A tavaszi fagyok önmagukban átlagosan 50 százalékkal csökkentették a várható termést a gyümölcstermesztésben, amit tovább rontott a nyári aszály, valamint az ehhez kapcsolódó UV-sugárzási és hőstressz – mondta lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.Ezzel a gyümölcságazatban a teljes terméskiesés legalább 60-70 százalékosra tehető, a legsúlyosabb károk az alma-, meggy- és szilvaültetvényeket érték.A szabadföldi zöldségtermesztésben az aszály-, hő és sugárzási stressz okoz károkat. A kultúrák 90 százaléka öntözött, itt a termés tizede-negyede veszett el, míg az öntözetlen kultúrák 50 százalékos vagy fölötti terméskiesést szenvedtek el. A legérzékenyebben az öntözetlen csemegekukorica- és zöldborsó-állományok reagáltak. A hajtatott kultúrák (pl. fóliasátor) ugyan jól elszigetelhetők a külső környezeti körülményektől, de a hőstressz ott is csak korlátosan kiküszöbölhető, így 5-15 százalékos csökkenés tapasztalható eddig – vázolja a helyzetet a szakember.Összességében úgy látja: az időjárási károk becsült mértéke az idei évben eddig a zöldség-gyümölcs ágazatban 100-150 milliárd forintra tehető. https://hvg.hu/zhvg/20260505_fagykar-aszaly-gyumolcstermesztesGyümölcstermesztésA hazai gyümölcstermesztés klimatikus szempontból tartósan sérülékeny állapotba került, mert a korábban ritkának számító szélsőségek ma már az éves ciklus rendszeres elemei – mondja Apáti Ferenc.Szerinte a tavaszi fagyok már nem kivételes események, hanem az „új normalitás” részei, amelyek évről évre nagy területeket érintenek, és a terméspotenciál jelentős részét elviszik. A fagyok gyakorisága és intenzitása az elmúlt 10-15 évben folyamatosan nőtt, és „ma már nem az a kérdés, lesz‑e fagy, hanem az, hogy hányszor és mely térségekben”.A fagyok mellett az aszály is állandó tényezővé vált: a tavaszi és nyári csapadékhiány, a légköri aszály és a perzselő UV együttesen olyan stresszt okoz, amelyet öntözéssel sem lehet teljesen ellensúlyozni. Bár a szakember szerint is vannak olyan gyümölcsfajok, amelynek nem kedveznek a klímaváltozással átalakuló környezeti feltételek, ám a szakma inkább ezeket a negatív hatásokat helyezi a középpontba. Hozzáteszi:A gyümölcságazat termésbiztonsága emiatt romlik, a termésingadozás nő, és a hazai ellátás stabilitása is gyengül. Összességében a klíma a gyümölcstermesztés egyik legnagyobb korlátozó tényezőjévé vált. https://hvg.hu/360/20260808_aszaly-riport-alfold-szarazsag-itt-regen-csaladi-gazdasagok-voltak-hvg-ebxA folyamat nem új: körülbelül 10-15 éve figyelhető meg, hogy egyre súlyosabbak és erősebbek a tavaszi fagyok, ám a folyamat az elmúlt 3-5 évben gyorsult fel drámai módon, és mára sorozatos fagyhullámok sújtják ugyanazokat a térségeket: emlékezetes, hogy az idei fagykárokat a 2025 tavaszi hideg még felül is múlta. A helyzet romlásához hozzájárult a csapadékhiány is: a tavaszi hónapok rendszeresen eső nélkül telnek, ami tovább gyengíti a növények kondícióját.A klímaváltozás tehát nem új jelenség, de az utóbbi években vált olyan mértékűvé, hogy a gyümölcstermesztés technológiai és gazdasági kereteit is alapjaiban rengetheti meg.Az idei rendkívüli és hosszan tartó hőhullámok, valamit a maximumhoz közeli napos órák száma okozta erős UV-sugárzás miatt a termelési viszonyok egyre inkább távolodnak attól, amelyet a Magyarországon termesztett gyümölcsfajok igényelnek – magyarázza Apáti.Ilyen körülmények között nehezen várható el a gyümölcsfáktól, hogy a terméshozásra koncentráljanak, hiszen a nagy meleg miatt a túlélésért küzdenek. https://hvg.hu/gazdasag/20260729_aszalykarok-karigenyek-mezogazdasag-agrarium-groupama-biztosito-aszaly-szarazsag-foldmuvelesAzokban a gyümölcsösökben, ahol nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, garantált a gyümölcsök méretének csökkenése, és a gyümölcsök felületének napégése is jelentős károkat okoz. Van olyan gyümölcs, ami így is beérik, de az legfeljebb ipari feldolgozásra lesz alkalmas, jelentős károkat okozva ezzel a gazdáknak.Nincs más út, mint mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre védeni az ültetvényt: vagyis öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, és művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek – mondja a szakértő. Az ipari gyümölcs (feldolgozóipari alapanyag) termelése ugyan a jégháló többletberuházási költségét általában nem bírja el, de itt is öntözött, és valamilyen fokon fagyvédett ültetvényekben kell gondolkodni.Így is vannak olyan fajok, amelyeknek a termesztése gyakorlatilag mára megszűnt Magyarországon a klimatikus viszonyok miatt, ilyen a málna, a szeder, a fekete ribiszke vagy a köszméte (egres).ZöldségtermesztésA szabadföldi zöldségtermesztés is teljesen védtelen ezekkel a viszonyokkal szemben, ezért a FruitVeb elnöke a jövőben kizárólag öntözött körülmények között tudja elképzelni a termelést. A kedvezőtlen időjárási hatásai talajművelési módszerváltással – például kevesebb szántással, a talaj kisebb mértékű bolygatásával –, technológiai változtatásokkal, öntözéssel, és alaposan átgondolt termesztési tervvel mérsékelhetők, de a szélsőséges időjárás kimondottan érzékenyen érint egyes fajtákat, salátaféleségeket, bizonyos káposztaféléket, és ez abból is látszik, hogy júliusi-augusztusi karfiol, brokkoli már nincs is Magyarországon.A 70-80 napos érési idejű zöldségek esetén a termelők éppen ezért tudatosan terveznek, és nem erre az időszakra időzítik, hanem áthelyezik a termesztési időszakot: a brokkolit például többnyire már szeptemberben vetik és októberre érik be itthon. A 120-150 naposoknál ezt már nehezebb megoldani, így a vöröshagymánál, gyökérzöldségeknél, paprikaféléknél komolyabb gondot okozhat.A fentiek elleni védekezésül szolgáló beruházások ugyanakkor rendkívül tőkeigényessé teszik a termelést, ráadásul a többszörös tőkével létrehozott kultúrákban hatványozottan nő a szaktudásigény, mivel ez az óriási tőke csak akkor térül meg, ha sokkal magasabb fajlagos hozamokat „csavarunk ki” a növényből, mint 20-30 évvel ezelőtt, ami magasabb bérköltségekkel is jár.Feldolgozóipari hatásokAz alacsony volumen negatív hatással van a feldolgozóiparra, amely legnagyobbrészt négy zöldséget és gyümölcsöt dolgoz fel: az almát, a meggyet, a csemegekukoricát és a zöldborsót.A meggybefőtt-előállításban Magyarország a legnagyobb szereplő 60-70 százalékos piaci résszel és 30-60 millió üvegnyi éves gyártással, ami 16-32 ezer tonna gyümölcsöt feltételez, míg a második legnagyobb előállító Németország, amely a körülbelül 10 ezer tonnás felhasználásából 5-7 ezret a magyar piacról szerez be. Idén mindössze 40 ezer tonna meggy termett Magyarországon az előző években megszokott 55-65 ezerrel szemben, bár ez így is magasabb, mint a FruitVeb tavaszi prognózisa, amely 30-33 ezer tonnával számolt.Azonban így is a feldolgozókapacitások mindössze 50 százalékára elegendő a meggy, míg almából csupán 25 százalék közelében lesz ez az érték.Kereskedelem„A külkereskedelmi egyenleget tekintve szomorú kép rajzolódik ki az utóbbi két évtizedben: egy-két kultúrától eltekintve Magyarország mindenből importra szorul” – mondja Apáti Ferenc.Az exportképes kivételek közé tartozik például a meggy és a dinnye, ezzel szemben az alma (amelyből régen akár egymillió tonna is termett évente, míg idén legfeljebb 150 ezer tonna várható), a körte, a őszibarack, a nektarin és sok friss desszertgyümölcs esetében Magyarország egyre inkább nettó importőr.Ennek oka, hogy a hazai ültetvényállomány részben elöregedett, a hozamok és minőség ingadozó, miközben „a fogyasztók egész évben, széles fajtaválasztékot várnak el, amit a kereskedelem döntően importtal elégít ki – ezeknél az aszály és a hőség csak fokozza az importkitettséget”.