Kétharmados arányban beletrafáltunk, hogyan kell előre látni a jövőt: a három ember közül, akiket az illetékes parlamenti bizottság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjáért szóló meghallgatás utolsó fordulójába behívott, ketten már 2024-ben elmondták a HVG-nek, hogy mit tennének, ha megkapnák a lehetőséget, hogy utánamenjenek a NER korrupciós ügyeinek. A következő két napban a 96 jelentkező közül versenyben maradt három jelölt – Jancsics Dávid, Ligeti Miklós és Unger Anna Róza –, valamint negyedikként a Tisza-frakció jelöltje, Sárvári Nicholas a parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtt részletesen is kifejtheti a terveit, utána pedig egyikük a gyakorlatban is megmutathatja, hogy mit kezdene az elmúlt tizenhat év korrupciójával.Furcsa és gyanús ügyekkel teli a ház, sok közbeszerzésnél és állami szerződésnél kiálthat korrupciógyanút egy újságolvasó, de mit tud kezdeni mindezzel egy jogász, ha bármit bizonyítania is kell? Ezt a kérdést tettük fel Ligeti Miklósnak 2024. februárban, alig néhány nappal azután, hogy az akkor még Varga Judit volt férjeként és a Diákhitel Zrt. egykori vezetőjeként ismert Magyar Péter sokaknál átvitte az ingerküszöböt, elmondva, hogy túlárazott, irányított közbeszerzések vannak az országban.Ligeti akkor már több mint egy évtizede – 2012 óta – a Transparency International Magyarország jogi vezetőjeként dolgozott, de a büntetőügyekben és kormányzati hivatali munkában is van rutinja: pályakezdőként 2002 és 2007 között az Országos Kriminológiai Intézetben dolgozott, majd újabb öt évet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, valamint a Belügyminisztériumban töltött, ahol főosztályvezető-helyettesi posztig jutott.Jogilag nem lenne lehetetlen hosszú évek múlva sem nekimenni a mostani ügyek vizsgálatának, a kérdés sokkal inkább az, hogy akarat van-e ehhez– magyarázta a HVG-nek, amikor Magyar Péter először előállt a túlárazott, irányított szerződések vádjával. Ahogy akkor fogalmazott: bonyolult lenne az ilyen ügyekben nyomozni, de ez a kriminalisztika mostani tudása szerint már nem megoldhatatlan.Ligeti MiklósHVG / Reviczky ZsoltEgy túlárazás vádját például meg tudná nézni a Gazdasági Versenyhivatal, ha az akarat meglenne hozzá – mondta. A Magyar által emlegetett példa kapcsán – azaz hogy amilyen szerződéseket a Diákhitel Központ élén alá kellett írnia, azokról be lehet-e bizonyítani, hogy túlárazás volt, úgy, hogy ne csak az újságolvasó gondolja így, hanem a bíróság is – mutatta ezt be: össze lehet gyűjteni az információkat, mennyibe kerül egy reklámkampány megtervezése és a plakátolás piaci alapon, ésha azt találnák, hogy az állam a sokszorosáért hirdethette a Diákhitelt, mint egy élelmiszerbolt a füstölt tarját, akkor már lehetne is tovább vizsgálódni.Pár hónappal később Jancsics Dávid korrupciókutatóval készítettünk interjút, annak apropóján, hogy megjelent A korrupció szociológiája című könyve (az angol eredeti változat bővített magyar kiadását később a HVG Könyvek adta ki). A Leukémia együttes basszusgitárosából lett szociológus az Egyesült Államokban élve és dolgozva követte végig a NER felépülését és működését, miután a diplomázás után oda ment ki tanulni és tanítani – jelenleg a San Diegó-i Egyetem professzora –, de mindig is képben volt az itteni helyzettel: már a doktoriját is a magyarországi korrupcióból írta, a 2024 végén kiadott könyvéhez pedig 2009 óta készítette az interjúkat a magyar korrupt rendszer résztvevőivel.Jancsics Dávid A korrupció szociológiája című könyv bemutatójánHVG / Lakos GáborA könyvbemutatón adott interjújában eljutottunk ahhoz a témához: egy dolog jól leírni, hogy milyen specialitásai vannak a magyar korrupciónak, de mit lehetne tenni ellene? Azt kérdeztük: „Ha egy magyar miniszterelnök elhívná önt egy kávéra, és azt mondaná, hogy szabad kezet kap, csak segítsen elérni a korrupció csökkentését, mit tanácsolna?”Erre azt válaszolta, hogy empirikus társadalomkutatóként azon gondolkozna, hogy milyen mérési eszközökkel lehetne viszonylag gyorsan feltérni, milyen területen milyen fajta korrupciók vannak. Kombinálná a közbeszerzési