Az MTI-s munkatársak összeállítása szerint a hírügynökség tévesen idézte Ferenc pápát és a német kancellárt, de a brüsszeli politikai korrektségről is félrevezetően számolt be. Mutatjuk, hogyan.Augusztus közepén hozták nyilvánosságra azt a 482 oldalas dokumentumot, amit az MTI néhány munkatársa adott át a közmédia új vezetőinek. A magukra PRO DOMO munkacsoportként hivatkozó külpolitikai riporterek és szerkesztők több mint 10 éven át gyűjtöttek bizonyítékokat az állami hírügynökségnél tapasztalt hírhamisításokra és manipulációra. Az összegyűjtött eseteket tíz kategóriába sorolták, például az elhallgatott hírek vagy a parancsra készített hírek közé.Az egyik kategóriát „fake news”-nak (álhír) nevezték – ebben a hamis híreket és tudósításokat gyűjtötték. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) Kunigunda útjai székháza Fotó:Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA Kilenc ilyen esetet sorol fel a dokumentum, ezek közül hatban van szó konkrét téves vagy félrevezető információról – cikkünkben ezeket mutatjuk be. (A további három esetből az egyik egy belső levelezést ismertet, kettő pedig egyoldalú külpolitikai beszámolókra mutat rá.)Biden kampánycsapata felfogadta Hugo Chávez unokáját tanácsadónak?Egy 2020. május 20-i MTI-hír arról szólt, hogy „a demokraták várható elnökjelöltje, Joe Biden kampánycsapata felfogadta a néhai venezuelai diktátor, Hugo Chávez lányunokáját kampánytanácsadónak.”Azonban az MTI tévesen állította, hogy Biden a néhai venezuelai diktátor unokáját vette fel. Julie Chávez Rodriguez valójában nem Hugo Chávez, hanem Cesar Chávez amerikai emberi jogi aktivista unokája.A hibás információt tartalmazó MTI-hír egy szimpla Google-kereséssel már nem fellelhető, viszont az MTI archívumában még megtalálható, ahogy külön cikkben az utólagos javítása is. Az Origo oldalán a mai napig javítás nélkül szerepel a hír, miszerint Biden felfogadta a venezuelai diktátor unokáját. „[A washingtoni tudósító] feltehetően egy tv-híradóban hallotta a Chávez-unoka felfogadásáról szóló hírt, és hozzáképzelte, hogy abban a néhai venezuelai diktátor unokájáról van szó. A hírt a demokrata elnökjelölt lejáratására alkalmas szenzációnak gondolta, és nyilvánvalóan egyetlen más forrásban sem ellenőrizte” – írta az MTI-s munkacsoport arról, miért hibázhatott a közmédia riportere.Seattle belvárosát fegyveresek kerítették hatalmukba?Az MTI 2020. június 12-én lehozott egy hírt a Black Lives Matter (BLM) mozgalom tüntetéssorozatáról „Seattle belvárosát fegyveresek kerítették hatalmukba, »autonóm zónát« hirdettek” címmel. A hírről a szóhasználat átvételével beszámolt a Fidesz-közeli Origo és Index, illetve a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen.A közmédia új vezetőinek átadott dokumentum szerzői szövegegyezések miatt arra következtettek, hogy a FoxNews amerikai tévé egy riportja nyomán írta a cikket az MTI munkatársa. Hozzátették, hogy egyetlen másik jelentős amerikai tévé, lap vagy hírportál sem számolt be fegyveres területfoglalásról, ahogy a város napilapja, a The Seattle Times sem. Szerintük ezt a problémát a szerkesztő is jelezte, és kérte, hogy frissítse a szerző a cikket azzal, hogy más médiumok, más szemszögből hogyan tálalták aznap a seattle-i fejleményeket. Végül azonban nem történt ilyen irányú változtatás a hírben.A