„Kihívás, az van, tragédia nincsen” – így értékelte Virovácz Péter a HVG kérdésére azt, amit a Pénzügyminisztérium már bemutatott a 2026-os költségvetés módosításáról. Az ING elemzője szerint a most bemutatott tervekből messzemenő következtetéseket nem szabad még levonni, egyértelmű, hogy ez még nem a Tisza-kormány költségvetése, hanem egy megörökölt büdzsé, amit a realitásokhoz kellett most igazítani.A nulladik lépcsőfok az volt, amikor Kármán András júliusban elmondta, hogy várhatóan 7,5 százalékos lesz az idei költségvetési hiány. És ugyan az új pénzügyminiszter júliusban hangsúlyozta, hogy ez a 7,5 százalékos szám akkor még nem a hiánycél volt, hanem a számítások kiindulópontja, végül a költségvetés átírásakor is pontosan ezt a számot jelölte meg a kormány az idei célnak. Virovácz szerint ennél valamivel alacsonyabb számot mondhattak volna most, ha a nyári energia- és időjárási helyzet nem lett volna ennyire rossz. De amikor a nyár elején átnézte az új kormány, milyen büdzsét örököl, még nem volt szó arról, hogy a paksi atomerőművet részlegesen le kell állítani, hogy jelentős termeléskiesés lesz, illetve hogy az aszály mekkora károkat okoz.Az ING eredetileg úgy kalkulált, hogy 6,5-7 százalékos hiány jöhet össze 2026-ban, és ezt az energiaválság nélkül sikerült is volna összehozni: a kormány a költségvetés újraírásakor létrehoz egy 500 milliárd forintos Havaria Alapot, enélkül épp 6,9 százalékos volna a hiány.A gazdasági realitás felülírta a képet, ilyen megtörtént már korábban is, a különbség az, hogy ez a kormány ezt el is ismeri– fogalmazott Virovácz, aki szerint ugyanemiatt optimistának tűnik most a 2 százalékos GDP-növekedési előrejelzés is. Helyette 1,5 százalék körülit tart reálisabbnak, „de most nem arról beszélgetünk, hogy 6 helyett 0,5 százalék lesz”.Arra a kérdésünkre, hogy nem érezhetik-e a befektetők rossz üzenetnek azt, hogy az Orbán-kormány 3,7 százalékos céljáról 7,5 százalékra emelik meg a hiánycélt, Virovácz egyértelmű nemmel felelt. Azzal szerinte a Magyarországgal foglalkozó befektetők mind tisztában vannak, hogy a 3,7 százalékos terv „a fasorban sem volt a valósághoz képest”, ahogy azzal is, hogy a költségvetési konszolidáció „nem egy sprint, hanem maraton”. A 7,5 százalékról 3-ra lefaragni a hiányt szerinte nem lehetetlen négy év alatt, de nem lesz tragédia akkor sem, ha ez csak 2031-re sikerülne. https://hvg.hu/360/20260825_koltsegvetes-2026-modositas-potkoltsegvetes-koltsegvetesi-tanacs-kt-velemeny-hiany-adossag-elszallEzen túl arról is szó lehet, hogy ha az év végén egy kicsivel alacsonyabb, 7,3-7,4 százalékos hiányt látnánk, akkor azzal a kormány már a saját sikereként büszkélkedhetne el – tette mindehhez hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.Ez még mindig nagyon magas hiány szerinte, de azzal lehet számolni, hogy a piac megemészti, és azt mondja, hogy az idei év nem érdekes, az lesz a fontos, hogy jövőre és az azt követő években hogyan tudja csökkenteni a hiányt a kormány és miként közelítünk az euróbevezetéshez – véli Török Zoltán.Egy fontos politikai cél is teljesülhet: a Raiffeisen szakértője szerintúgy lesz némi megszorítás, hogy a választók életminősége emiatt nem fog romlani.A költségvetés átírásában 700 milliárd forint kiadáscsökkentés szerepel, ebből 400 milliárdot a már meghozott döntések átvezetése jelent – mint a mohácsi híd költségcsökkentése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése vagy a kormánytagok fizetéscsökkentése –, további 300 milliárd spórolást pedig a PM megfogalmazása szerint „a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozása” hoz össze, ez utóbbinak a részleteit októberre ígérik.Van azért, ami miatt aggódnak a befektetők – mondta el Virovácz Péter. A legfőbb félelmük az, hogy amikor majd a kormány októberre elkészíti a 2027-es költségvetés tervezetét, akkor abban a középtávú számításaiknál nehogy túl optimista makrogazdasági alappályára alapozzanak. Többen tartanak attól is, nem okozhat-e bajt, hogy a kormány kimondottan erős forintárfolyammal számol – mondta az ING elemzője. Szerinte ez utóbbi ponton ugyan könnyű arra gondolni, hogy erős forinttal számolva kisebbnek tűnhet az államadósság, de arról sokan elfeledkeznek, hogy ha az év végén befut 10 milliárd euró uniós pénz, akkor azt szerencsés lehet egy erős forinttal kalkulálva betervezni a költségvetésbe. Ha ugyanis például 365 forintos euróárfolyamon számolva írnák be ezt a pénzt a büdzsébe és ehhez alakítanák a kiadásokat is, majd kiderülne, hogy mégis csak 355-360-as árfolyamon kell a pénzt átváltani, akkor máris túlköltekeznénk; az erős forinttal tervezés ezt a kockázatot mérsékli.Azt a Költségvetési Tanács is látja, hogy a makropálya „egy kicsikét optimista” – véli Virovácz, de azt is hozzátette, hogy az előrejelzés, amely alapján a kormány számolt, mintegy egy hónappal ezelőtti lehet, amikor még nem volt szó paksi leállásról. A másik fontos részlet, amelyet szerinte ki kell emelni a Költségvetési Tanács 36 oldalas véleményéből, az, hogy a stabilitási törvény, amely szerint nem szabad emelkedő adósságrátával tervezni a költségvetést, nem hasznos (ezt a Fidesz sokszor kikerülte azzal a trükkel, hogy elfogadta a büdzsét olyan számokkal, amelyeknek nem volt realitásuk), reméli, hogy októberben erről az új kormány már mondani fog valamit.