Négy vezető amerikai emberi jogi szervezet kedden pert indított a Trump-kormányzat ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) felszámolására irányuló kampánya miatt, alkotmányellenesnek minősítve azt – derül ki a Human Rights Watch civil szervezet közleményéből.A Human Rights Watch, az Open Society Institute, az American Friends Service Committee és a Center for Constitutional Rights egy New York-i szövetségi bíróságon benyújtott keresetükben támadják meg a Trump-kormány által az ICC ügyészei és bírái, az ENSZ egyik emberi jogi szakértője, valamint három palesztin emberi jogi szervezet ellen bevezetett szankciókat.A kereset Donald Trump 2025. február 6-án kiadott elnöki rendeletét vitatja, amely lehetővé tette szankciók bevezetését az ICC ügyészeivel, bíráival és más, a bírósággal együttműködő személyekkel szemben. Az intézkedés hátterében az áll, hogy az ICC olyan ügyekben is folytatott eljárásokat, amelyek az Egyesült Államokat és szövetségesét, Izraelt érintik, miközben egyik ország sem tagja a bíróságnak.A jogvédő szervezetek szerint a szankciók súlyosan akadályozzák a nemzetközi igazságszolgáltatást, és megnehezítik, hogy a civil szervezetek együttműködjenek az ICC-vel a népirtás, háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények felelőseinek elszámoltatásában. Álláspontjuk szerint a szankciós rendszer alkotmányellenesen korlátozza a szólás- és egyesülési szabadságot, valamint a vallásszabadságot, továbbá sérti az amerikai jogot és az Egyesült Államok nemzetközi jogi kötelezettségeit.A felperesek azt is vitatják, hogy az elnöknek volt-e megfelelő jogköre a szankciós rendszer létrehozására, szerintük az intézkedés alapjául szolgáló „nemzeti szükséghelyzet” nem támasztható alá tényszerűen. A szervezetek ezért azt kérik a bíróságtól, hogy semmisítse meg a szankciókat. Andrew Loewenstein, az ügyben eljáró Foley Hoag ügyvédi iroda vezető jogtanácsosa szerint az, hogy több jelentős jogvédő és humanitárius szervezet közösen lépett fel, jól mutatja, milyen súlyos károkat okoz Trump „jogellenes” intézkedése. A közleményben felidézték azt is, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter júliusban kampányt indított, az ICC megszüntetésére. Rubio azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróság beavatkozik az amerikai hadsereg és rendvédelem ügyeibe, amivel szerinte az ICC sérti az USA szuverenitását. Szakértők szerint ugyanakkor Rubio félrevezető állításokkal érvelt az ICC beszántása mellett, a szervezetnek ugyanis nincs joghatósága amerikai belügyekre. A Nemzetközi Büntetőbíróság ugyanis csak olyan országokban elkövetett bűncselekményekben vizsgálódhat, amelyek csatlakoztak. https://hvg.hu/vilag/20260714_marco-rubio-nemzetkozi-buntetobirosag-icc-megszuntetesTrump korábban többek között azért kritizálta az ICC-t, mert az vizsgálatot indított az Izrael által Palesztinában elkövetett háborús bűnök miatt, amelynek eredményeképp elfogatóparancsot adtak ki többek között Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen is. Trump akkor szankciókkal is fellépett az ICC ellen, amit az előző magyar kormány is lelkesen támogatott. Azt, hogy Orbán Viktorék az amerikai adminisztrációhoz hasonló állásponton voltak a bírósággal kapcsolatban, az is jelzi, hogy Netanjahu az ellene érvényben lévő elfogatóparancs ellenére Magyarországra látogatott, sőt, a még fideszes többségű parlament arról is döntött, hogy Magyarország kilép az ICC-ből. A már tiszás kétharmad azóta leállította a kilépési folyamatot.Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP