot pedig személyesen is ért olyan fenyegetés, amit a palackozással hozott összefüggésbe.Nem véletlen, hogy a közbiztonsági válság miatt immár a hulladékgazdálkodással megbízott Mohu, a főváros és a kerületek vezetői is azt szeretnék, ha a kormány megszüntetné a flakonok után járó 50 forintos betéti díj készpénzes kifizetését, ám egyelőre kérdés, hogy ez önmagában mennyiben javítana a helyzeten. A teljes népesség 22 százaléka (a budapestiek 25 százaléka) szerint jelentősen, 30 százalék szerint pedig valamennyit talán javítana, „de alapvetően az egész rendszert kellene megváltoztatni”', az ezt vallók aránya a fővárosban még magasabb, 42 százalék.A teljes népesség 41 százaléka ugyanakkor nem érzi úgy, hogy a palackvisszaváltási rendszer hatással van a közbiztonságra, a fővárosban azonban csak 26 százalék gondolja így. Ebben a kérdésben is mutatkozik különbség a tiszások és a fideszesek megítélésében: utóbbiak 22 százaléka, míg a Magyar Péterékre szavazók 37 százaléka változtatná meg alapjaiban a rendszert.MódszertanAz Europion 1500 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 szeptember 3-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. A korrekciós eljárásban különböző digitális tevékenységekre vonatkozó változókat és az áprilisi szavazat-visszaemlékezéseket is figyelembe vették. A felmérésben szereplő %-os arányok maximális hibahatára 3,4%, azaz a becsült eredmények maximálisan ennyivel térhetnek el attól, mintha az egész 16 év feletti magyar lakosság szerepelt volna a felmérésben.Nyitókép: Veres Viktor / HVG