Erdélynek számos nevezetessége van: a barátságos, ízesen beszélő emberek, a pálinka és a medvék – ami egyúttal veszélyességi sorrendet is jelent, ahogy azt a szerző közelmúltban átélt, és mindhárom tényezőt szerepeltető tapasztalata is mutatta. De mennyire kell félni, persze nem a kedves erdélyiektől (semennyire) vagy a pálinkától (közepesen), hanem a medvéktől, ha az ember erdélyi kirándulást tervez a nyári szabadsága alatt? Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, gyorsan ismerjük meg friss medvés tapasztalatom, hogy a helyzet elemzésével kapjunk választ a kérdésre. https://hvg.hu/elet/20260725_medve-tamadta-meg-a-hvg-ujsagirojat-tusnadfurdonMegtámadott a medve, hozzávágtam a telefonomA Tusnádfürdőn rendezett fesztiválon fideszes prominensekkel interjúztam, amiben úgy elfáradtam, hogy rövid futással akartam energetizálni magam. A településről percekbe telt kiérni az erdőbe, ahol egy idő után már nem hallottam a fesztivál dübörgését, és tudván a medvehelyzetről, inkább visszafordultam. Már a település szélén futó ösvényen kocogtam, amikor kiderült, hogy félreértettem a medvék és a zaj viszonyát. Valami megmozdult a házak és az ösvény közti sűrű bokrosban: súlyos, alattomos moccanás volt. Egyértelmű volt, hogy nem őz, nem szarvas, nem is vaddisznó. De nem kellett sokat gondolkodnom, mert a bozótban már látszott a hatalmas, barna test, amint nekilódul. A medve felhorkant, ahogy közeledett felém, én pedig ösztönösen lecövekeltem, és rákiáltottam.Az állat visszahőkölt. Kihasználva a pillanatnyi elbizonytalanodását, igyekeztem távolodni, de csak két-három lépést tehettem, mert a medve mögöttem kipattant az útra. Megfordultam, újra ordítottam, a kezemet lengettem. A medve megint megtorpant, horkantott, és kicsit felemelkedett. Ekkor döbbentem meg, hogy mekkora. A feje az én fejem magasságában volt. Sasszézva újra nekieredtem, amire megint megindult felém.Már csak egy méterre lehetett tőlem, amikor eltátotta száját. Úgy éreztem, hogy ez a támadás előtti utolsó századmásodperc. Kezemben volt a telefonom, még futott rajta a Strava. Gondolkodás nélkül hozzávágtam, miközben újra üvöltöttem. A medve láthatóan kizökkent, leült, én pedig távolodni kezdtem.Másodpercek múlva az ösvény másik oldalán hallottam a csörtetését. Negyedszer is megpróbált a közelembe kerülni. A hatalmas test elképesztő kecsességgel siklott a sűrű aljnövényzetben. Ismét lecövekeltem, kiabáltam, mire az állat hátrébb húzódott.Percek teltek el, és a hatalmas állat mintha köddé vált volna. Néhány perc alatt a település szélén voltam, és visszatértek a gondolataim. Fiatal barna medve az erdélyi Torja község közelében 2021. augusztusbanMTI / Veres NándorInnentől már csak a telefonom visszaszerzése volt hátra. Ormótlan emeletes ház állt a sarkon, a teraszon kora esti buli eltéveszthetetlen jeleivel. Zene JBL-ből, kétliteres kólák és pálinkás üvegek az üvegasztalon, körben srácok, lányok. Instant pálinkáztatási kísérletük ellenére azért el tudtam mondani a frissen átélt kalandom.A társaság lelkesen vállalkozott arra, hogy elkísérjenek a telefonos akcióm helyszínére. Vagy hatan vágtunk neki az ösvénynek, mindenki kiabált, botokkal verte a földet, csapkodott. A csapat vezetője fejcsóválva mondta: ez a sűrű bokros a legveszélyesebb, itt szeret megülni a medve!A telefon békésen feküdt az ösvény közepén, mintha csak egy turista figyelmetlensége, nem pedig medveriasztás okán került volna oda. Percekkel később újra a teraszon álltunk, buffogott a kis hangfal, és végül nem utasítottam vissza a pálinkát.Medvetámadási egyszeregy„Óriási szerencséd volt. Hiba volt, hogy egyedül mentél az erdőbe, és hogy csendben futottál. Az olyan medvelakta helyszínek, mint Tusnádfürdő és környéke pedig eleve nem javasoltak erdei kocogásra” – kezdte az eset elemzését Sütő Dávid, a WWF nagyragadozó-szakértője. „Túrázni, erdőt látogatni ettől függetlenül lehet, de a medvés helyen a legfontosabb, hogy többen mozogjunk együtt. A medvének ijesztőbb egy csoport ember” – támasztotta alá a szakértő a módszerünk helyességét, amikor végül csoportosan tértünk vissza a medvetámadás helyszínére.Ha az erdőben járunk, csapjunk zajt, beszélgessünk hangosan. Ha sokan vagyunk, az nagyobb zajt kelt. A medve nem keresi az ember társaságát, így ha hall minket, még azelőtt elmegy, hogy megpillantanánk– igazolta aztán helyi segítőim taktikáját a szakértő. „Sokszor nem is tudjuk meg, milyen közel jártunk a medvékhez.”