Két-három héttel korábban kezdődik 2026-ban a szüret, azonban ez egyáltalán nem jó hír, mert az aszály és az aranyszínű sárgaság együttesen okozza, hogy előre kell hozni a szőlő betakarítását. A klímaváltozás pedig alapjaiban írja át a magyar borászatok működését: előnybe kerülhetnek a prémium előállítók.
Az idei szüreti szezon már augusztus elején megkezdődött, és bár a minőség jó, a mennyiség elmarad a szokásostól. Az ok kettős: a nyári aszály és az aranyszínű sárgaság nevű betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt, és amely már az összes hazai borrégióban megjelent. A GKI elemzésében feltárta, mit jelent ez az árakra nézve, és merre tart a magyar borágazat.A tartós szárazság kettős hatást hozott: a gombás növénybetegségek alig jelentek meg, ugyanakkor a Balaton környékén és több dombvidéki borvidéken szarvasok és vaddisznók tömegesen jelentek meg az ültetvényeken, komoly pusztítást végezve. https://hvg.hu/360/20260808_aszaly-riport-alfold-szarazsag-itt-regen-csaladi-gazdasagok-voltak-hvg-ebxAz aranyszínű sárgaság ellen pedig egyáltalán nincs hatékony védekezési lehetőség, Európában a termés 0,5-1 százalékának kiesésével számolnak emiatt. A 2026-os terméskiesés hatása az árakban egyelőre nem jelent meg egyértelmű drágulásban: a júliusi adatok szerint a fehérborok termelői felvásárlási ára 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a vörös- és rozéboroké pedig 11 százalékkal mérséklődött. Ha a terméskiesés tartósnak bizonyul, ez megfordulhat.Húsz évvel ezelőtt az egy főre jutó éves borfogyasztás még 30 liter felett volt, mára közel 18 literre esett vissza. A csökkenés mögött a háztáji szőlőművelés visszaszorulása, az alkoholfogyasztás átalakulása és a generációs ízlésváltás áll. Tehát kevesebb bor fogy, de a vásárlók hajlandók többet fizetni a minőségért, emiatt a prémium borászatok ebbe az irányba fordulnak – írja a GKI elemzése.Magyarország az EU hetedik legnagyobb bortermelője: az évi mintegy 163 millió hektoliteres uniós bortermelésből nagyjából 3 millió, azaz 1,8 százalék a hazai. A termelés 41 százaléka kerül exportra, ám döntő része lédig, ömlesztett bor. A teljes borexport átlagára literenként mindössze 1,08 euró, míg a jóval magasabb értékű palackos boroké 1,57 euró – a magyar kivitelben azonban épp ez utóbbi aránya alacsony.Ráadásul az olcsó tömegborokon alapuló exportmodell a klímaváltozás és a fogyasztói igények átalakulása miatt egyre kevésbé fenntartható https://hvg.hu/360/20251220_frittmann-janos-hnt-interju-boraszat-bor-szolokaboca
