Élesítették hétfőn a Közhangot, a Tisza-kormánynak a társadalmi egyeztetés céljára létrehozott online platformját, amelyet Radnai Márk, a Működő és Emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos koordinál. Elsőként a közmédia jövőjéről mondhatjuk el a véleményünket, de a témát tíz fejezetre bontották, vagyis hetente újabb fejezetet nyitnak meg. A későbbi fejezetekben szó lesz a közszolgálatiságról, a tartalom arányosságáról, a különböző generációk igényeiről, a külhoni magyarságról és a kisebbségek helyzetéről, az AI-ról, a kulturális és tudományos tartalmak sorsáról, a digitális hozzáférésről, és a hitelesség és függetlenség fogalmairól is.A Közhangon regisztráció nélkül, anonim módon is lehet válaszolni a kérdésekre, ami talán célravezetőbb is, mert mi például hiába próbáltunk regisztrálni, a megerősítő email nem érkezett meg. Ugyanakkor az anonim véleményezésnél is rákérdeznek a felhasználó lakóhelyére, korára, családi helyzetére, foglalkozására és bevételére, ráadásul a kor, a végzettségi szint és a foglalkozás megadása kötelező. Ez egyébként érthető is lehet az alapján, amit Radnai Márk elmondott a HVG-nek a Tisza Szigetek augusztus 20-i találkozóján, vagyis hogy a Közhang adatainak segítségével fogják tudni majd megállapítani, hogy melyek azok a társadalmi rétegek, akikhez nem ér el a platform, és akikhez majd offline jutnak el. Mivel ők vélhetően az idősek lesznek, az ő véleményüket az idősotthonok bejárásával tervezik majd kikérni, illetve az önkormányzatokat is bevonnák a folyamatba, a kormánybiztos szerint ezeket a visszajelzéseket is digitalizálnák majd. https://hvg.hu/itthon/20260831_elindult-az-elso-egyeztetes-a-kozmedia-megujulasarolA következő két hónap során tíz egymásra épülő fejezetben járjuk körül a közmédia jövőjének legfontosabb kérdéseit. Egy-egy fejezet körülbelül 20 perc tartalmas és élvezetes közös gondolkodásra hív– olvashatjuk a honlapon, és valóban, a saját véleményünk elmondása előtt különböző tudnivalókat, infografikákat és nemzetközi kitekintést is végig kell olvasnunk, bár a „tovább” gombra kattintva könnyen elérhetünk ahhoz a szekcióhoz, ahol mi magunk is leírhatjuk, mit gondolunk a közmédia küldetésének. Ha nem görgetünk előre, meghallgathatjuk egy tanár, egy fiatal vállalkozó, két nagymama, egy fodrász, és egy tűzoltó véleményét is arról, ők milyen közmédiát szeretnének, a Tudástárban pedig szakmai szervezetek álláspontját is megismerhetjük.Saját véleményünket 200 karakterben fogalmazhatjuk meg, ezt követően 12 területből sorba rakhatjuk a számunkra legfontosabb prioritásokat is a közmédiáról. A platform tehát nem csak azt szolgálja, hogy a polgárok elmondják a véleményüket, hanem edukatív célja is van, ezt igyekeztek minél rövidebbé, egyszerűbbé és érthetőbbé tenni. Emiatt azonban kissé szájbarágós a tájékoztatás, úgy érezheti az ember, hogy a tartalom hangulata a "gondolatébresztő" és a "tudtad?" ikonokkal leginkább egy középiskolás tankönyvéhez hasonlít. Bár szólnak érvek amellett, hogy maga a tájékoztatás fontos része legyen a társadalmi egyeztetésnek, nehéz elképzelni, hogy sokan fogják megnézni a videókat és elolvasni más véleményeket, ahelyett, hogy azonnal a saját álláspontjukat írnák meg. Az sem valószínű, hogy a hetente elérhetővé váló egy-egy fejezetet ilyen gyakorisággal fogják követni az emberek, főleg, hogy közben várhatóan újabb és újabb egyeztetések nyílnak majd meg. Egyelőre csak a közmédiáról lehet véleményt mondani, de a honlapon látható, hogy hamarosan egyeztetés indul például a társadalmi megbékélésről, a KRESZ megújításáról, a magyar gazdaság jövőjéről, a tiszta és élhető közterületekről, különböző helyi