Magyar Péter szeptember 3-án, csütörtökön ismét bejelentette a Mohu – és ezúttal már a teljes hulladékgazdálkodási rendszer – felülvizsgálatát. Ezt a Tisza már a választási programjában megígérte, a kormány júniusban határozatban rendelte el, ezt a feladatot Gajdos László környezetvédelmi miniszterre testálták, szeptember 1-jei határidővel. Június végén Magyar Péter a kormány első 50 napjának eredményei között említette, hogy megkezdődött a hulladékgazdálkodási rendszer és a Mohu-koncesszió felülvizsgálata. Augusztusban némi felháborodást okozott, hogy Gajdos minisztériuma a Mol egyik jogászát, Kolesár Gergelyt nevezte ki hulladékgazdálkodásért felelős helyettes államtitkárnak, akiről azóta sem derült ki, hogy tagja-e annak a 10 fős, Kertész-Káldosi Zsuzsanna államtitkár vezette csapatnak, amelyet a Mohu átvilágításával bíztak meg.Augusztus végén Gajdos László ismét arról beszélt, hogy felülvizsgálják a 35 éves koncessziót, és „komoly tárgyalások kezdődnek hamarosan a Mohuval”. Augusztus 27-én a tiszás Lovkó Gábor a parlamentben azt mondta a 35 éves Mohu-koncesszióról, hogy a rendszer sok sebből vérzik, a költségek magasak, a szolgáltatás minősége számos helyen nem jó, és teljesen átláthatatlan a koncesszor működése. Erre válaszolva Bögi Viktória államtitkár elmondta, hogy vizsgálják az EU-s célértékek teljesülését, áttekintik a hulladékkezelő létesítményeket, és keresik azokat a folyamatokat, amelyek a hulladékgazdálkodási cégek tevékenységét negatívan befolyásolják. Ez utóbbival kapcsolatban számtalan panasz volt, erről a HVG is beszámolt a hulladékos cégek éves konferenciájáról tudósítva, akik már akkor követelték a rendszer átfogó korrekcióját. https://hvg.hu/360/20251213_hvg-mohu-hosz-hulladekgazdalkodas-hulladekkezeles-alvallalkozokA szeptember 3-i kormányülés utáni sajtótájékoztatón Magyar részletesen beszélt a vizsgálat eredményeiről. Szerinte a Mohu „furcsa” keretek között kapott 35 évre koncessziót minderre, és miután felülvizsgálták, kiderült, hogy a kötelezettségeinek a Mohu nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.A koncessziós szerződés szigorú, de nem szentírás, ezért ha az országnak nem éri meg, ezt felül kell vizsgálni– fogalmazott a kormányfő. Rámutatott az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás hiányosságaira, ehhez képest Magyarországon rendkívül magas a lerakott hulladék aránya évekkel azután, hogy a Mohu megkapta a koncessziót – elvileg az arányok javítása céljából. Kifejtette: Magyarország nem teljesíti a célszámokat, emiatt Magyarországnak bírságot kell fizetni, ez tavaly 90 milliárd forintot tett ki, idén várhatóan még több lesz.Magyar szerint ez nemcsak környezetvédelmi szempontból rossz, hanem pazarlás is. Mondott egy másik szempontot is: korlátozott mennyiségű hulladéklerakója van az országnak. És mivel sokkal kisebb arányban sikerül a hulladékot újrahasznosítani, mint amit a Mohu vállalt, a vártnál gyorsabban telnek meg a depók.A kormányfő elmondta, hogy áttekintették a helyzetet, amelynek az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vállalt célok nem teljesülnek. Uniós összehasonlító táblázatokat mutatva felelevenítette, hogy a települési hulladék minimum felét újra kell hasznosítani, ehhez képest tavaly a 36 százalékot sem érte el. A lakosoktól és a cégektől is érkeznek a panaszok a szolgáltatás minőségére.Veres Viktor„A Mohunak teljesíteni kell, amit vállal, a szolgáltatás színvonalában, adatszolgáltatásban, beruházásban, a célok teljesítésében” – mondta a miniszterelnök. Ha ezek teljesülnének, legalább évi 90 milliárdot spórolhatna az állam. Ezért úgy döntöttek az első átvilágítás után, hogy teljesen felülvizsgálatot rendelt el, le fognak ülni a Mohuval, és szükség esetén újratárgyalják a teljes koncessziót.Az alábbiakban bemutatjuk azokat a tényeket, számokat, adatokat, amelyek bő 3 évvel a koncesszió elindulása után ismertek. Nem