A magyar Lidlhöz évente 130 ezren jelentkeznek, ami megfelel Pécs teljes lakosságának. Takács Dorottya HR-igazgatóval többek között a bérekről, a fluktuációról, a generációs különbségekről beszélgettünk, szóba került az is, milyen munkatempót vár el a cég a versenyképes juttatásokért cserébe. Kiderül továbbá, hogyan alakította át a munkát az önkiszolgáló kasszák terjedése.
A Lidl közel tízezer embernek ad munkát, amivel az egyik legnagyobb foglalkoztató vállalat Magyarországon. Mekkora kiadást jelent ez a cégnek?Az elmúlt évben a Lidl Magyarországon 103 milliárd forintot fordított bérekre. Ez nagyságrendileg tízmilliárddal volt magasabb a korábbi évek kiadásánál. Az a célunk, hogy minden munkakörben versenyképes juttatási csomagot kínáljunk munkavállalóinknak.Mely versenytársak béreivel hasonlítják össze a kereseteket?Piacvezetőként a bérezésben is az élen szeretnénk járni, és folyamatosan monitorozzuk a versenytársak gyakorlatát. Az egyes pozíciókat vesszük alapul: így a bolti dolgozókat a bolti dolgozókhoz, a boltvezetőket a boltvezetőkhöz, az informatikusokat az informatikusokhoz hasonlítjuk. A logisztikai központjainkban dolgozó raktári kollégáink esetében pedig az ipari parkokban szokásos béreket is figyeljük. Alapvetően tehát a kiskereskedelemre fókuszálunk, mivel a munkatársaink legnagyobb része ezen a területen dolgozik.Tapasztalataink szerint ugyanakkor ma már nem kizárólag az alapbér számít, hanem fontos kérdés, hogy egy munkáltató milyen béren kívüli juttatásokat kínál a munkavállalóinak. A Lidlnél működő program nemcsak a munkavállalóinkat, hanem családtagjaikat is segíti jogi, pénzügyi és pszichológiai tanácsadással. A vezetőink és a bolti vagy logisztikai területeken dolgozó kollégáink ugyanarra a béren kívüli juttatási csomagra jogosultak. Ezek mértéke csak a ledolgozott óráktól függhet. A béremeléseknél pedig a juttatásokat is figyelembe vesszük.Mekkora a fluktuáció a vállalatnál, például a kiskereskedelemre jellemző 20 százalék körüli átlaghoz képest?
