Június végén, a Vas megyei ornitológiai kutatások történetében először, a hagyományos gyűrűzéses jelölés mellett műholdas jeladó is került vadon élő madarakra, négy, még a fészkekben tartózkodó fiatal vörös kányára – írta meg a Facebook-on az Őrségi Nemzeti Park.
A jeladó egy apró, napelemes „hátizsák”, amely „útinaplót ír” a madár életéről. A készülék GPS segítségével meghatározza az állat pillanatnyi helyzetét, majd a rögzített adatokat mobilhálózaton keresztül továbbítja. Így a kutatók és a természetvédelmi szakemberek akár több ezer kilométer távolságból is nyomon követhetik, merre jár a madár. A sok-sok helyadatból kirajzolódik a kányák útvonala, megismerhetővé válik, hol töltik a napjaikat, milyen területeket használnak táplálkozásra, pihenésre vagy éppen fészkelésre, és az is, merre vonulnak ősszel és tavasszal.
11 fotó
A bejegyzésben azt írják, hogy a napelemes energiaellátásnak köszönhetően a készülékek hosszú időn keresztül képesek adatokat gyűjteni. Ezek az adók nemcsak a madarak mindenkori helyét rögzítik, hanem a magasságukat, repülési sebességüket is. Segítségükkel az is megállapítható, hogy egy-egy egyed mikor és hol pusztult el, illetve a mozgási adatok alapján feltérképezhetők azok a területek, ahol a madarak fokozott kockázatnak vannak kitéve.
