Több mint 330 ember halt meg Nepál és Kína határvidékén szerdán, amikor óriási árvíz söpört végig a területen. A hatóságok szerint több mint 910 ember eltűnt, 178 indiai, 127 nepáli, 65 amerikai, 35 ausztrál, 33 brit és három magyar is. https://hvg.hu/vilag/20260827_nepali-villamarviz-halalos-aldozatokAz áldozatok többsége túrázó, zarándok, illetve a helyi lakos, de mellettük egy vízerőmű-építkezés 150 dolgozóját is magával sodorta az ár, közülük mindössze három embert találtak meg, a többieket még keresik. Az amerikai földtani szolgálat, az USGS kezdetben egy 5,2-es erősségű földrengésnek tulajdonította a térségben észlelt szeizmikus aktivitást, de később arra jutottak, hogy azt egy gleccserszakadás, majd az azt követő jég- és törmeléklavina okozta.Több tudós vázolta fel a New York Times-nak, hogy mi is történhetett. Daniel Shugar, a kanadai Calgary Egyetem geológusa műholdképek alapján arra jutott, hogy egy 600 méter széles jégtömb körülbelül 5700 méteres magasságból leszakadt, majd közel 1200 métert zuhant. A földön egyszerűen szétrobban, mint egy bomba. Simon Cook, a skóciai Dundee-i Egyetem gleccserkutatója beszélt a következő fázisról, úgy véli, hogy amikor földet ért az óriási jégtömb, a becsapódástól porrá zúzódott, amiből elég gyorsan víz lett. Az elemzések szerint mindez a Lhende Khola folyó völgyébe zúdult. A törmelék viszont átmenetileg eltorlaszolta a folyót, ami tóvá duzzadt, majd amikor a torlasz átszakadt, akkor egy vízből, jégből, iszapból és sziklákból álló árhullám indult meg. A folyón fél óra alatt 9 métert emelkedett a vízszint, a jeges folyam ezután északnyugat felé haladt a völgy mentén a Trishuli folyó felé, Nepál és a kínai Tibet határán. https://hvg.hu/zhvg/20260826_nepal-villamarviz-kornyezeti-katasztrofa-videoCook szerint a jéglavina egy 2021-es indiai esetre hasonlít, amikor egy himalájai gleccser leszakadása súlyos áradásokat okozott az észak-indiai Uttarakhand államban, több mint 100 ember halálát okozva.A klímaváltozás, az olvadás és még valamiA legfontosabb kérdés, hogy mitől szakadt le az óriási gleccserdarab. A kutatók szerint a klímaváltozás miatt felgyorsult a gleccserek olvadása, ez állhat a háttérben. Az év elején megállapították, hogy a Hindukus–Himalája régió gleccserei esetében a jégveszteség mértéke 2000 óta megduplázódott. A WWF adatai szerint Nepál gleccserei évente 15 méterrel csökkennek, ez destabilizálja a hegyoldalakat és instabil vízfelületek jönnek létre, amelyek halálos áradásokhoz vezethetnek.A közvetlen kiváltó ok – kvázi katalizátor – azonban egy drasztikus időjárásváltozás lehetett: Shugar szerint a műholdfelvételek a hótakaró gyors olvadását mutatják, vagyis az emelkedő hőmérséklet adta meg a végső lökést a jégdarab leválásának. Ugyanakkor az elgondolkodtatta a kutatókat, hogy miért alakult ki ilyen hihetetlenül nagy áradat. „A videókon látható víz mennyisége lenyűgöző, nagyságrenddel nagyobb, mint a hasonló, nemrégiben történt gleccserkatasztrófáké. Lehetséges, hogy valami más is közrejátszott, lennie kell még egy tettesnek” – mondta Shugar.Az árvíz Nepálban Nuwakot államot sújtotta, azon belül is a központját, az 59 ezer lakosú Bidurt. Az iszappal kevert víz hidakat, házakat vitt magával, és eljutott egészen a több mint száz kilométerre fekvő Bharatpur városáig. A határ kínai oldalán a gyirongi átkelőre csapott le a fergeteg, illetve elöntött több vízi erőművet is. https://x.com/BNODesk/status/2092568283098575057Komoly gazdasági következménye is van a katasztrófának a keletkezett károkon kívül. A CNN szerint a Kína és Nepál közötti kapcsolatot az a Barátság-híd biztosította, ami most elpusztult. A 2024-es adatok szerint a két ország közötti kereskedelem 30 százalékát ezen az átkelőn keresztül bonyolították le.Még nincs végeA kínai hatóságok csütörtökön arra figyelmeztettek, hogy az árvízzel érkező törmelék egy ponton természetes gátat alakított ki Gyirong közelében egy völgyben, de még a határ nepáli oldalán. Az újszülött tó fala azonban instabil, és attól tartanak, egy újabb földcsuszamlás, vagy akár egy földmozgás újabb áradatot indíthat el a hegyekből. A becslések szerint mintegy 2 millió köbméter víz van benne és a mennyisége folyamatosan növekszik. A hatóságok a napokban 3 millió köbméter vízre számítanak, ami óriási baj, mert már így is kezd túlcsordulni a meder.Az is fokozza az aggodalmakat, hogy most van a monszun időszaka (júniustól szeptemberig tart), amikor az éves csapadékmennyiség 80 százaléka érkezik. Az előrejelzések szerint van esély heves zivatarokra, ami megnehezítheti a keresést és a mentést.A Hó drágaköve és a feloldozásA nepáli katasztrófavédelem adatai szerint 520 turista is eltűnt. A többségük zarándok, akik az éves Kailash Mansarovar Yatra zarándoklat miatt voltak a térségben. A szent utazás több ezer hívőt vonz a Himalája egyik legeldugottabb és legkiszámíthatatlanabb vidékére, ahol a múltban már több földcsuszamlás is okozott katasztrófát.Több vallás számára is szent a zarándoklat egyik célpontja, a Kailash-hegy, a hinduk úgy tartják, ez Siva és Párvati lakhelye, itt szelídítette meg Siva a Gangeszt, és küldte táplálni a Himalája alatti termékeny völgyeket.A KailashAFP/Xinhua/Wang YunjiaA buddhisták Kang Rinpocseként, vagyis a „Hó drágaköveként” ismerik, ráadásul Demcsok (a legfőbb boldogságot, megvilágosodást képviselő istenség) lakhelyének tekintik. Emellett a hinduk számára az ott található Manaszarovar-tó az egyik legszentebb hely, ahol megtalálhatják a lelki megtisztulást és a békét.Azonban a zarándoklat nem veszélytelen, a Kailash-hegy maga 6638 méteres, amit ugyan nem kell megmászni, de el kell jutni a közelébe, ami nem egyszerű. Két hágón is át kell kelni, ebből a Lipulekh 5334 méteren található, míg a Dolma La-hágó 5630 méteren. Főleg az utóbbi veszélyes, mert rendkívül meredek emelkedő vezet fel és a magasban a ritka levegővel balesetveszélyes kombinációt alkot. A zarándoklatok csúcspontja a Manaszarovar-tó megkerülése, ami egy 90 kilométeres túra, mindez 4600 méteres tengerszint feletti magasságban. A fürdés is a program része, úgy tartják, a tóban való megmártózás és a vizének fogyasztása minden bűn alól feloldozást nyújt. Nem véletlen, hogy rengeteg zarándok eltűnt az áradatban, a nyári időszakban lehet megközelíteni a magasan fekvő területet.Nyitókép: Helyi lakosok mentenek Bidurban az árvízt követően 2026. augusztus 27-én. Fotó: AFP / Prabin RANABHAT