Pár száz kerékpáros gyűlt össze kedden kora este a Rudas Gyógyfürdő előtt a Szent Gellért Rakparton, valószínűleg minden idők legsikeresebb tüntetésén, mivel annak elsődleges célja máris megvalósulni látszik. A Magyar Kerékpárosklub, A járda a gyalogosoké, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Város és Folyó Egyesület (VALYO) és a Járókelő szervezésében, illetve támogatásával létrejött esemény célja a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése volt a Rudas Gyógyfürdő előtti szakaszon.Még a koronavírus járvány idején készültek tervek a Szent Gellért tértől a Rudas Gyógyfürdőig tartó kerékpárútról. A közösségi költségvetésből finanszírozott beruházást hiába szavazták meg, az elmúlt években elakadt a projekt, mára pedig mindennaposak a gyalogos-kerékpáros konfliktusok és súlyos balesetek is egyre gyakrabban történnek az érintett szakaszon.HVG / Reviczky Zsolt„Az útvonal felújításáról született megállapodás jelenleg is döntéshozatali útvesztőben vesztegel. Miközben újabb és újabb balesetek történnek a nyáron akár napi 15-20 ezer kerékpározót és gyalogost kiszolgáló út akár 160 centis szűkületein” – írták a Facebook-esemény leírásában.Augusztus 10-én, egy nappal a tüntetés előtt a Budapest Közút közölte: a projekt megvalósítása már célegyenesben van, egy-két héten belül kiírják a közbeszerzést, majd a tényleges kivitelezési munkálatok várhatóan szeptember végén elkezdődnek, és alig néhány hét alatt meg is valósítják a projektet.HVG / Reviczky ZsoltA demonstráció kezdetén a résztvevők segítségével jelölték ki a tervekben szereplő kerékpárutat, amit a rendezők előzetesen krétával felrajzoltak. Pár lelkes kerékpáros már ez idő alatt birtokba vette az új utat.Kürti Gabor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a helyszínen elmondott beszédét a két nemrégiben elhunyt kerékpárosra emlékezve kezdte, akiknek a tiszteletére egy perc csendet kért a jelenlévőktől. https://hvg.hu/itthon/20260804_betonkevero-baleset-budapest-behajtasi-engedelyEzt követően arról beszélt, a Gellért rakpart neuralgikus pont, már 2008-ban is azért tüntettek, hogy rendezzék át a terepet, ahol két és fél méteren osztoznak a fák, villanyoszlopok, a kerékpárosok és a gyalogosok, húsz méteren meg minden más,ami a villamost és az autósforgalmat jelenti. A szűk sávra számtalan kerékpáros és gyalogos szorul, előbbieknek fontos közlekedési útvonal a Duna menti szakasz, utóbbiak számát pedig akár tízezres nagyságrendűre növelhetik a turisták.Kürti kiemelte, soha nem történt még vele az, ami most, hogy a demonstráció időpontjában már tudni lehet, hogy mikorra oldódik meg a helyzet, amiért kiállnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez csak pár száz méter, a helyzetet az egész rakparton rendezni kell, illetve míg a belvárosban már kezd lassacskán összeérni a kerékpároshálózat, a külváros még mindig jobbára elérhetetlen biztonságos, pláne jó minőségű utakon.Ezért a jelenlévőket arra kérte, továbbra is támogassák a hasonló kezdeményezéseket, a Fővárosi Közgyűlés pártjait pedig arra: fejezzék be azt a gyakorlatot, hogy maradékelven segítenek, és a kerékpáros infrastruktúra is a közlekedők számával arányos részt kapjon a költségvetésből. Mert bár rövid időszakokat leszámítva a fővárosi vezetés szóban mindig támogatta a kerékpárosokat, az infrastruktúra fejlesztésére jóval kevesebbet költenek, mint az autósokéra.Magyar Kerékpárosklub tüntetése a Szent Gellért Rakparton a biztonságos bicikliút kialakításáért 2026. augusztus 11-énHVG / Reviczky ZsoltA beszédet ünnepélyes átadó követte, ahol két kartonból készült arcmaszknak és a kerékpárosklub két tagjának köszönhetően megjelent Karácsony Gergely főpolgármester és Böröcz László első kerületi polgármester is, akik Kürtivel közösen átvágták a nemzeti színű szalagot, majd a jelenlévők ünnepélyes bringaemelés után egy órára birtokba vehették a ragasztószalaggal ideiglenesen kijelölt útszakaszt.Van hova fejlődniGyökeresen átalakultak a kerékpározási szokások a fővárosban az elmúlt bő másfél évtizedben – értékelte a fővárosi kerékpározási szokásokat érdeklődésünkre a Magyar