Bayer Judit, a Független Közmédia Testület elnökjelöltje a szerdai meghallgatáson – Fotó: Kocsis Zoltán / MTIPolitikai nyomásról, a közmédia költségvetéséről, a bizalom visszaszerzésének módjáról is kérdezték szerdán a Parlamentben azokat a szakembereket, akiket már jövő héten megválaszthatnak a Független Közmédia Testületbe (FKT). Ennek a testületnek elég fontos szerep jut az átalakításban, hiszen ez a szervezet ellenőrzi a közmédia gazdálkodását, és dönt a leendő vezérigazgatóról.Szerdán a testület jelöltjeit hallgatta meg az Országgyűlés Művelődési Bizottsága, és ezek a meghallgatások a politikai üzengetéseken túl azért voltak érdekesek, mert ezekből már nagyjából körvonalazódott, hogy milyen típusú közmédiát képzelnek el a testület leendő tagjai. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy az FKT nem szólhat bele a közmédia műsorainak tartalmába, nem ez a testület dönti el, hogy milyen műsorok lesznek a közmédia csatornáin. De arra a testületnek már lesz felhatalmazása, hogy felszólaljon vagy közbelépjen, ha a közszolgálati csatornákat politikai befolyásolás éri, vagy ha a közmédia műsorai nem felelnek meg a közszolgálatiság elveinek.A bizottság kormánypárti tagjai nem támogatták az ellenzéki jelöltek, Moys Zoltán, Siklósi Beatrix és Martí Zoltán jelölését, utóbbi kettő a szerdai meghallgatásra már el sem jött. A három ellenzéki jelölt elképzeléseit ezért itt külön nem részletezzük, de további hat jelöltet (a Tisza és a szakmai szervezetek delegáltjait) támogatott a bizottság, és ezzel a hat taggal fel is állhat a törvény szerint az FKT, így az ő víziójuk már többet elárul arról, milyen közmédiát szeretne ez a testület.A golyóálló mellény a közmédia és a kormány közöttTöbb jelölt is kapott kérdést arról a meghallgatáson, hogy milyen módon őrizhető meg a közmédia semlegessége, és hogyan reagálnának a politikai nyomásra. Az FKT elnökének javasolt Bayer Judit médiajogász meghallgatásakor például Szentkirályi Alexandra, a bizottság fideszes elnöke elevenítette fel azt az esetet, amikor Magyar Péter a Telex Facebookján kommentálta a közmédia nagy felháborodást kiváltó kinevezéseit. Bayer szerint a politikai szereplőktől természetes, ha véleményt alkotnak, és megpróbálják befolyásolni a közmédia működését, de a közszolgálati médiának ellen kell állnia az ilyen esetekben, és csinálnia kell tovább a törvényben meghatározott feladatát.Egy másik szakmai jelölt, Sükösd Miklós médiakutató úgy fogalmazott, hogy az FKT pufferintézmény lesz a kormány és a leendő közmédiás vezérigazgató között. Egy olyan testület, amely a golyóálló mellény lesz a kormány és a közmédia között.Sükösd szerint ha a pártoktól valamilyen befolyásolási kísérlet éri a vezérigazgatót vagy valamelyik szerkesztőt, akkor az FKT-nek először a nyilvánosság előtt kell tiltakoznia. Sükösd egyébként dream teamként hivatkozott arra a csapatra, amely eddig összeállt a testületben, mert szerinte abban többféle kompetenciájú ember is ott van.Szabó György, a Sanoma korábbi vezérigazgatója (akit a Tisza Párt jelölt a testületbe, de jelöltségét korábban a Magyar Lapkiadók Egyesülete és az Önszabályozó Reklám Testület támogatta) szerint az FKT nem lehet politikai szervezet, és minden nyomásnak ellent kell állnia.Nonszensz, hogy ennyi pénz ment a közmédiáraTöbbször előkerült a meghallgatások során, hogy mekkora büdzséből is kellene működnie a leendő közmédiának. A korábbi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2025-ben közel 160 milliárd forintból gazdálkodhatott, Szabó György szerint ez nonszensz. Szabó úgy fogalmazott, hogy korábban a Sanoma médiacég vezetőjeként 26 milliárd forintos árbevételű céget irányított, így átlát több tízmilliárd forintok felett. Szerinte Európában a GDP-hez viszonyítva Magyarország kiemelten magas összeget fordított eddig a közmédiára, és ez egyszerűen pazarlás. Míg nálunk ez az arány 0,18 százalék, addig Lengyelországban a GDP 0,08 százalékát költik az állami csatornákra. Ezért szerinte az lenne a reális a jelenlegi költségvetési helyzetben, hogy ha Magyarországon is a lengyelekéhez hasonló arányban költenénk a közmédia fenntartására, már csak azért is, mert Szabó szerint a kereskedelmi szereplőkhöz képest is kiugró a magyar közmédia büdzséje.Kollár Árpád, költő és irodalomszervező úgy fogalmazott, hogy sejtése szerint a korábbinál kisebb költségvetése lesz a teljes közmédiának és emiatt ésszerűbb gazdálkodásra lesz szükség. Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke, a Népszabadság korábbi munkatársa (akit a Tisza jelöltjeként hallgattak meg) azt emelte ki, hogy jelenleg is fenntarthatósági tanácsadóként dolgozik, és célja, hogy a közmédiából is fenntartható szervezet legyen. Bálint Viktor közgazdász, üzletfejlesztési szakember, a Tisza másik jelöltje pedig nem látja akadályát annak, hogy az FKT által jóváhagyott, 100 millió forint feletti szerződéseket nyilvánosságra hozzák az átláthatóság jegyében.Több kufli, több gyerekműsor, több minden a fiataloknakTöbbször előjött a meghallgatásokon, hogy szinte minden jelölt kiemelten fontosnak tartja, hogy minőségi gyerek- és ifjúsági műsorok készüljenek a jövőben. Kollár Árpád a Kuflik sorozatot hozta példának, szerinte abból és a hozzá hasonló műsorokból kellene még több a közmédia felületeire, és itt az arckifejezések, bólogatások alapján pártok feletti egyetértés volt a bizottságon belül. Sükösd Miklós, aki részben Dániában él, arról beszélt, hogy Dániában a közmédia szerinte csilivili műsorokat készít a fiatal célközönségnek, ezt kéne itthon is követni.Visszatérő elem volt a jelöltek válaszaiban az is, hogy a közmédia megújításának nem feltétlenül a tévécsatornák lennének a fő elemei, a varázsszó a multiplatform megközelítés volt a beszédekben. Bayer Judit egyenesen azt mondta, hogy a lineáris tévézés a múlté, a közmédiának digitális tartalmi hálózatot kell létrehoznia, ahol minden célcsoportot elér, és hozzá csatlakozva Sükösd is erős streaming és social jelenlétet vár az új közmédiától.Hargitai Miklós pedig azt vetette fel, hogy a közmédia színvonalának az is jót tenne hosszú távon, ha a csatornák között belső verseny is lenne, tehát ezek a szerkesztőségek is bekapcsolódnának külön-külön a hírversenybe.Hogyan lehet újra megbízható a közmédia?A közmédiával szemben az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy ki számít a szervezeten belül propagandistának, és milyen szintig kell elmenni a belső tisztogatásban. Az elszámoltatásra és a korábbi közmédia ügyeinek kivizsgálására több jelöltnél is rákérdeztek. Bayer Judit például azt mondta, a kormány korábban einstandolta a közmédiát, amit megbocsáthatatlannak tart, és jogászként számára egyértelmű, hogy a közmédia működése nem felelt meg az uniós szabályoknak. Az is példátlan volt szerinte, hogy a magyar közszolgálati csatornák voltak itthon a dezinformáció fő forrásai, ezért támogatja a közmédia teljes átvilágítását.Sükösd Miklós szerint pont a mostani helyzetben lenne különösen fontos, hogy a közmédia visszaszerezze az emberek bizalmát, különben az egész csak kidobott pénz lesz. Sükösd szerint szükség lenne egy úgynevezett közönségbiztosra is a közmédia mellett, aki a nézők, hallgatók reakcióit, véleményét kezeli és tolmácsolja a tartalomkészítők felé.Szerethető közmédiát csak olyan emberek tudnak csinálni, akik szeretik, amit csinálnak, korábban azonban a közmédiában dolgozókra olyan dolgokat kényszerítettek, amik ebben megakadályozták őket – mondta Hargitai Miklós. Szerinte a közmédia szerkesztési alapelveinek elérhetőnek kellene lennie mindenki számára, hogy ezeket aztán számon lehessen kérni a szerkesztőkön, vezetőkön. Szabó György is a szerkesztői felelősséget emelte ki, szerinte ezzel eddig nagy probléma volt a közmédián belül, de az új vezetés alatt nem fordulhat elő, hogy valaki nem tartja be az alapvető szerkesztési alapelveket.A Független Közmédia Testület hat tagját a tervek szerint jövő héten szavazhatják meg a Parlamentben, és az eskütételük után akár már jövő héten munkához láthatnak. Az egyik legsürgetőbb feladatuk egyértelműen a közmédia vezérigazgatói pályázatának kiírása lesz.