A Mol nettó árbevétele 13 százalékkal, 4926,7 milliárd forintra, üzleti eredménye 53 százalékkal, 393,8 milliárd forintra nőtt az első félévben 2025 azonos időszakához képest – derül ki a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett első félévi jelentéséből.Az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 8 százalékkal 606,8 milliárd forintra, az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított üzleti eredmény 13 százalékkal 323,7 milliárd forintra nőtt. Az anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből elérte a 283,5 milliárd forintot, ami 49 százalékos emelkedés a tavalyi első félévhez képest. Az elemzők a kedvező piaci körülmények miatt számítottak arra, hogy a társaság jelentős növekedést ér el a második negyedévben, miután az idei első három hónap összesített adatai elmaradtak a várakozásoktól. A féléves nettó árbevételéből 2909,6 milliárd forint, a féléves üzleti eredményből 310,6 milliárd forint a második negyedévben keletkezett. A kiemelkekdő eredményt az is mutatja, hogy az anyavállalati részvényesek részesedése a nettó eredményből a második negyedévben 786 millió dollárra (247,664 milliárd forint) nőtt, ami 663 százalékos emelkedés az előző évi hasonló időszakhoz képest. https://hvg.hu/kkv/20260508_mol-nyrt-gyorsjelentes-2026-elso-negyedev-olajipar-gaz-uzemanyag-eredmeny-ebidtaA cég szerint a következő tényezők befolyásolták az eredményt:Az upstream (kutatási és kitermelési) teljesítményt a kedvező kőolaj- és földgázár-környezet támogatta (vagyis az Irán ellen indított háború okozta áremelkedések). Az üzletág 230,5 milliárd forint speciális tételek nélküli EBITDA-val zárt, ami 5 százalékos emelkedés éves alapon. A termelés stabil maradt, a magasabb belföldi, azerbajdzsáni és pakisztáni termelés részben ellensúlyozta a kieső iraki mennyiségeket. A nemzetközi portfólió erősítése folytatódott, a Shell-lel kötött megállapodás a ciprusi Aphrodite mezőben lévő 35 százalékos részesedés megszerzéséről 2020 óta a legjelentősebb tranzakció – írták.A downstream (feldolgozás és értékesítés) eredményét a kiemelkedő finomítási és jelentősen javuló petrolkémiai árrések támogatták, ez az üzleltág 299,7 milliárd forintot ért el, ami 57 százalékos emelkedés a tavalyi első félévhez képest. Az eredményhez jelentősen hozzájárult a Barátság kőolajvezeték április végi újraindítása, valamint a feldolgozási mennyiségek növekedése, jóllehet a Dunai Finomítóban továbbra sem üzemel a tavalyi tűzeset miatt leállított AV3-üzem.A Fogyasztói Szolgáltatások 21 százalékos visszaeséssel 116,9 milliárd forinton zárta a félévet. Az esés hátterében az üzemanyagárak szabályozása áll – több piacon is bevezettek ár- és árrés sapkákat (Magyarországon például a védett ár) –, ugyanakkor a nem üzemanyag értékesítés folyamatos növekedése részben ellensúlyozta ezeket a hatásokat – írták.A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások továbbra is nyereséges maradt a szezonalitásnak és a hatékonysági intézkedések folyamatos hatásának köszönhetően, a kötelező palackvisszaváltási rendszer (DRS) pedig továbbra is magas kihasználtsággal működött. 2026 az utóbbi évekhez képest is változékonyan alakul, az eredmények viszont azt igazolják, hogy a vállalatcsoport nehéz körülmények között is képes erősödni – idézték Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki szerint a Barátság-vezeték leállása alatt diverzifikálták az ellátási portfóliót, a második negyedévben pedig ki tudták használni a kedvező körülményeket. Az energiaipar változékonysága miatt mindig a legnehezebb forgatókönyvre kell készülni, a legfontosabb ezért ellenállóság, a pénzügyi és működési fegyelem és a stratégiai befektetések, a Mol hosszú távú sikere ezek fenntartásán múlik. https://hvg.hu/gazdasag/20260801_mol-nis-felvasarlas-szankcio-haladek