Idén nyáron nemcsak a Dunán, de hazánk jóformán minden folyóján rendkívül alacsony vízállás figyelhető meg. Az ilyen, extrémnek látszó vízhiányos időszakok várhatóan egyre gyakoribbá válnak a jövőben, ám az MTA közleménye szerint ezt nem kizárólag az okozza, hogy nincs elég víz a folyók medrében.
A három szakértő közreműködésével készül írás szerint a mostani, rekordokat döntő alacsony vízszint legalább két, egymást erősítő folyamatra vezethető vissza. Az egyik valóban az, hogy az ember okozta klímaváltozás, a felmelegedő éghajlat átalakítja a csapadék tér- és időbeli eloszlását. Ennek eredményeként hosszú csapadékhiányos időszakok alakulnak ki, amelyek alatt nem kapnak elég vizet tájaink.
Emellett azonban az évtizedek óta tartó medermélyülés is hozzájárul az alcsony vízálláshoz. A Duna magyarországi szakaszán az elmúlt 60 évben átlagosan mintegy 2 méterrel süllyedt a meder, egyes helyeken még ennél is nagyobb mértékben. A Tiszán és a Dráván pedig az elmúlt évszázadban átlagosan mintegy 1,5 méterrel csökkentek a szintek.
Miért mélyülnek a folyók medrei?
A medermélyülés okai az egyes folyókon részben ugyanazok, részben eltérők. Minden nagyobb folyónkra igaz, hogy jelentős folyószabályozási beavatkozásokat hajtottak végre az előző évszázadban hajózásfejlesztő, illetve árvízvédelmi célból. A főmedreket stabilizálták, szűkítették, mellékágakat zártak le, a nagyvízi medreket töltések közé szorították.