hír, miszerint a tüntetők egy pár háztömbből álló autonóm zónát alakítottak ki Seattle-ben, igaz, viszont a hiteles amerikai hírforrások nem említettek fegyveres és erőszakos elfoglalást.A BLM tüntetéssorozata azután robbant ki, hogy 2020. május 25-én egy rendőr intézkedés közben meggyilkolta George Floydot, egy Minneapolisban élő fekete férfit.A tüntetéshullám május végére Seattle-t is elérte. A Seattle Times beszámolója szerint a belvárosra összpontosuló tüntetések során ablakok törtek be, autók gyulladtak ki, és több tucat embert őrizetbe vettek. Ezért a városban délután 5 után kijárási tilalmat rendeltek el, és mozgósították a Nemzeti Gárdát.Júniusban folytatódtak a városban a tüntetések, és az utcafoglaló demonstrálók kialakítottak egy a tüntetők által „Capitol Hill Autonóm Zónának” (CHAZ) nevezett területet Seattle Keleti Rendőrkapitánysága körül. Az emberek gyülekeznek a Seattle-i Rendőrség Keleti Kerületi Rendőrkapitánysága előtt, az úgynevezett „Capitol Hill Autonóm Zónában”, 2020. június 10-én, Seattle-ben, Washington államban. Fotó:David Ryder/AFPA New York Times úgy írta le a kezdeményezést, mint kísérletet a rendőrség nélküli életre, ami részben egy utcai fesztivál, részben egy közösség. Riportjuk szerint több százan gyűltek össze, hogy beszédeket, verseket és zenét hallgassanak, filmeket nézzenek. Körülbelül három és fél héttel a területfoglalás után egy kormányrendelet a területen történő összegyűlést jogellenesnek nyilvánította. A seattle-i rendőrség és más hatóságok nehézfegyverzetű rendőrökkel és taktikai járművekkel vonultak be, hogy szétoszlassák a tömeget. Július elsején legalább 44 embert, a hét hátralévő részében pedig további több tucatot vettek őrizetbe.A tüntetéshullám Seattle-ben és országszerte még hónapokig folytatódott, több esetben rendőri erőszak is történt. A seattle-i események részletes idővonalát a Seattle Times oldalán ismertetik.„Nem értette pontosan, csak gondolta”2021 szeptemberében Ferenc pápa Magyarországra és Szlovákiába látogatott. Az utat a pápa a látogatás után egy héttel a Vatikánban tartott audiencián értékelte. Erről az MTI is beszámolt egy hírben. Ferenc pápa megérkezik a Liszt Ferenc-repülõtérre 2021. szeptember 12-én. Fotó:Koszticsák Szilárd/MTI/MTVAA hírhamisításokat taglaló dokumentum szerint a riport szerkesztése során a szerkesztő többször felhívta a cikk szerzőjét, és arról kérdezte, hogy „a pápa tényleg ezt vagy azt mondta-e, amire az újságíró vagy igennel válaszolt, vagy úgy, hogy nem értette pontosan, csak gondolta, hogy ezt vagy azt mondta.”Az MTI-hírt összehasonlítottuk a Vatikán hivatalos híroldalának beszámolójával és az audienciáról készült élő videóval. Egy jelentős eltérést találtunk az MTI és a hivatalos vatikáni források között. A közmédia hírében arról írtak, hogy Ferenc pápa azt mondta, Magyarországra és Szlovákiába vezető útjával Európa szívében tett imazarándoklatot, ami számára az európai gyökerekhez való visszatérést jelentette. A tudósítás szerint a pápa arról beszélt, hogy látogatása helyszínein „élettel teli gyökerekre talált” , miközben máshol az európai gyökereket „muzeális leletként őrzik, ideologizálva és eszközként használva tekintély vagy hatalom vezérelte érdekből”.Az audienciáról készült felvétel és a vatikáni beszámoló alapján a pápa valóban beszélt a gyökerek fontosságáról, azonban gondolatát az értékek múzeumban őrzéséről nem más európai országokra vonatkoztatta, ahogy az az MTI tudósításában olvasható. „Éreztem a szent nép szívének remegését, akiket a hitért átélt sok szenvedés kovácsolt össze. És több alkalommal is hangsúlyoztam, hogy ezek a gyökerek élnek, tele vannak a Szentlélek életerejével, és mint ilyeneket meg kell őrizni őket. Nem úgy, mint a múzeumban kiállított tárgyakat, nem ideologizálva, nem a presztízs és a hatalom érdekében kizsákmányolva” – hangzik el olaszul, angol tolmács fordításában az audienciáról készült videóban.Brüsszel betiltaná a karácsonyt és a keresztény nevek használatát?A jobboldali Il Giornale olasz lapra hivatkozva arról írt az MTI 2021. november 29-én, hogy „Brüsszel betiltaná a karácsony kifejezés és a keresztény nevek használatát”. Az MTI cikke szerint az akkor még nem miniszterelnök, csak pártelnök Giorgia Meloni a politikai korrektség lázálmának nevezte, hogy „Európában betiltják a karácsonyt, és egyenesen azt is, hogy valakit Máriának hívjanak”.Bár az MTI cikkében szerepeltek a „belső dokumentáció” és a „kommunikációs irányelvek” kifejezések, nem derült ki belőle egyértelműen, hogy az olasz lap által ismertetett dokumentum csak az Európai Bizottság munkatársainak kommunikációjára vonatkozott. Sőt a címmel és a Melonitól származó nyilatkozattal a cikk azt sugallta, hogy az állampolgárokra is vonatkozik a „betiltás”.A nemek szempontjából semlegesebb, az LMBTQ-közösség számára barátságosabb nyelvhasználatról szóló, az Európai Bizottság munkatársainak szóló 30 oldalas útmutatót Helena Dalli esélyegyenlőségi biztos jegyezte 2021 októberében.A belső dokumentumra valóban az olasz lap, az il Giornale hívta fel a figyelmet, ami heves bírálatokat váltott ki a közösségi médiában, de a Vatikán egyik magas rangú tisztviselője és számos szélsőjobboldali politikus is bírálta a Bizottság megközelítését.A dokumentum arra kérte a bizottsági tisztviselőket, hogy „soha ne szólítsák a hallgatóságot »hölgyeim és uraimnak«, hanem használják inkább a »kedves kollégákat« vagy hasonló kifejezéseket”. Arra is felszólította a Bizottság munkatársait, hogy tartózkodjanak a „Miss” vagy „Mrs” kifejezések használatától, helyette „Ms”-t használjanak általánosan.Az útmutatás legvitatottabb része az volt, hogy „kerüljék azt a feltételezést, hogy mindenki keresztény”. „Nem mindenki ünnepli a keresztény ünnepeket, és nem minden keresztény ünnepli azokat ugyanazon a napon” – állt a dokumentumban a Politico szerint (az eredeti dokumentumot öt évvel a publikálása után már nem találtuk meg elérhető formában). Dalli azt is tanácsolta a munkatársaknak, hogy kerüljék az olyan mondatokat, mint például „a karácsonyi időszak stresszes lehet”, és helyette inkább azt használják, hogy „az ünnepi időszak stresszes lehet.” Azt is javasolta, hogy ne használják a „keresztnevek” („Christian names") kifejezést, hanem helyette a „személynév” („forename") vagy „előnév” („first name") kifejezéseket, valamint kerüljék az olyan nevek használatát, „amelyek jellemzően egy bizonyos valláshoz kapcsolódnak”. Példaként említette, hogy egy „nemzetközi pár” leírásához a „Mária és János” helyett a „Malika és Julio” neveket érdemes használni.A kritikák következtében Dalli egyébként visszavonta a javaslatot: „Aggályok merültek fel az inkluzív