Putyin elsősorban Németországot szemelte ki a hibrid hadviselés célpontjaként. A NATO-nak tennie kell azért, hogy a szürke zónás orosz akciókból ne legyen nyílt konfrontáció. Ki kell terjeszeni az Európát védeni hivatott brit és a francia atomernyőt. Aggályos, hogy Máltán felmentették az 2017-ben elkövetett újságíró-gyilkosság feltételezett értelmi szerzőjét. Témák és vélemények a világsajtóból.
hvg360
EconomistA lap kérésére készült írásában Radek Sikorski lengyel külügyminiszter kiemeli, hogy Európa túl hosszú ideje béna, mert fél, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen elszabadul, ám Oroszországot nem lehet megvédeni önmagától. Sikorski szerint az óvatosság még ma is felbukkan, hogy azért kell engedni követeléseinek, mert még féktelenebb lesz, ha provokálják.Sokan nem hajlandóak szembenézni a valósággal, csakhogy az ilyesfajta felfogás zsákutcába vezet. Egyesek azt hangoztatják, hogy az orosz rendszer végzetesen meggyengült a gazdasági és katonai nyomás alatt, ám tárgyalni kell vele, mielőtt összeomlik, vagy ami még rosszabb: szétesik az állam és Putyin után még rosszabb valaki jön.Ám ennek a megközelítésnek semmi alapja nincs. Oroszország nem a Szovjetunió. Utóbbi megszűnte gazdasági válságot és politikai zűrzavart okozott, ennek az emléke változatlanul korlátozza a szeparatista törekvéseket. Az ország továbbra is erősen központosított. Ha netán vereséget szenvedne katonailag, a következmény az eliten belül jelentkezne: megindulna a harc a hatalomért.Oroszország a jól ismert forgatókönyvet alkalmazza: erő alkalmazásával kóstolgatja a Nyugatot, hogy kipuhatolja annak erősségeit, gyengéit, mielőtt megindítja a nagyobb offenzívát. Itt ugyanis szó nincs találomra elkövetett provokációkról. A kérdés az, hogy megérti-e ezt a NATO, és mit tesz, hogy a szürke zónás akciókból ne legyen nyílt konfrontáció.
