Cserhalmi György interjút adott a Népszavának. A Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át augusztus 20-án.Cserhalmi elmondása szerint 1990-ben járt utoljára a Parlamentben, amikor a Kossuth-díjat kapta. A mostani díjátadásról azt mondta:Ünnepnek éreztem. Persze a szokásos protokollal együtt, de amikor az ember hallja a harsonákat, a Himnuszt, akkor teljesen másként áll hozzá, mint amikor a televízióban nézi a közvetítést. A hely szelleme is hat. A Parlament kupolacsarnokában jó körbenézni, feltölti az ember lelkét. A társaság is jó volt, a díjátadás után pedig családias, baráti hangulat alakult ki.A színészlegenda arról is beszélt, hogyan élte-éli meg a közelmúlt közéleti változásait: Azt gondolom, hogy az elmúlt két év 1989 óta a legfelkavaróbb időszak volt. Tőlem távol áll, hogy bármelyik politikai pártnak szóban vagy tettben gesztust tegyek, de ezt végigizgultam. Ugyanakkor a dolgok tudvalevőek. Ami velünk történt - talán nem mindenkivel ugyanannyi az elmúlt években -, azt mindenképp elvették az életünkből. Most arról szól a nagy verseny, hogy ki szenvedett nagyobb sérelmet. Ezt gyorsan el kellene felejteni, és helyre kellene állnia valamiféle szakmai rendnek. Magánéletekről nem szeretnék beszélni, az nem az én területem, viszont a filmes és a színházi szakmát valamennyire ismerem. Most mindenki egyet akar, de teljesen máshogy. Ez lehet meglepő, de ismerve a történelmünket, nem mondhatjuk váratlannak.A Színház- és Filmművészeti Egyetemről is kérdezték az intézmény NER-es lerohanását többször is bíráló színészt.A Vas utca 2/C és az Uránia Ház a mostani rendszerváltásnak a szimbolikus helyszínei. Azok a fiatalok, akik az egyetem átalakításakor az intézmény mellett kiálltak, megtapasztalhatták, hogy nem számít a szavuk. Ebből aztán később négyszázezer pluszszavazat lett. Ugyanilyen szimbolikus helyszín még a MAFILM épülete, amiben a TV2 tevékenykedett korábban. Ezeket vissza kell szerezni!– véli Cserhalmi, akinek feltették azt a kérdést is, hogy ha felkérnék, részt venne-e a Nemzeti Színház igazgatójának kiválasztásában. A színész szerint nem lesz ilyen felkérés, ám ha mégis, nem lenne alkalmas a tanácsadásra. El is mondta, miért gondolja ezt.Mert nagyon könnyű tévedni. Másrészt ilyenkor jönnek a telefonok, amit az ember vagy lecsap, ha pedig nem, akkor arra kéri a másikat, hogy mondja el, mit akar, akkor pedig ő csapja le– ismertette az okokat a frissen kitüntetett színész. Az Eszenyi-ügyről pedig azt mondta:…Szabályokat hozhatunk, de a lényeg, hogy betartjuk vagy nem. A törvények ugyanígy működnek. Az Eszenyi-ügyben hangzanak el jó érvek.Én olyan boldogan leülnék egy olyan körben, ahol jó sokan vagyunk és árnyaltan fogalmazunk, kíváncsiak vagyunk egymás érveire, és a beszélgetés egy szakaszában véletlenül elmondanám azt, hogy amikor a nyolcvanas évek végén elkezdtünk nevetni, akkor megszűnt Magyarországon a szocializmus. Amikor Eszenyi Enikőről ezek a tűrhetetlen dolgok kezdtek napvilágra kerülni, és amikor már tudtunk azokon az abszurditásokon is röhögni (nem az áldozatokon!), akkor az igazgatónőnek lement a függöny. Amikor az elmúlt tizenhat éven elkezdtünk röhögni, akkor a Fidesznek befellegzett. A nevetést tehát ne tiltsuk be! Inkább azt mondanám, hogy nulla Révay József és nagyon sok Karinthy Frigyes. Minden, ami nevetségessé válik, előbb-utóbb a kukában landol. De a kukát sem lehet megúszni valódi beszélgetés nélkül. https://hvg.hu/itthon/20260820_allami-kituntetes-cserhalmi-gyorgy-fulop-botond-l-ritok-nora-is