Miután sok lakásban nincsen külön „legkisebb helyiség”, azaz a WC a fürdőszoba tartozéka, furcsa paradoxon áll elő: ugyanott távolítjuk el szervezetünkből a méreganyagokat, ahol tisztálkodunk. Tudományosan is bizonyított tény, hogy a WC öblítésekor, ami elvileg azt a célt szolgálja, hogy eltávolítsa a hulladékot a WC-csészéből, valóságos baktérium-hadsereg kerül a levegőbe (a jó része legalábbis akkor, ha a WC-fedél nyitva marad). Ráadásul a kórokozók járműveként használt aeroszol-cseppek akár két méter távolságra is eljuthatnak a forrásuktól (sőt, ha a fürdőszoba szellőzése nem túl jó, akkor még ennél is tovább).A fogkefénk viszont ott van a fürdőszobában, és egyfajta csapdája ennek a WC-permetnek. A ZME Science megmagyarázza, hogy miért. A nejlonsörték sűrű elrendezése kapilláris hatást hoz létre, amely nedvességet és cseppeket szív mélyen a sörtékbe. Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság adatai szerint a közös fürdőszobákban található fogkefék 60 százaléka székletben lévő kóliform baktériumokat tartalmaz. Még ennél is aggasztóbb volt az a megfigyelés, hogy a szóban forgó széklet 80 százaléka nem a fogkefe tulajdonosához tartozott.Azonban a fogkefék sem tűrik némán ezt a támadást – derül ki a Northwestern Egyetem egyik, „szájhadműveletnek” elnevezett tanulmányából. Miután a kutatók megvizsgálták a használt fogkefék sörtéin élő mikrobiális közösségeket, azt találták, hogy ezek megegyeznek a szájban és a bőrön gyakran előforduló mikrobákkal. És ez független volt attól, hogy hol tárolták a fogkeféket, akár zárt gyógyszeres szekrényajtó mögött, akár a szabadban, a mosdó szélén.„Nem azt mondom, hogy nem kerülhet WC-permet a fogkefére, amikor lehúzzuk a WC-t. De a tanulmányunk készítése során látottak alapján a fogkefén található mikrobák túlnyomó többsége valószínűleg a szájból származik” – nyilatkozta Erica Hartmann kutatásvezető.Bár a két eredmény látszólag ellentmond egymásnak, van rá magyarázat. Az is igaz, hogy a WC-permet (baktériumokkal együtt) a fogkefére kerül, és az is igaz, hogy a fogkefének saját baktériumflórája van tulajdonosa szájából. Ez a bakteriális ökoszisztéma viszont nem jön ki jól a székletben található baktériumokkal, és kiűzi azokat. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek a székletből származó káros kórokozók a fogkefén, csak azt, hogy a fogkeféből származó „természetes” baktériumok csökkentik azok számát. https://hvg.hu/tudomany/20260101_nyitva-hagyott-wc-fedel-oblites-lehuzas-veszelyes-reszecskekS ha most valaki azt gondolja, hogy a WC-fedél lecsukása mindent megold, az nagyot téved. Folyadékdinamikai elemzésekből ugyanis kiderült, hogy a fedél lezárása sem oldotta meg teljesen a mosdófelületek (és így a fogkefe) vírusrészecskékkel való szennyeződésének problémáját.A fogkefevédő használata elsőre jó ötletnek tűnik, mert a védőtok megakadályozza az aeroszolrészecskék lerakódását, azonban korábban már bizonyították, hogy a letakart fogkeféken felszaporodhatnak káros baktériumok, amelyek valószínűleg pont olyan veszélyesek, mint a WC-permettel érkezők. Megszabadulunk az egyik gondtól, s ezzel okozunk egy másikat.De akkor mi lehet a megoldás? Úgy tűnik, a vegyi hadviselés lehet a legjobb fegyver. Az UV-s fogkefetartók hatékonyan elpusztítják a sörtéken ücsörgő baktériumokat, legalábbis azokon a felületeken, amelyeket a fény éri. A fogkefefej antimikrobiális szájvízbe áztatása vagy a rendszeres cseréje is működhet. A WC-csésze gyakori fertőtlenítőszeres tisztítása is egyfajta megoldás lehet: ha a WC-csésze vize mentes a kórokozóktól, akkor a WC-permet is ártalmatlan. A távolság is fontos; ügyeljünk arra, hogy a fogkefe legalább 2 méter távolságra legyen a WC-től, de jobb, ha ennél még távolabb van. A fogkefe szekrénybe zárása is segíthet, feltéve, hogy ott elegendő a légáramlás ahhoz, hogy a sörték megszáradjanak. Ha ugyanis nedves marad a fogkefe, más veszélyes mikrobák is megtelepedhetnek rajta.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.