véletlen, hogy Magyar Péter is főként 2023-as számokat mutatott be: a korábbi Energiaügyi Minisztérium hathatós segítségével a begyűjtési arányokat, számokat a Mohu közel kétéves csúszással kötelező csak közzétenni, ráadásul a vállalat sokszor még ennek sem tesz eleget.Begyűjtési arányokBár a koncesszió azért jött létre hivatalosan, hogy ezáltal Magyarország közelebb kerüljön az uniós hulladékkezelési célértékekhez, ez a korlátozottan rendelkezésre álló adatok alapján nemhogy nem történt meg, de több hulladéktípus esetében is visszaesés történt a korábbi állapothoz képest, amikor a települési hulladékért végsősoron az állam felelt, míg a céges és intézményi hulladék teljes mértékben szabadpiaci keretek között, pénzügyileg motivált vállalatok részvételével történt. A Mohu-koncesszió épp ezt a közvetlen érdekeltséget szüntette meg azzal, hogy a cégeket alvállalkozóvá degradálta, és erőfölényével gyakorlatilag visszaélve, egy alacsonyra szabott díjon vette igénybe a szolgáltatásaikat.Hulladékgazdálkodási adatok egyelőre csak 2024-ig bezárólag érhetők el, az előző kormány ugyanis rendkívül hosszú, a pénzügyi év lezárásához képest 19 hónapban szabta meg azt az időt, amíg az éves adatokat validálja.Amit azonban tudni lehet a KSH és az Eurostat adataiból kihámozva: Magyarország 2023-ban (a koncesszió indulásának évében) a települési hulladék 33,4 százalékát, 2024-ben 33,6 százalékát hasznosította újra valamilyen formában, miközben az uniós átlag 48,1 százalék volt, az uniós cél 2025-re pedig 55 százalék volt (ez 2030-ban 60, 2035-ben 65 százalékra emelkedik). Bár a tavalyi évről nincsenek adatok, a trendeket figyelve ezt szinte biztosan nem érte el a Mohu által felügyelt rendszer. https://hvg.hu/360/20251108_hvg-mol-mohu-eprdijak-emelese-rejtett-sarc-hulladekkoncesszioAz Európai Bizottság 2026-os országjelentése külön is kiemelte, hogy a magyar újrafeldolgozási arány 2018 óta érdemben nem nőtt – sőt, a települési hulladéknál még csökkent is, ugyanis 2018-19-ben ez az arány még 37 százalékos volt.A csomagolási hulladéknál is jelentős a lemaradás. A jelenleg elérhető legfrissebb, 2023-as Eurostat-adat szerint Magyarországon az összes csomagolási hulladék mindössze 42,8 százalékát dolgozták fel újra – ez az EU egyik legalacsonyabb értéke volt –, miközben a 2025 végére előírt cél 65 százalék. Különösen rossz a műanyag csomagolás esetében a helyzet: annak csak 23 százalékát dolgozták fel újra 2023-ban, ami a legalacsonyabb arány volt az EU-ban, szemben a 42,1 százalékos uniós átlaggal, miközben a célérték 2025-re 50 százalék volt.Különösen fájdalmas, hogy az anyagában reciklált hulladék mennyisége 1,37 millió tonnáról 1,33 millió tonnára csökkent, miközben az uniós elvárás épp ennek a növelése lenne.A hulladéklerakóba szállított szemét aránya 2023-24 között 54,2 százalékról 53,2-re csökkent mindössze, miközben az uniós elvárás középtávon 10 százalék. A Mol integrált jelentése ennél kedvezőbb számokat tartalmaz: aszerint a lerakási arány 49,5-ről 47,3 százalékra csökkent.Egyetlen területen történt előrelépés, ez pedig a kötelező visszaváltási rendszer, amely mennyiségileg sikeresnek mondható, ám eközben Budapesten felerősítette a súlyos közbiztonsági problémákat, ami miatt a kerületek vezetői már a flakonokért járó készpénzes lehetőség megszüntetését követelik a kormánytól, ebben pedig a Mohu is partnerük.A Mol adatai szerint 2025-ben több mint 3 milliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza 88,8 százalékos arány mellett. Ebből több mint 1,5 milliárd műanyag palack, 1,3 milliárd fémdoboz és több mint 200 millió üveg volt. https://hvg.hu/360/20250425_hvg-petho-zsolt-mohu-vezer-interju-uzlet-a-palackbanPénzügyi helyzet2025-ben a Mohu árbevétele 13,8 százalékkal, 379,2-ről 431,7 milliárd forintra nőtt, az adózott veszteség azonban csak 50,4-ről 47,8 milliárdra mérséklődött. A beszámolóban is az