ügyekről, illetve konkrétan a Közhang működéséről is.Abban Radnainak igaza volt, hogy a platform valóban nem hasonlít a nemzeti konzultációkhoz, amelyek során az előző kormány leginkább saját álláspontjait sulykoló kérdéseket tett fel a társadalmi egyeztetés ürügyén, mindezt közpénzmilliárdokból finanszírozva. A közmédiával kapcsolatos egyeztetés a kormánybiztos szerint jó kísérleti terepe lesz annak, hogy hogyan tudja majd a kormány az emberek véleményét becsatornázni, ennek a mikéntje azonban egyelőre nem tiszta, ahogyan az sem, hogy egyáltalán milyen témákban várható egyeztetés.Radnai szerint a közmédia a minisztériumokkal való egyeztetést követően lett a Közhang első témája, de kérdés, hogy a jövőben a Tisza-kormány számára politikailag kockázatosabb ügyekben is megkérdezik-e majd az embereket, ugyanis a közmédia működése és tartalma tekintetében a társadalmi többség hasonló véleményen van: a hiteles, pártatlan tájékoztatás számára a prioritás. Hogy mennyire lesz informatív a véleménynyilvánítás a kormány számára, az sem tiszta, mert egyelőre csak a Tiszának kedvező, a már egyébként is tervezett átalakításba illő kérdéseket lehet megválaszolni, politikai, finanszírozási dilemmákat jelentő kérdések nem igazán vannak. Például választani lehet, hogy az egyébként a társadalom által mind fontosnak tekintett ügyek – hitelesség, kulturális tartalmak, különböző generációk megszólítása, helyi közösségek szempontjainak megjelenítése – közül melyiket tartjuk fontosabbnak a közmédiában. Közben a háttérben máris problémák merültek fel az átalakítással kapcsolatban, a Független Közszolgálati Testület szakmai jelöltjeinek kiválasztási folyamatát ugyanis kritikával illették a médiaszakmai szervezetek. https://hvg.hu/360/20260826_kozmedia-fuggetlen-kozszolgalati-testulet-jeloltallitas-hvgA Közhang működése adatvédelmi kérdéseket is felvet. Az adatkezelési tájékoztató szerint az adatkezelő a Közhang Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, azonban ha az itt rögzített véleményeket a kormány számára is továbbítják, hogy a platform valóban „a kormány és a társadalom közötti híd” szerepét tölthesse be – ahogy Radnai fogalmazott –, felvetődik a kérdés, hogy ki és hogyan férhet majd hozzá az itt megadott adatainkhoz. Bár egy kormányzati programról van szó, az adatkezelő egy 8. kerületben bejegyzett nonprofit cég, amelynek egy magánszemély a tulajdonosa. Több mint 64 ezren regisztráltak már és adták meg ennek a cégnek az adataikat– fogalmazott korábban az Amnesty International Magyarország is. A szervezet szerint jó irányt jelez a Közhang, de nem világos számukra, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni az út a megadott véleményektől a valódi intézkedésekig, és hogy a szakmai szervezetek hogyan vesznek részt a folyamatban. Azt is érdekes lesz látni, hogy a jóval megosztóbb ügyekkel mit kezd majd a Tisza, hogyan csatornázza be a kisebbségi véleményeket, mit kezd akkor, amikor sokkal inkább ideológiai, világnézeti kérdések is előkerülnek – például a magyar gazdaság jövőjével vagy a tiszta közterületekkel kapcsolatban –, amelyeket nem lehet majd a szakértőiséggel semlegesíteni. Hogyan keretezi, ismerteti majd az ütköző véleményeket?A begyűjtött demográfiai adatok mindenesetre a kormány segítségére lehetnek majd abban, hogy lássák, ha kirajzolódik egy-egy társadalmi csoport konkrét preferenciája egy ügyben, így ez alapján dönthetnek majd arról, hogy egy adott kérdésben mely csoportoknak kívánnak kedvezni. Ez önmagában nem is lenne baj, de ha nem átlátható az adatkezelés és nem valódiak a kérdések, nem kerülheti majd el a kormány az előző rezsimmel vont párhuzamokat. Nyitókép: kozhang.hu