Csütörtökön estétől elérhetőek lesznek a kórházi fertőzési adatok – jelentette be Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos egy szerdai háttérbeszélgetésen. A tiszti-főorvos reméli, hogy a kórházakat mindez segíteni fogja abban, hogy a betegbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket, fejlesztéseket megtegyék. „Cél, hogy a csökkentsük a kórházi fertőzések gyakoriságát” – fogalmazott.Oroszi megismételte, amit korábban is elmondott, hogy nem kórházi rangsorral készülnek, a transzparenciával azt szeretnék elérni, hogy megelőzzék a további kórházi fertőzések kialakulását. https://hvg.hu/360/20260618_korhazi-fertozes-nyilvanossag-orvos-rekassy-balazs-egeszsegugy-adatkozles-hegedus-zsoltVeress István járványügyi szakértő elmondta, hogy krónikus, illetve rehabilitációs intézmények adatai nem jelennek meg első körben, csupán az aktív intézmények aggregált adatai. Többek között nem közlik majd a műtéti sebfertőzések arányát, Veress indoklása szerint azért, mert abból országos következtetéseket nem lehet levonni. „Az adatoknál a publikálhatóság feltétele, hogy azok közérthetőek legyenek, illetve nem cél az összehasonlíthatóság, de az igen, hogy az intézménytípusokon belül az adott intézmény el tudja helyezni magát a többiekhez képest, és ehhez mérten tudjon javítani a mutatóin” – mondta Veress.Ami azonban böngészhető lesz, az a járványmutatók, járványok száma, azok intézménytípusokon belüli megoszlása, mintavételi gyakorlatok és idősoros trendek. Kereshetőek lesznek az úgynevezett behurcolt járványok, ami azt jelenti, hogy egy pácienst már eleve úgy vettek fel az osztályra, hogy valamilyen fertőzéssel diagnosztizálták.Kereshető lesz az is, hogy az adott intézmény egy adott vizsgálat során milyen szakembergárdával rendelkezett, azaz hány orvos, ápoló és segédápoló volt akkor jelen x ágyra vetítve. Ezen kívül többek között az ágykihasználtságot és átlagos ellátási időt is meg lehet majd nézni.Magasabb esetszám nem jelent feltétlenül rosszabb betegellátást – aki több mintát vizsgál, több fertőzésesetet is talál – emelte ki Veress.A szakértők elmondták, hogy minden egyes fogalom mellé magyarázatot mellékelnek majd, illetve lesznek gyakori kérdésekre adott válaszok is a felületen.Három hónapot kaptak erre, igazán heroikus munka volt – mondta Oroszi. Nagyon sok nemzetközi jó gyakorlatot végignéztünk, és világviszonylatban is kevés ország van, ahol ezeket az adatokat nyilvánosan felvállalják. „A sereghajtók közül Magyarország az élvonalba lépett” – fogalmazott Oroszi, hozzátette, hogy a munka ezzel nem ért véget, hanem elkezdődött, ami paradigmaváltáshoz vezethet. Az adatokat egyébként folyamatosan frissíteni fogják.Ez a felület nem arra való, hogy műtét előtt valaki tájékozódni tudjon az adott kórház biztonságosságáról– mondta Oroszi, hozzátéve, hogy ez a felület egyaránt szól a szakmának, a kórházigazgatóknak és a laikusoknak. Ferenci Tamás módszertani szakértő hozzátette, hogy a magas számok nem fognak feltétlenül rosszat jelenteni, ahogyan az alacsony fertőzési adatokból sem az következik, hogy ott minden rendben van, hiszen ebben az esetben aluljelentésről is lehet szó. Oroszi azt reméli az adatoktól, hogy 1-2 évig a számokban rosszabb arányok látszanak majd, tehát nőni fognak a kórházi fertőzésekre vonatkozó arányok, de ez azt jelentené, hogy a felderítési arány javulni fog. Azaz többet tesztelnek a kórházak és tisztességesen le is jelentik a kapott adatokat. A tiszti főorvos elmondta, hogy 2028-ra már javulási eredményeket fog várni, például az alkoholos kézfertőtlenítők mennyiségének növelését illetően. „Az első reakció az volt, hogy leesett az álluk, nem számítottak erre” – mondta Oroszi a kórházigazgatók reakciójáról. A tiszti főorvos hozzátette, hogy az intézményvezetők azt hitték, hogy csak 6 táblázatot tesznek közzé, ehhez képest egy jelentős adatbázist készítettek. Surján György orvos-informatikus úgy fogalmazott, hogy az intézményvezetők örültek az adatoknak, míg korábban hasonló helyzetben úgy reagáltak, hogy a szakma védje meg őket. „De most megértették, hogy nem a minősítés a lényeg, hanem, hogy mindenki fejlődni tudjon, örülnek” – fogalmazott.Oroszi hangsúlyozta, hogy lobbizni fognak azért a tárcánál, hogy finanszírozási támogatást is kapjanak az intézmények annak érdekében, hogy a kórházak fejlődni tudjanak. „Sokszor nem a kórházakban kezdődik a baj, hanem a háziorvosoknál, akik nem derítik fel a páciens fertőzését, túl sok antibiotikumot írnak fel, amely multirezisztens kórokozók kialakulásához vezet, így később fertőzött állapotban került be a beteg az intézménybe” – mondta Surján, hozzátéve, hogy a következő lépés az lesz, hogy az alapellátás szereplőit is edukálják ezen a területen. A HVG kérdésére Hajdu Ágnes az NNGYK Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának munkatársa elmondta, hogy a higiénia tekintetében elmondta, hogy a CDI (Clostridium difficile-infekció) fertőzés tekintetében gyakori, hogy azért terjed el a fertőzés, mert a súlyos vastagbélgyulladást – amelyet a bélflóra egyensúlyának felborulása után elszaporodó baktérium toxinjai okoznak – csak speciális spóraölő szerrel lehet hatástalanítani, ez gyakran elmarad. Ami a multirezisztens fertőzéseket illeti, ott a megfelelő kézmosás és kézfertőtlenítés hiánya áll a fertőzés terjedésének hátterében. Nyitókép: Túry Gergely