szerepel, hogy „a jelenlegi költségszintet nem képes finanszírozni a hatósági díj”, azaz a lakossági szemétdíj. A lakossági közszolgáltatás vesztesége tavaly 69,5 milliárd forint volt, azonban beszédes, míg 2023 előtt a piaci cégek nyereségesen tudták működtetni az intézményi hulladékgazdálkodást, addig a Mohu ezen is évről évre veszteséget realizál.A vállalatoktól begyűjtött hulladékon 7,5 milliárdot bukott a cég, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszer (EPR) alá tartozó tevékenységen közel kétmilliárdot, míg a kötelező visszaváltáson közel 38 milliárdot. Ez tehát azt jelenti, hogy a Mohunak tényleg az lenne a legjobb, ha az emberek egy darab flakont se vinnének vissza, már két okból is: egyrészt mert a gyártók a forgalomba hozatal után fizetik meg a Mohunak az 50 forintot, így minél kevesebbet visznek vissza, annál több marad a cég zsebében (más kérdés, hogy az uniós előírás miatt ebből előbb-utóbb probléma lenne). Másrészt pedig a veszteségből az látszik, hogy minél többet visznek vissza az emberek, annál nagyobb költsége származik a Mohunak – bár 2024-ben csak a második félévben működött a rendszer, akkor a veszteség még „csak” 9,3 milliárd forint volt. A cég 2025 során csökkentette a szupermarketeknek járó kezelési díjat, de úgy tűnik, a valódi veszteség azután képződik, hogy a Mohu elszállította a Repont-automatákból a palackokat, ami szintén a rendszer felülvizsgálatát indokolná.Mindezek miatt a Molnak 2023-ban 30 milliárd, 2024-ben 60 milliárd forint tőkét kellett injektálnia a Mohuba, idén március 30-án pedig arról született döntés, hogy további 16,6 milliárd forintot tesznek a hulladékos vállalatba.Itt a vége, fuss el véle?A rendszer tehát gyakorlatilag minden szereplőnek púp a hátán: a vállalatok megnövekedett, fölösleges adminisztrációra, az alvállalkozók kivéreztetésre, a lakosok sokszor gyenge szolgáltatási minőségre, és a minden eddiginél rosszabb lomtalanítási rendszerre panaszkodnak. A Mohu vezetői egy tavaszi háttérbeszélgetésen is arról beszéltek, hogy állnak a felülvizsgálat elé, és burkoltan arra is utalást tettek, hogy aki szeretné, csinálja nyugodtan – velük lehet tárgyalni a koncesszió átalakításáról, akár megszüntetéséről is.Legutóbb Szolnok került a figyelem középpontjába: májusban a HVG számolt be arról, hogy Györfi Mihály polgármester azt állította, hogy a Mohu menedzsmentjogokat akar szerezni az 51 százalékban önkormányzati NHSZ Szolnokban, az ellenállás miatt pedig a régió koordinációját kvázi „bosszúból” egy olyan cégnek szervezné ki a vállalat, amely az ő többségi tulajdonában áll. https://hvg.hu/gazdasag/20260515_mohu-nhsz-szolnok-gyorfi-mihaly-hulladekgazdalkodasAugusztusban aztán már konkrét szolgáltatási zavar lépett fel: a Mohu Kétpóról Ceglédre irányította át a térség hulladékának egy részét, az első napon fennakadás alakult ki. A Mohu szakmai „folyamatoptimalizálással” indokolta a döntést, Gajdos László viszont végül külön levélben szólította fel a céget a helyzet rendezésére.Júliusban a Mohu Budapest maga ismerte el, hogy több fővárosi területen fennakadások vannak, miután Újbuda egyes részein akár öt hete nem ürítették a papírhulladékos kukákat, míg augusztusban Komárom-Esztergom megyében több településén maradt el a szelektív és zöldhulladék elszállítása – igaz, itt a Mohu is az alvállalkozó Vertikál Groupot okolta a problémáért.Júliusban a Mohu 36 forint/kg átvételi díjat vezetett be a lakossági építési-bontási hulladékra. A HVG által megismert kormányhivatali jogértelmezés szerint hulladékudvarban természetes személytől ilyen díj nem kérhető. A Mohu ezt vitatta, és azzal érvelt, hogy az építési hulladék nem koncessziós hulladék, az új rendszerre pedig a visszaélések miatt van szükség. https://hvg.hu/360/20260627_mohu-bontasi-hulladek-sitt-hulladekudvar-lakossagi-dij-jogsertesNyitókép: Pusztazámori hulladéklerakó. Fotó: HVG / Juhász István András