A jelenségre már 1950-ben felfigyelt két kutató, azonban a pszichiátriai betegség korlátozott ismerete és a hiányos betegadatok miatt nem igazán tudtak mit kezdeni a kérdéssel. Később azonban ismét előkerült ez a téma, és egy 2018-ban készült tanulmány hitelt érdemlően bizonyította a korábbi észrevételeket. Ebben közel félmillió, 1980 és 2001 között, Nyugat-Ausztráliában született gyereket követtek nyomon. Közülük 1870-nél alakult ki skizofrénia, de a 66 kérgi vaksággal élő gyerek közül egynél sem. (A kérgi vagy kortikális vakság egy olyan állapot, amelynél a szem maga teljesen ép, azonban az elsődleges látókéreg, azaz az agy látásért felelős területe olyan mértékben károsodott, hogy az érintett képtelen a vizuális információk feldolgozására, így nem lát.)Úgy tűnik, hogy ez a fajta védelem a skizofréniával szemben csak erre a kérgi vakságra vonatkozik, azaz akik később veszítették el a látásukat vagy a vakságukat a szem károsodása okozta, azoknál továbbra is kialakulhat a súlyos pszichiátriai betegség.A skizofréniához leggyakrabban különféle hangok vagy szokatlan hiedelmek társulnak, azaz úgy tűnhet, a betegségnek nem sok köze van a látáshoz, valójában mégis kapcsolatban van vele, még ha közvetetten is. A magyarázatot az adja, hogyan használja fel az agy a szem által közvetített információkat a világ értelmezéséhez.Az agy ugyanis nem egyszerűen csak „nézi” a világot, hanem a látottak alapján folyamatosan jósol, elvárásokat támaszt a környezettel kapcsolatban, kiegészít, mintákat keres, és ezeket veti össze az érzékszervekből érkező jelekkel. A vizuális rendszer brutális mennyiségű adatot küld másodpercenként az agynak, amely stabil valóságérzetet épít ezekből az információból.A skizofréniában szenvedőknél azonban félrecsúszik valami, túl nagy hangsúlyt kapnak a gyenge vagy félrecsúszott véletlenszerű jelek. A háttérzaj jelentőssé válik, a képzelet és a valóság közötti határ kezd elmosódni. Az eddigiekből is látható, hogy mennyire erős mindebben a látás szerepe, ami egyébként már a születés után kialakulA vakon született emberek agya azonban teljesen másképp fejlődik. Az agy nem dolgoz fel vizuális információkat, viszont a látókéreg nem marad „üresen”, hanem más érzékek kezdik uralni, például a hallás, az érintés, a tapintás. Az agy újrahuzalozza magát. Egyes kutatók szerint megvan a magyarázat: a vizuális bemenetek hiányában, amelyek gyakran kétértelmű vagy kiszámíthatatlan jeleket generálnak, az agy stabilabb módon értelmezheti a világot, kiküszöbölve vagy legalábbis csökkentve a skizofréniára jellemző téves következtetéseket.A hangsúly ebben az esetben a veleszületett vakságon van. A látás későbbi elvesztése, még ha az gyermekkorban történik is, már nem nyújt ilyen védelmet, ugyanis addigra már az agyat több évnyi vizuális tapasztalat alakította. Mindez arra utal, hogy nem a vakság a döntő tényező, hanem az, hogy az agy eleve látás nélkül fejlődik ki.Bár az észrevételek logikusnak tűnnek, vannak, akik szerint az idézett kutatás még nem bizonyít ok-oksági kapcsolatot, miután a minta elég kicsi. Egyes kutatók inkább arra hajlanak, hogy a veleszületett vakság csak extrém módon csökkenti a skizofrénia kockázatát, de nem ad teljes immunitást ellene. A közösségi médiában időnként még ellenpéldák is felbukkannak.Bár nem jelenthető ki százszázalékosan, hogy igaz a kapcsolat a veleszületett vakság és a skizofrénia elleni védelem között, azonban ez a fajta új gondolkodás ígéretes kezelési módokat is kínálhat a skizofrénia terápiájában. Olyan eljárásokról van szó, amelyek azon alapulnak, amit a veleszületett vakság elárul az agy szervezettségéről. Ennek a jobb megértésével a tudósok egy napon találhatnak módokat a skizofrénia kockázatának csökkentésére vagy a legsúlyosabb megnyilvánulásainak a megakadályozására.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.