Hortay Olivér azzal érvelt, hogy a Lakmusz egy olyan századvéges kutatás miatt kritizálta, aminek eredményei egy nemzetközi folyóiratban is megjelentek. Csakhogy a tudományos publikáció nem arról szól, amiről Hortay még megafonosként beszélt. „A Lakmusz nem tényellenőrzést végzett, hanem kukacoskodott, vagy ha keményebben fogalmazok, személyes politikai támadást indított ellenem” – mondta Hortay Olivér, a Fidesz frissen felesküdött parlamenti képviselője az Indexnek adott augusztus 7-i interjújában.Hortay a Lakmusz augusztus 3-i cikkére reagált, amiben felelevenítettük a róla írt korábbi tényellenőrzéseinket, például azt a 2025-ös cikkünket, ami bemutatta, miért volt félrevezető az akkor még megafonos influenszer állítása arról, hogy „a szankciók 65 millió európait tettek energiaszegénnyé”.Hortaynak úgy jött ki a 65 milliós szám, hogy a Megafon melletti másik munkahelye, a Századvég 2025-ös energiaszegénységi felmérésének adatait vetette össze az Eurostat 2021-es, tehát az orosz-ukrán háború kezdete előtti kutatásával. Ezt módszertanilag több okból is problémásnak találtuk. Hortay Olivér és Palóc André a parlamentben. Fotó:Németh Dániel/444Hortay az Indexnek most azt mondta, hogy olyan századvéges eredményeket kritizáltunk, „amelyek azóta megjelentek a szakterület egyik legelismertebb nemzetközi tudományos folyóiratában, az Energy Research & Social Science-ben. Egy ilyen újságban több bíráló, több körben, nagyon alaposan átnézi a kutatást és az elemzést.”Valóban találtunk az említett folyóiratban egy cikket Hortaytól, ami a Századvég energiaszegénységi felméréseire hivatkozik. Azonban a folyóiratban megjelent cikk egyáltalán nem említi, hogy 65 millió fővel nőtt volna az energiaszegénységben élő európaiak száma, és a Századvég eredményeit sem hasonlítja össze félrevezető módon az Eurostat adataival.Az eredeti tényellenőrzésHortay Olivér 2025 májusában egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta 65 millió európai lett energiaszegény a szankciók miatt.A Századvég ezzel egyidejűleg megjelent cikkéből kiderült, hogyan kapta meg ezt a számot Hortay, aki akkoriban a Fidesz-közeli kutatócég üzletágvezetőjeként is dolgozott. A Századvég 2025-ben készített egy felmérést az EU 27 tagállamában, amiből az jött ki, hogy a válaszadók 22 százaléka nem tudja megfelelően fűteni a lakását. Ezt aztán összevetették az Eurostat háború előtti, 2021-es felmérésével, ami azt mutatta, hogy akkor az európaiak 6,9 százaléka küzdött fűtési nehézségekkel.2025-ös tényellenőrzésünkben rámutattunk, mi a probléma ezzel az összehasonlítással és a belőle levont következtetéssel az energiaszegénység brutális emelkedéséről: Az Eurostat fűtési nehézségre vonatkozó felmérései már akkor 2024-ig rendelkezésre álltak, és ezekből kiderült, hogy az uniós statisztikai hivatal saját adatai szerint jóval kisebb mértékben emelkedett az energiaszegénység: a 2021-es 6,9 százalékról 2024-re mindössze 9,2 százalékra.Mivel 2022 óta a Századvég is minden évben végez hasonló felmérést, azt is ki lehetett mutatni, hogy ugyanarra az évre vonatkozóan is óriási, kétszeres-háromszoros eltérések vannak a Századvég és az Eurostat energiaszegénységi adatai között. Korábbi cikkünkben a 2024-es eredményeket vetettük össze. Abban az évben a Századvég szerint az európaiak 23 százaléka küzdött fűtési nehézségekkel, míg az Eurostat szerint csak 9,2 százaléknak okozott gondot lakása felfűtése. Mindkét kutatásban feltettek egy kérdést arról is, hogy van-e hátraléka a megkérdezetteknek a közüzemi számlákkal. A Századvég szerint 2024-ben az európaiak 25 százalékának volt számlahátraléka, az Eurostat szerint csak 6,9 százalékuknak.Most hosszabb időtávon is elvégeztük az összehasonlítást, felhasználva a Századvég 2022-es, 2023-as, 2024-es és 2025-ös kutatásáról szóló közleményeket, illetve az Eurostat idősoros adatait a fűtési nehézségekkel küzdőkről és a számlahátralékosokról.A fűtési nehézségeknél 2022 óta a Századvég minden évben legalább duplaannyi érintettet mért Európában, mint az Eurostat.