Az adatközpontok ma már a mindennapi élet szerves részét képezik, és nem csupán a sokat emlegetett mesterséges intelligencia miatt. Ilyen számítási kapacitás támogatja a bankszektort, az egészségügyet, a kormányzati szolgáltatásokat és más alapvető ágazatokat is. Az adatközpontok megbízható működése viszont a hatékony hűtéstől függ, ami már most is komoly kihívást jelent, mivel sok módszer hatalmas víz- és/vagy energiafelhasználást igényel. Szerencsére van egy igen olcsó és hatékony módszer is, a hűvösebb, környezeti levegővel történő hűtés, amit sok helyen alkalmaznak is. Azonban egy újabb kutatás most ezzel kapcsolatban is megkongatta a vészharangot, utalva arra, hogy a globális felmelegedés ennek a módszernek is keresztbe tehet.A szóban forgó közvetlen külső levegős hűtés során a kinti hűvösebb levegőt szívják be az épületbe hűtés céljából: átvezetik a szervereken, a felmelegedett levegőt pedig kiengedik. Ez egy olcsó, energiahatékony és vízmentes módszer, csak épp melegben, nagyobb páratartalom mellett nem működik. Ha ugyanis túl meleg a levegő, akkor nem hűt eléggé, a magas páratartalom pedig korróziót okozhat az elektronikában.A Hawaii Egyetem kutatói megvizsgálták az elmúlt 45 év időjárási adatait, és jövőbeli klímamodelleket futtattak. Azt találták, hogy a klímaváltozás miatt a túl meleg és túl párás időszakok egyre gyakoribbak és egyre hosszabbak lesznek világszerte, különösen a trópusokon és az Egyesült Államok délkeleti részén. Ahogyan a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedni fog, ez a probléma csak súlyosbodik, és más helyeken is megjelenik, ami viszont csökkenteni fogja a szabad levegőjű hűtés elérhetőségét egyre több adatközpont számára – írják a kutatók a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányukban. Eredményeik szerint a világ legtöbb régiójában átlagosan több mint két órával nő naponta azoknak az óráknak a száma, amelyek alatt ez a hűtési stratégia korlátozottá válik. https://hvg.hu/tudomany/20260619_ensz-jelentes-mesterseges-intelligancia-energia-es-vizfogyasztasaAmi még ennél is aggasztóbb (és nem szerepel az idézett tanulmányban), az az, hogy az adatközpontok a helyi időjárást is befolyásolhatják. Ezek a létesítmények sok hőt bocsátanak ki, és korábbi kutatások már kimutatták, hogy akár 10 kilométeres körzetben is képesek hőszigeteket létrehozni, azaz a tanulmány következtetései konzervatívak lehetnek.A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredményeik nem jelentik azt, hogy a szóban forgó hűtési stratégia megvalósíthatatlan (lesz) meleg, párás régiókban, inkább arra utal, hogy a közvetlen szabad levegőjű hűtés megvalósíthatósági ablaka leszűkül az éghajlatváltozás miatt. S hogy akkor mit lehet tenni? A kutatók szerint nincs egyetlen tökéletes válasz, többféle megoldást kell kombinálni. Például a folyadékhűtést, amely hatékonyabb a modern AI-hardverekhez vagy a hibrid rendszereket, amelyek időjárástól függően váltanak a hűtési módok között. Emellett érdemes hűvösebb éghajlatú területeken építeni az új adatközpontokat, illetve energiatakarékosabb chipeket és jobb szoftvereket fejleszteni. Az is igaz viszont, hogy mindezek kompromisszumokkal járnak költség, vízhasználat vagy rendszerbonyolultság szempontjából. Éppen ezért minél hamarabb új, innovatív és környezetbarát hűtési technológiákat kell fejleszteni.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.