eljárások big data elemzését, a fókuszcsoportokat, mélyinterjúkat és reprezentatív felméréseket – magyarázta.A közbeszerzéseknél például éveken át az volt a probléma, hogy publikálták az adatokat, de használhatatlan formátumban. Az ilyenhez még csak a társadalmat sem kell megváltoztatni: hatalmi szóval el lehet dönteni, hogy mostantól máshogy adják meg– hozott fel gyakorlati példát.Aztán ahogy telt az idő, úgy látszott egyre reálisabbnak az a 2024-ben még csak távoli utópiának tűnő lehetőség, hogy megbukjon a NER. Idén márciusban, amikor a Tisza Párt már egyértelmű fölénnyel vezetett a közvélemény-kutatásokban, Ligeti Miklós már arról beszélt a HVG-nek, hogy ha leváltanák az Orbán-kormányt, akkor a legfontosabb az lenne, hogy „előremenőlegesen elzárják a pénzcsapokat”, amelyeken a közpénzek tudottan kivételezett, a tisztességes versenyt nem vállaló üzleti körökhöz áramlanak. Jancsics pedig már a Magyar-kormány megalakulása után beszélt arról a Magyar Narancsnak, hogy hosszú távon az javíthat sokat a helyzeten, ha az elszámoltatásból kiépítenek egy pártoktól független, tartós intézményt, „amely később ugyanilyen szigorral vizsgálja majd a Tiszához kötődő gyanús ügyeket is, ha lesznek ilyenek”.A jogász és a korrupciókutató mellett a harmadik esélyesnek nevezett jelölt, Unger Anna Róza a riválisainál sokkal kevesebbet beszélt eddig korrupciós ügyekről. Ő politológusként dolgozik – munkahelye, az ELTE honlapján található életrajza szerint a demokrácia elmélete és gyakorlata a fő kutatási területe, különös tekintettel a közvetlen demokrácia, a választások, valamint az amerikai politika témaköreire.Unger Anna politológus a PartizánbanYouTube / PartizánAmellett, hogy politikai elemzőként szerzett magának ismertséget, egyebek mellett a Szabad Európa és a Partizán műsoraiban, egy olyan alkalom volt, amikor személyesen kellett megszólalnia a NER egyik ügye kapcsán: ő volt Orbán Balázs opponense, amikor az akkori kormányfő politikai igazgatója megvédte a doktoriját, és sokan sérelmezték, hogy az állami egyetem kiszolgáltatott helyzetben van egy kormánytag hallgatójával szemben. Akkor Unger arról írt, hogy soha nem vezérelte semmilyen hatalomtól való félelem, és oktatóként nem válogathat a hallgatók között.A bizottság ezt a három jelöltet választotta ki, melléjük csatlakozott Sárvári Nicholas, a Tisza-frakció jelöltje (a parlamenti frakciók is jelölhettek ugyanis, a Fidesz már közölte, hogy nem vesz részt a folyamatban, feltételezhetően a KDNP is így tesz, a Mi Hazánk még nem nyilatkozott). Róla kimondottan keveset lehetett mindeddig tudni, a 444 írta meg a jelölése után, hogy 2010 óta a krízismenedzsmenttel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnere, és egyébként a Kanadai–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke – a kanadai kapcsolata onnan van, hogy 1956-os kivándorlók gyerekeként kint született, de már az 1990-es évek óta Magyarországon él. Az idei kampányban a szavazatvásárlás ellen küzdő DE Akcióközösség koordinátora volt, a motoros csapatokat vezette, a korrupciós ügyekben eddig nyilvánosan nem volt sok megszólalása.Sárvári NicholasYouTube / Garantiqa HitelgaranciaAz igazságügyi és alkotmányügyi bizottság tehát most a 96 jelentkezőből kiválasztott hármat, melléjük a parlamenti frakciók jelölhetnek még egyet-egyet. A következő körben kedden meghallgatják a versenyben maradt jelölteket a bizottság ülésén, ezek után dönt majd a testület arról, hogy kit javasol elnöknek. Azt, hogy a bizottság kiválasztottjából valóban a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke lesz-e, utolsó lépésként a parlamentben a képviselők titkos szavazással döntenek majd az Országgyűlés pénteki ülésén.Nyitóképünkön: Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülése az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. július 29-én. A bizottsági tagok megszavazták, hogy még ezen a napon közzéteszik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki és négy elnökhelyettesi posztjára kiírt pályázatokat az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának honlapján. Fotó: MTI / Bruzák Noémi