Tavasztól egy új szolgáltatás, a stratégiai filantrópia lett elérhető az OTP Private Bankingnél. Miért éppen most vezették ezt be?Bozsogi Tamás: Azért most vezettük be, mert azt látjuk, hogy a vagyonos ügyfelek kérdései ma már nem érnek véget a portfólióknál. Egyre gyakrabban jelenik meg az is, hogy milyen örökséget szeretnének hagyni, hogyan lehet a családi értékeket továbbadni, és milyen társadalmi szerepe lehet a vagyonnak.Mi ebben a kérdéskörben tudunk bizalmi keretet adni: olyan tanácsadói környezetet, ahol ezekről a sokszor személyes, családi és hosszú távú kérdésekről strukturáltan lehet gondolkodni. A stratégiai filantrópia ezért nem különálló szolgáltatásként, hanem a vagyontervezési gondolkodás természetes bővüléseként jelenik meg. Az Impact Itiner szakmai tudásával együtt ezt a szemléletet tudjuk most professzionális formában elérhetővé tenni.Haás Péter: Azt vallom, hogy nincs jó időzítés. Valakinek el kell kezdenie. Tapasztaltuk, hogy már van egyfajta érettség a vagyonos piacon, és örülök, hogy az OTP Private Banking felvállalta velünk az úttörő szerepet.Mi a különbség az adományozás, a rendszeres támogatás és a stratégiai filantrópia között?H.P.: Ha valaki nagyobb összeget adományoz, az még nem filantrópia. Akkor lesz belőle az, ha kiaknázzák a nagyobb összegekkel járó extra lehetőségeket. Amikor nemcsak az a kérdés, hogy kinek és mennyit adjon, hanem van lehetőség saját programokat indítani, alapítványt létrehozni, partnerségeket kialakítani, innovatív konstrukciókat kitalálni és megvalósítani. Ha ezek az új lehetőségek tudatos stratégiai gondolkodásba illeszkednek, és a megvalósításukat is hosszú távú célok vezérlik, akkor már filantrópiáról beszélhetünk. Ez ugyanis nem elsősorban több pénzt, hanem nagyobb tudatosságot jelent.Haás Péter, az Impact Itiner alapítójaOTP Private BankingKinek és mikor érdemes stratégiai filantrópiában gondolkodnia?H.P.: Mindenképpen megfelelő anyagi bázis szükséges hozzá, ez szűri meg, hogy ki az, akinél ennek reális pénzügyi alapja lehet. Ehhez kell még belső indíttatás, motiváció és szándék is. Vagyis nem pusztán vagyonméret vagy vagyonnagyság, hanem nyitottság kérdése is.B.T.: Magyarországon még csupán néhány ezer család jelentheti a potenciális célcsoportot, akiknél ez a szolgáltatás szóba jöhet, de az együttműködésünk által a teljes privátbanki ügyfélkörünknek elérhetővé tettük a lehetőséget. Sokszor az igényt egyébként egy élethelyzet hozza elő: generációváltás, örökségtervezés, cégeladás vagy egy nagyobb likviditási esemény után merül fel, hogy a vagyon hosszú távon milyen szerepet töltsön be a család és tágabban a társadalom életében.Mi a filantrópia folyamata? Hogyan lesz a ráfordított pénzből valódi érték?H.P.: A stratégiai filantrópia ott kezdődik, hogy nem rögtön támogatási döntéseket hozunk, hanem először megértjük, mi fontos a donornak. Milyen ügyekhez van személyes kapcsolódása, milyen értékeket szeretne képviselni, milyen időtávban gondolkodik, és mit tekintene valódi eredménynek. Ez a diagnózis szakasza.Erre épül a stratégia: ki kell jelölni a fókuszt, meg kell határozni, hogy milyen társadalmi hatást szeretne elérni, milyen eszközökkel, milyen partnerekkel és milyen működési formában. Nem mindegy például, hogy valaki meglévő szervezeteket támogat, saját programot indít, alapítványi formában gondolkodik, vagy partnerségeket épít.A harmadik lépés a megvalósítás: a megfelelő szervezetek, programok, konstrukciók kiválasztása és a támogatás gyakorlati lebonyolítása. A negyedik pedig a visszamérés. A filantrópiában ugyan nem pénzügyi profitot várunk, de ettől még fontos látni, hogy a ráfordított forrásból milyen társadalmi hatás jött létre. A valódi érték akkor keletkezik, ha a jó szándékból tudatos, következetes és hosszú távon is fenntartható hatás lesz.B.T.: Privátbanki oldalról mi ezt azért tartjuk fontosnak, mert a stratégiai filantrópia ugyanannak a vagyontervezési gondolkodásnak a része, amelyben eddig is a családi vagyon jövőjéről, megőrzéséről, átadásáról vagy örökségéről beszélgettünk az ügyfelekkel. A különbség az, hogy itt a klasszikus kockázat–hozam szemlélet mellé belép egy harmadik dimenzió is: az érték. Vagyis nemcsak az a kérdés, hogyan őrizzük meg vagy gyarapítsuk a vagyont, hanem az is, milyen társadalmi szerepet tud betölteni.Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetőjeOTP Private BankingA stratégiai jelző milyen plusz dimenziót ad a filantrópiának?H.P.: A stratégiai jelző arra utal, hogy egy jelentős vagyonnal rendelkező ember vagy család életében idővel elkerülhetetlenül felmerülnek olyan kérdések, mint: mit szeretnék, hogy jelentsen a vagyonom? Milyen örökséget hagyok magam után? Milyen értékeket szeretnék továbbadni a gyerekeimnek vagy a közösségnek? Milyen ügyek mentén tudok valódi, hosszú távú társadalmi hatást elérni az üzleti sikereken túl? Hogyan vonjam be a családot, és milyen értékek mentén készítsem fel a következő generációt?Ezek alapvetően stratégiai kérdések, amelyekre stratégiai válaszokat kell adni. Ettől lesz stratégiai a filantrópia: nem egyszeri adományozásról szól, hanem egy tudatosan és szakszerűen felépített megközelítésről, amely összhangba hozza a család értékeit, hosszú távú céljait, a vagyon szerepét és a kívánt társadalmi hatást. Így a filantrópia nemcsak ad, hanem irányt is mutat a család és a vagyon jövője számára. Magyarországon mennyire honosodhat meg a stratégiai filantrópia?B.T.: Hazánkban a vagyonfelhalmozásnak nem volt évszázados hagyománya, de lehetősége sem. Most már talán van a filantrópiára nyitottság, mert vannak érdemi vagyonfelhalmozódások. Azt is látjuk, hogy zajlik a generációváltás az ügyfélkörben, de azért még mindig elsősorban az első generáció kezében van a kontroll. A filantrópia egy jó kiegészítője lehet a jelenleg zajló generációváltásnak. Sok esetben az egymást nehezen megértő generációk ez által kezdenek el beszélgetni arról, milyen fontos célokra lehet érdemes pénzt is áldozni. A filantrópia egy közös nyelv lehet a családon belüli generációk között: közösen találnak projekteket, ami mellé az, akinél a kártyák vannak, oda tud állni, a következő generáció pedig azt az energiát teszi bele, ami ahhoz szükséges, hogy tartósan is működjön a filantrópia.Ezek szerint a stratégiai filantrópia nemcsak a társadalomnak, de az arra elkötelezett családnak is hasznos lehet: elkezdenek kommunikálni egymással a generációk, akik lehet, hogy addig képtelenek voltak erre?H.P.: A donornak vannak motivációi, szempontjai, értékei, amire reflektálni kell. Az egyik ilyen az, hogy a család generációkon átívelő örökséget szeretne hagyni, ami nem csak vagyon, hanem értékrend is. Általában a donorok többsége az üzleti sikerekben önmaga involválódik, a család többi tagja, pláne, amikor első generációs családokról beszélünk, általában nem. A filantrópia egy nagyon jó terület arra, hogy a család többi tagja is közreműködjün egy nagyon jelentős értékteremtésben.B.T.: Az örökségre hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, hogy az egy pénz- vagy eszközhalmaz. Ha emellé talál a család értéket, történetet, akkor ezzel sokkal könnyebb azonosulni a következő generációnak. Az üzleti generációváltás során a filantrópia lehetőséget teremt arra, hogy a család azon tagjai is aktív szerepet vállaljanak, akik eddig nem kapcsolódtak szorosan az üzleti tevékenységhez.A filantrópia Nyugat-Európában, de főképp az Egyesült Államokban már meglehetősen elterjedt. Mit gondolnak, egy amerikai filantróphoz képest miben lesz más ennek a régiónak az ügyfeleinek a gondolkodásmódja?B.T.: A kelet-európaiak a régió történelmi sajátosságai okán kicsit másképp állnak a javakhoz, mint tőlünk nyugatabbra. Nem merném megtippelni, hova jutunk el, de a magam részéről komoly sikernek