A választások után nagy karriert befutott Gajdics-tangós videó óta sokan, sokféle helyzetben használják a kognitív disszonancia kifejezést, de nem biztos, hogy ismerjük a valódi jelentését. Mikor és hogyan éljük át ezt az érzést a hétköznapok – nem politikai természetű – döntései során?
Pozitív énképünk annyira fontos, hogy megőrzésére sajátos kognitív mechanizmusokat fejlesztettünk ki. Bár a kognitív eredetileg azt jelenti, hogy megismerő, gondolkodáson alapuló, e trükkös mechanizmusok segítségével nap mint nap megannyi helyzetben átértelmezzük a valóságot, hogy elkerüljük az önmagunk megkérdőjelezésével járó szorongást.A houstoni Baylor Orvostudományi Egyetemen 2004-ben önkéntesek agyában zajló folyamatokat vizsgáltak a mágnesesrezonancia-képalkotás segítségével. A kísérletben részt vevőkkel Coca-Colát és Pepsit itattak semleges poharakban, miközben agyi aktivitásukat mérték. A gép egyértelműen jelezte, kinek melyik ízlett jobban. Amikor a magukat Coca-Cola-híveknek tartók a kedvencüket itták, de azt mondták nekik, hogy valójában Pepsi volt abban a pohárban, amit ízletesebbnek találtak, a gépen nyomon követhetővé vált, hogy agyuk összezavarodik, majd szabályosan elfojtja az élvezet jeleit.Leon Festinger amerikai szociálpszichológus, számos nagy hatású elmélet kidolgozója 1957-ben írta le a kognitív disszonancia elméletét. E szerint amikor viselkedésünk és az attitűdjeink között konfliktus támad, az így keletkezett disszonancia kellemetlen feszültségét gyakran az attitűd megváltoztatásával igyekszünk enyhíteni. Mivel a korábbi viselkedésünket már nem tudjuk meg nem történtté tenni, arra törekszünk, hogy legalább magunk és mások előtt ne tűnjünk annyira ostobának. https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260729_miert-ragaszkodunk-ahhoz-jo-embernek-lassuk-magunkat-enkep-kudarc
