Öt éve nem volt ennyire alacsony a béremelkedés, de még így sem biztos, hogy hosszú távon fenntartható, amennyivel a cégek termelékenysége fölött nő.
Negatív meglepetésről, a lassulás elindulásáról beszélnek az elemzők, miután kijött a KSH friss statisztikája a fizetésekről. Mint kiderült, júniusban a bruttó átlagkereset 7,1, a nettó 9,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A mediánkereset, azaz a középső érték, amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet kap, nettóban számolva 10,9 százalékkal nőtt. Ezek jóval infláció fölötti emelkedést jelentenek, az elemzők szerint azonban így is rosszabbak az adatok, mint amit várhattunk.A bruttó kereset 7,1 százalékos éves emelkedése nem csak az előző havi 8,7-hez képest számít jelentős lassulásnak, hanem egészen 2021-ig kell visszamenni, hogy ennyire alacsony adatot lássunk, leszámítva azt az egy alkalmat, amikor a 2022-es hathavi fegyverpénz hatása egy évvel később kiesett a bázisból – figyelmeztetett Virovácz Péter, az ING elemzője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mediánkereset emelkedése azt a 11 százalékot közelíti, ahogyan a minimálbér nőtt az év elején, vagyis a minimálbér emelése érdemben meghatározza az egész éves bérdinamikát. Láthatóan fennmaradt a bértorlódás – vagyis az a folyamat, amikor a minimálbér emelésével nagyon sokan kerülnek a megemelt minimálbérhez közel, és közülük sokan szintén fizetésemelést kérnek.Németh Dávid, a K&H vezetője elemzője azt emelte ki, hogy a vállalkozásoknál a nettó bérek kevesebb, mint 9 százalékkal nőttek, ami ugyan még mindig jelentős, de elmarad a korábban látott 10 százalék fölötti számoktól. Ez viszont azt jelenti, hogy a béremelés mértéke még így is jóval meghaladja a vállalatok termelékenységének növekedését, ami hosszú távon nem fenntartható.Az is fontos szerinte, hogy a mediánbérek és az átlagbérek közötti különbség csökkent, azaz záródik a bérolló. Ez annak köszönhető, hogy az alsó jövedelmi ötödökben ütemesebb volt a béremelkedés, mint a magasabbakban.