tartom, hogy el tudott indulni a szolgáltatás, már most vannak érdeklődők, és az OTP Private Banking az úttörő szerepe révén egyfajta edukációs szerepet is betölt így a filantrópiával kapcsolatban. H.P.: Ebben a régióban a tehetős ügyfelek a nemzetközi összehasonlításban sokkal inkább ragaszkodnak a pénzügyi kontrollhoz, ami vélhetően a filantrópiai megközelítésükre is igaz lesz. Ezért olyan megoldásokat kell megvalósítani, ami erre az igényre is választ képes adni. Milyen célok, területek azok, amelyek szóba jöhetnek a filantrópiában gondolkodó magyar vagyonosok számára? H.P.: Nincs egyetlen lista, amelyből ki lehetne választani a „jó” ügyet. A filantrópia akkor működik jól, ha a támogatott terület egyszerre kapcsolódik a donor értékeihez, személyes motivációihoz, családi történetéhez és ahhoz, hogy hol lehet valódi hatást elérni.Természetesen vannak visszatérő nagy témák: oktatás, egészségügy, gyermekek és fiatalok támogatása, idősek helyzete, társadalmi felzárkózás, esélyteremtés, kultúra, környezetvédelem vagy akár egy-egy lokális közösség megerősítése. De a kérdés nemcsak az, hogy valaki például az oktatást választja-e, hanem az is, azon belül pontosan mire fókuszál. Tehetséggondozásra? Hátrányos helyzetű gyerekekre? Pedagógusokra? Digitális készségekre? Ösztöndíjakra? Egy nagy ügyön belül is nagyon különböző utak vezethetnek eredményhez.Ezért fontos a kutatás és az előkészítés. Meg kell találni azt a területet, ahol a donor számára hiteles, vállalható és hosszú távon is fenntartható az elköteleződés, miközben a támogatás ténylegesen mérhető társadalmi hatást tud kiváltani.B.T.: A magunk részéről azt látjuk, hogy az ügyfeleknél ez sokszor nem egy kész válasszal indul, hanem egy keresési folyamattal. Van egy belső motiváció, egy családi történet, egy élethelyzet vagy akár egy generációváltási helyzet, amelyből megszületik az igény arra, hogy a vagyon ne csak pénzügyi értelemben, hanem értékteremtésként is tovább éljen. Ebben tud egy strukturált filantrópiai tanácsadás segíteni: fókuszt ad, segít tisztázni a célokat, és keretet teremt ahhoz, hogy az ügyfél ne egyszeri támogatásokban, hanem hosszabb távú hatásban gondolkodjon.Ha egy mondatban kellene összefoglalni, miért lehet fontos a stratégiai filantrópia a magyar vagyonos családok számára, mit mondanának?B.T.: A stratégiai filantrópia lehetőséget ad arra, hogy a vagyontervezés ne érjen véget a pénzügyi döntéseknél, hanem kiterjedjen arra is, milyen értéket, történetet és örökséget hagy maga után egy család.H.P.: Én pedig azt mondanám, hogy a filantrópia a jó szándék professzionalizálása: egyszerre teszi hatékonyabbá a társadalmi szerepvállalást, és segít választ adni a vagyonhoz, az örökséghez és a családi értékekhez kapcsolódó stratégiai kérdésekre.A tartalom az OTP Bank megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.Az interjú az OTP Bank Nyrt. támogatásával készült. A benne szereplő információk tájékoztató jellegűek. Nem minősül befektetési tanácsadásnak, ajánlattételnek, befektetési elemzésnek vagy befektetési ajánlásnak. További részletes információkat kaphat a termékekről és szolgáltatásokról az OTP Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.otpbank.hu internetes oldalon.
„Ha valaki nagyobb összeget adományoz, az még nem filantrópia”
Hosszú távú társadalmi és üzleti hatásra törekszik a stratégiai filantrópia, ami elsősorban a jelentős vagyonnal rendelkező családok számára relevánsabb de az egész társadalomra kifejtheti hatását. Az OTP Private Banking az Impact Itiner filantrópia tanácsadó céggel karöltve elsőként igyekszik meghonosítani ezt Magyarországon, sőt a régióban. Bozsogi Tamás, az OTP Private Banking vezetője és Haás Péter, az Impact Itiner alapítója és ügyvezető partnere beszél arról, mi a különbség az adományozás és a filantrópia között, kinek szól, és mi kell ahhoz, hogy jól működjön?