kommunikációról szóló iránymutatásban szereplő egyes példákkal kapcsolatban. A dokumentum – ahogyan az ilyen iránymutatásoknál szokásos – még kidolgozás alatt áll. Megvizsgáljuk ezeket az aggályokat azzal a szándékkal, hogy az iránymutatás frissített változatában orvosoljuk őket” – írta az X-en.Mit mondott a német kancellár Kijevben?Az MTI 2022. február 14-én, néhány nappal Oroszország ukrajnai inváziója előtt beszámolt Olaf Scholz német kancellár kijevi látogatásáról. Címnek azt az Ukrajna melletti kiállással kapcsolatos idézetet adták, hogy „Nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk”.A címben kiemelt mondat viszont nem szerepel a sajtótájékoztató leiratában.Beszédében Scholz elmondta, hogy Németország határozottan Ukrajna mellett áll, évek óta tanácsadással és gyakorlati segítségnyújtással támogatja Ukrajnát, és hogy az elmúlt nyolc évben a világon egyetlen ország sem nyújtott Ukrajnának annyi pénzügyi támogatást, mint Németország. Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij, amikor nem sokkal a kijevi találkozó után, 2022. február 19-én találkoznak a Müncheni Biztonsági Konferencián. Fotó:SVEN HOPPE/AFPAz MTI címében szereplő állítás Scholz állítólagos tanácstalanságáról a német kormányzati oldalon található leiratban és a sajtótájékoztatóról készült nemzetközi tudósításokban (például az Al Jazeera, az Euronews vagy a New York Times cikkében) sem szerepel. A leirat szerint Scholz éppen hogy azt hangsúlyozta több alkalommal, hogy, tudják, mit kell tenniük. „Katonai eszkaláció esetén készek vagyunk szövetségeseinkkel együttműködve messzemenő és hatékony szankciókat bevezetni. Hogy világos legyek: ha Oroszország ismét megsértené Ukrajna területi integritását, tudjuk, mit kell tennünk” - áll a leirat egy pontján.A felkészültség és elszántság szavak alapján az MTI címe a tájékoztató egy másik részére utalhatott, de ott Scholz a leirat szerint ezt mondta: „Senkinek sem érdemes kétségbe vonnia az EU, a NATO, Németország és az USA elszántságát és felkészültségét azt illetően, mit kell tennünk egy Ukrajna elleni katonai agresszió esetén.” A teljes képhez hozzátartozik, hogy a közmédia új vezetése által nyilvánosságra hozott dokumentumban arról írt a munkacsoport, hogy az MTI riporterét ebben az esetben talán az Unian ukrán hírügynökség beszámolója vezethette félre, mert abban Scholz szájába adva szerepelt a következő furcsa mondat: „nem lehet kétség afelől, hogy nem tudjuk, mit tegyünk.” A hírügynökség riportjában valóban megtaláltuk ezt a szófordulatot, a következő kontextusban: „Keményen dolgozunk a szankciócsomagon. Tárgyalásokat folytattunk Oroszországgal, és határozottan kijelentettük, hogy ez be fog következni (újabb agresszió esetén szankciókat vezetünk be – a szerk.). Nem lehet kétség afelől, hogy nem tudjuk, mit tegyünk. De most már az eszkalációról beszélünk. Felkészültek vagyunk és elszántak vagyunk.” Hillary Clinton kémkedéseAz MTI-sek gyűjtése azt az esetet is említi, amikor a hírügynökség egy munkatársa 2022 februárjában napokig anyagokat készített arról, hogy Hillary Clinton egykori elnökjelölt kampánycsapata John Durham különleges ügyész beadványa szerint kémkedett Donald Trump után. Először 2022. február 14-én írtak arról az MTI-ben, hogy a különleges ügyész szerint „Hillary Clinton, demokrata párti elnökjelölt 2016-os kampánystábjának munkatársai egy tech-cégnek fizettek, hogy ‘beszivárogjanak’ többek között a Trump Tower, később pedig a Fehér Ház szervereibe, és így kémkedjenek Donald Trump után.” Majd 16-án arról számoltak be, hogy egy közvélemény-kutató cég szerint a demokrata szavazók többsége támogatná, hogy kivizsgálják Hillary Clinton szerepét az ügyben. 