Kerékpárosklub. A szervezet megbízásából, az Aktív Magyarország támogatásával, az Idea Intézet által készített országos, reprezentatív felmérés szerint az ország lakosságának kétharmada ül kerékpárra, kisebb-nagyobb rendszerességgel.A hangsúly a kisebben van, elsődleges közlekedési eszközként csupán minden tizedik ember tekint a kétkerekű eszközre, heti rendszerességgel az emberek alig harmada pattan bringára, és 11 százalék a naponta tekerők aránya.HVG / Reviczky ZsoltBudapesten a kerékpározás részaránya a mindennapi közlekedésben 3-5 százalék. A Budapesti Mobilitási Terven 10 százalékos célkitűzés szerepel, amit 2030-ra kívánnak megvalósítani. Az Idea kutatásából kiderül, hogy országosan másfélmillió olyan ember van, aki jobb körülmények esetén gyakrabban ülne biciklire. A felmérés szerint a budapesti felnőtt lakosság további 4 százaléka lenne bevonható, a már kerékpározók között pedig 9 százalék bringázna gyakrabban, ha biztonságosabbak lennének az utak és jobb lenne a közlekedési kultúra.A 10 százalékos cél elérése így nem tűnik irreálisnak, ugyanakkor 2030 már nagyon közel van, az infrastruktúra fejlesztése pedig elmarad az ideálistól. A Magyar Kerékpárosklub értékelése szerint az elmúlt másfél évtized fejlesztései „alapvetően pozitívak”, ám a folyamat „erősen felemás és lassú”. A főbb utakon kiépült védett kerékpárutakat, az egyirányú utcák megnyitását a kétirányú biciklis forgalom előtt óriási előrelépésnek látják, ugyanakkor ők is kiemelik: a hálózat szigetszerű, a fejlesztések az összetettebb csomópontoknál, kerülethatárokon kifulladnak.A BKK érdeklődésünkre közölte, a helyismerettől, rutintól függetlenül mindenki számára elérhető és biztonságos kerékpárutak hossza 2021-ben 209 kilométer volt, ez a szám 2025-re mindössze 244 kilométerre nőtt. Ha ehhez hozzávesszük a kerékpározható, de fejlesztésre szoruló szakaszokat, akkor a szám 390 kilométerre növekszik, ami messze van a Kerékpárforgalmi Főhálózati Tervben szintén 2030-as céldátummal szereplő 950 kilométeres hossztól.Sok a baleset, de még többről nem is tudunkNyilvánosan ugyan csak a kerékpárosok által okozott balesetek száma érhető el, de a KSH érdeklődésünkre részletes statisztikákat közölt a kerékpárosok részvételével, Budapesten történt, személyi sérüléssel járó balesetekről is.Az elmúlt öt évben mind a két kategóriában nagyságrendileg azonos esetszám szerepel, ami azt jelenti, hogy első ránézésre a kerékpárosok nagyjából hasonló arányban tekinthetők vétkesnek, mint elszenvedőnek. Viszont fontos kiemelni, a kerékpárosok által okozott baleseteknél kiemelkedően magasak azon esetszámok, amikor a balesetnek nem volt más résztvevője.Erről Kürti lapunknak azt mondta, hogy más közlekedőkhöz hasonlóan nyilván a kerékpárosok között is előfordulnak felelőtelnül közlekedők, ahogy esős, havas időben is megnövekedhet a balesetek száma. Ugyanakkor hangsúlyozta: az infrastruktúra, főleg a külső kerületekben sok helyen kifejezetten rossz, a kátyús vagy éppen fagyökerek által felnyomott utakon pedig kihívást jelent a kerékpározás, így számos esés hátterében az útminőség áll.A másik fontos adalék a baleseti statisztikákhoz, hogy – mint arra a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet felhívta lapunk figyelmét – egy korábbi tanulmány szerint a biciklisbaleseteknek csak a tíz százaléka kerül be a hivatalos statisztikák közé.Mindezzel együtt jelentősen átalakulóban van a budapesti kerékpároskultúra. A BKK a főváros több pontján üzemeltet mérőpontokat, ezeknek az adatai 2024-ig nyilvánosak is voltak, ami alapján látható volt, hogy ugyan 2022-ben volt némi megtorpanás a naponta kerékpározók számában, csak a négy mérőponton több millió áthaladást regisztrálnak éves szinten. A napi átlag pedig a téli hónapokban is ritkán csökken kétezer alá. A Kerékpárosklub szerint a változás részben az enyhébb teleknek és az egyre jobb öltözéknek is köszönhető, ugyanakkor kiemelték: a fővárosiak jelentős részének ez a legkiszámíthatóbb közlekedési eszköz, ami mellett így már a rossz időben is egyre többen tartanak ki.Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt