A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) újabb részleteket tett közzé a KÖR-kép elnevezésű felmérésének eredményeiből. Ezúttal azt mutatták be, milyen változásokat tartanak a legfontosabbnak a köznevelésben dolgozók bérezésének javítása érdekében. A szakszervezet szerint a válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a munkavállalók nemcsak magasabb fizetést várnak, hanem igazságosabb és kiszámíthatóbb bérrendszert is.Szakmai tapasztalat és a végzettség figyelembevételeA PDSZ egyik legfontosabb követelése egy olyan bértábla visszaállítása, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a megszerzett végzettséget.A szervezet szerint a jelenlegi rendszerben a bérek jelentősen összecsúsztak, ezért sok dolgozó úgy érzi, hogy a hosszabb szakmai tapasztalat vagy a magasabb végzettség nem jelenik meg megfelelően a fizetésében. A kérdőív nyílt kérdéseire adott válaszok alapján ezért egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb bérrendszert várnak.Rendezni kell a NOKS-dolgozók bérétA PDSZ szerint sürgős feladat a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók és más, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bérének rendezése is.A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók bérrendezése az elmúlt hónapokban többször is téma volt a szakmai szervezetek és a kormány közötti egyeztetéseken. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjába is bekerült az érintettek 25 százalékos béremelése, ugyanakkor a szervezet szerint ez csak az első lépés lehet. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy sok NOKS-dolgozó nettó fizetése ma is „kettessel kezdődik”, ezért hosszabb távon ennél jóval átfogóbb bérrendezésre lenne szükség.A kérdés az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal folytatott egyeztetéseken is felmerült. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a NOKS-dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és más köznevelési munkavállalók béremelésének lehetőségét.Túlóra és helyettesítés díjazásaA szakszervezet követelései között szerepel az is, hogy minden túlmunka és helyettesítés után automatikusan járjon díjazás. A kérdés az elmúlt években több vitát is kiváltott: noha a jogszabály meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban ez nem minden intézményben történik meg automatikusan.2022-ben a PDSZ pert nyert a fizetés nélküli helyettesítések ügyében. A bíróság akkor kimondta, hogy a pedagógusokra is vonatkoznak a Munka törvénykönyvének szabályai, vagyis a szabálytalanul elrendelt többletmunka után díjazás jár. Azonban a 2023-ban hatályba lépett státusztörvény új rendszert vezetett be: jelenleg teljes munkaidő esetén tanévenként legfeljebb 60 óra eseti helyettesítés rendelhető el külön díjazás nélkül. A PDSZ álláspontja szerint ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és minden helyettesítésért járnia kellene a megfelelő díjazásnak.Cafetériát és magasabb pótlékokat követelnekA felmérés szerint sok dolgozó hiányolja a cafetéria-rendszert is, amely az elmúlt években a köznevelésben csak elvétve volt része a juttatásoknak. A PDSZ ezért azt szeretné, hogy a cafetériát ismét általánosan vezessék be az ágazatban, emellett pedig vizsgálják felül és emeljék a különböző pótlékokat is.Augusztusban fizetik ki a pedagógusok visszamenőleges béremelésétA pedagógusok bére idén januárban 10 százalékkal emelkedett, ezt a kormány a közelmúltban további átlagosan 0,4 százalékpontos korrekcióval egészíti ki annak érdekében, hogy a pedagógusok átlagbére továbbra is elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A módosítás 2026. január 1-jétől visszamenőleg érvényes. A most megjelent kormányrendelet szerint a munkáltatóknak legkésőbb augusztus 19-ig kell közölniük a módosított kinevezési okmányokat vagy munkaszerződéseket, a január óta járó bérkülönbözetet pedig egy összegben, augusztusban kell kifizetniük.A rendelet azt is rögzíti, hogy a gyakornok fokozat kivételével minden pedagógus illetményét legalább 0,3 százalékkal emelni kell, a fennmaradó rész elosztásáról pedig a munkáltató dönthet úgy, hogy az intézményi átlagos, 0,4 százalékos emelés teljesüljön.PDSZ-felmérés: a pedagógusok közel fele nem érzi magát megbecsültnek a munkahelyénBár az elmúlt hónapokban újraindultak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések, a pedagógusok jelentős része továbbra sem érzi úgy, hogy következmények nélkül elmondhatja a véleményét a közoktatásban.