17-én pedig Hillary Clinton reakciójáról közöltek cikket „Clinton: műbotrány, hogy a kampánystábom kémkedett volna Trump után” címmel. A visszaéléseket dokumentáló MTI-sek dokumentuma szerint ennek a cikknek egy korábbi változatában szerepelt két olyan bekezdés, ami a történet valótlanságára utalt. Például az a mondat, hogy „A The New York Times ezzel szemben rámutat, hogy a Durham-jelentés nem állítja, hogy bárki is beszivárgott volna a Fehér Házba.” Viszont ez az MTI-n végül publikált verzióban nem maradt benne.Durham beadványa valójában nem tartalmazott olyan állításokat, hogy Clinton csapata Trump után kémkedett.Az eset alapja Michael A. Sussmann, a Demokrata Párthoz kapcsolódó kiberbiztonsági ügyvéd ellen indított eljárás, amiben azzal vádolták, hogy 2016 szeptemberében egy FBI-tisztviselővel folytatott találkozón, amin Trump lehetséges orosz kapcsolatairól beszélt, hamisan állította, hogy nem ügyfelei nevében jár el. A vádirat szerint titokban Hillary Clinton politikai csapatának és másoknak dolgozott. Sussmann ártatlannak vallotta magát, ügyvédei pedig tagadták, hogy valaha is azt állította volna, hogy nem ügyfelei nevében jár el.A nyomozást John Durham különleges ügyész vezette. 2022 februárjában a szövetségi bíróság elektronikus nyilvántartásában megjelent egy az ügyhöz kapcsolódó beadvány, ami elsődlegesen a Sussmann ügyvédi irodájával kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdésekről szólt. Durham a beadványban ugyanakkor felsorolt a vádirat tárgyától eltérő „ténybeli háttérinformációkat” is. A beadvány beszámolt egy találkozóról, amelyen Sussmann tájékoztatta a CIA-t olyan furcsa internetes adatokról, amelyek arra utaltak, hogy valaki egy orosz gyártmányú okostelefon használatával többek között a Trump Tower és a Fehér Ház hálózataihoz is csatlakozhatott.Sussmann ezt az információt ügyfelétől, egy Rodney Joffe nevű technológiai vezetőtől szerezte meg. A beadvány szerint Joffe cége segített a Fehér Ház internetes szervereinek karbantartásában, és ő és társai „kihasználták ezt a megállapodást” arra, hogy negatív információkat gyűjtsenek Trumpról. Joffe egyéb nem nyilvános internetes adatokhoz is hozzáfért egy egyetemi kutatócsoporton keresztül, akik egy kormányzati kiberbiztonsági kutatást hajtottak végre – állította a beadvány.A közösségi média és több sajtóorgánum, köztük a magyar közmédia is eltúlozta és torzította Durham beadványának tartalmát, hiszen abban nem szerepelt a „kémkedés” vagy a „beszivárgás” szó, és azt sem állította, hogy Joffe cégét a Clinton-kampány fizette volna.A sajtóbeszámolókkal ellentétben a beadványban az sem szerepelt, hogy a Joffe által Sussmannak továbbított, Fehér Házzal kapcsolatos hálózati adatok a Trump-korszakból származnának. A Washington Post cikke szerint Sussmann ügyvédei a beadványra válaszul hangsúlyozták, hogy az adatok, amikről Sussmann a CIA-nek beszélt, még Barack Obama elnöksége alatt keletkeztek. (Címlapi illusztráció: Dezső Annamari)