A magyar Tesco – a nemzetközi számviteli szabályok, az IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti beszámolója alapján – nettó árbevétele meghaladta a 741 milliárd forintot, ami 6,3 százalékos növekedést jelent az előző üzleti évhez képest – derül ki a friss adatokból.Az IFRS-nek megfelelő beszámoló azért fontos, mert a magyarhoz képest más szabályok szerint működik, és a boltlánc az előbbi alapján mutatja be az eredményeit. A vállalat pénzügyi vezetése szerint az IFRS-re átállás nem a mostani üzleti évhez kötődik: azt több mint két éve készítik elő, és hosszú informatikai, számviteli és könyvvizsgálati projekt előzte meg. A cél az volt, hogy megszűnjön a magyar és a nemzetközi számviteli szabályok szerinti párhuzamos könyvelés.Az átállás adósemleges, vagyis nem befolyásolja sem a társasági adó, sem a kiskereskedelmi különadó összegét– tudta meg lapunk a cégtől.Ebből a számviteli váltásból adódik az is, hogy a boltláncokat bevétel szerint rangsoroló Trade Magazin-listán a Tesco 2025-ös bruttó bevételére csak becslés vonatkozott, ez pedig lényegében stagnálásról szól, miközben a tényadat szerint 6 százalékkal nőtt a forgalom.Százmilliárdok, különbségek és a hulladékkoncesszióAz úgynevezett kiegészítő mellékletben szerepel egy 783 milliárd forintos nettó árbevételről szóló adat is, ami szintén bő 6 százalékos éves növekedést jelent. A 741 és 783 milliárdos adat közötti eltérés azzal magyarázható, hogy a Tesco hulladékkoncessziós alvállalkozói tevékenysége miatt úgynevezett szétválasztási beszámoló készítésére kötelezett, amely rendeletileg szabályozott módon a magyar számvitelnek megfelelő, összköltség eljárású struktúrát ír elő az eredménykimutatás bemutatására.Így bár a szétválasztási beszámoló részben ugyanaz, a 10,3 milliárd forintos veszteség szerepel, de az IFRS és magyar számvitel közötti eltérések miatti egyes eredménytételek másképp kerülnek besorolásra. A két szám ezért nem hasonlítható össze közvetlenül, a vállalat szerint a működés értékelésére a 741 milliárd forintos IFRS-adat tekinthető irányadónak.A vállalat friss beszámolójából az derül ki, hogy a cég jelentősen, 20 milliárd forinttal javította jövedelmezőséget: bár az adózott eredmény soron 10 milliárd forintos veszteség szerepel, de ez harmada az egy évvel korábbinak. Az üzemi eredmény ennél is kedvezőbb képet mutat:a veszteség mindössze 870 millió forint volt, vagyis a Tesco működése gyakorlatilag nullszaldó közelébe került. Ha a Tesco a magyar számviteli sztenderdeknél marad, akkor ezen a soron valószínűleg pozitív eredmény jelenne lenne. Ez azt jelenti, hogy üzemi szinten jelentős javulást ért el a boltlánc. Ez több tényezővel magyarázható.A kiskereskedelmi árbevétel több mint 6 százalékos növekedése önmagában közel 14 milliárd forinttal javította az eredményt.Közben az eladott áruk beszerzési értéke (alábé) az előző évi mintegy 498 milliárd forintról 528 milliárd forint fölé nőtt, ami egyezik az árbevétel 6 százalékos ütemével: ez is mutatja, hogy a Tesco kereskedelmi árrése lényegében stabil maradt.A társaság eredményét javította az is, hogy az előző üzleti évben még egyszeri tételként terhelte egy mintegy 12,7 milliárd forintos értékvesztés, amelyet a szigetszentmiklósi logisztikai központtal kapcsolatban kellett elszámolni. Ez a friss eredménybeszámolóban már nem jelentkezett.A tescós számok szerint a bérköltség meghaladta a szóban forgó üzleti évben az 69 milliárd forintot, ami közel 9 százalékos emelkedést jelent. Mindez úgy történt, hogy az átlagos létszám alig, mintegy 2 százalékkal csökkent, vagyisa vállalatnál összességében 10 százalék körüli bérfejlesztés ment végbe.A jelentős ingatlanvagyonnal és frekventált helyen lévő üzlethelyiségekkel rendelkező boltlánc számaiból kiderül az is, hogy a bérbeadásból származó bevétel meghaladta a 11 milliárd forintot, ami közel 9 százalékos növekedés az előző évhez képest.Ezek az akadályokA Tescót – a több kiskereskedelmi lánchoz hasonlóan – érzékenyen érintik a korlátozások, ezen belül például az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó. Utóbbi az idén februárban zárult üzleti évben 28,6 milliárd forintos tételt jelentett, ez közel háromszor akkora összeg, mint a teljes éves vesztesége és megközelíti a kiskereskedelmi árbevétel 4 százalékát. A vállalat eredményét továbbra is rontja az árrésstop is, amely szűkíti a kereskedelmi mozgásteret és csökkenti a jövedelmezőséget.A mostani beszámoló azért is érdekes, mert az utóbbi hetekben piaci pletykaként megint felmerült a Tesco távozása a magyar piacról. A Financial Times arról írt, hogy a brit anyavállalat akár a teljes kelet-európai régiót elhagyná. A brit óriás ahogy korábban, most sem kommentálja a magyarországi vagy régiós működésével kapcsolatos piaci találgatásokat. Ezt tőzsdei cégként nem is teheti meg, szigorú szabályok vonatkoznak az ilyen lépésekre.Bár egy tőzsdei cég bármikor dönthet ilyen lépésekről, a nyilvános adatok nem egy visszavonuló vállalat képét mutatják: a cég az idén folytatni kívánja Premier franchise-hálózatának bővítését, Pálinkás Zsolt vezérigazgató a HVG-nek pár hete azt mondta, az idén akár negyven ilyen üzlet nyitása is tervben lehet. A cég hosszabb távon pedig százas nagyságrendű hálózat létrehozásán gondolkodik. https://hvg.hu/gazdasag/20260716_terjeszkedest-tervez-a-tesco-negyven-uj-bolttal-bovulhet-a-premieres-halozatÉrdekes jelzés a jövőre nézve az is, hogy a vállalat halasztott adókövetelést mutatott ki. Ilyen tételt a számviteli szabályok szerint csak akkor lehet elszámolni, ha a menedzsment arra számít, hogy a következő években elegendő adóköteles nyereséget termel majd a társaság. Ez önmagában nem jelent eredmény-előrejelzést, de arra utal, hogy a vezetés hosszabb távon nyereséges működéssel számol.Érdemes a többiekkel is összevetni a Tesco bizonyítványát. A Spar ugyan növelte árbevételét, de vesztesége továbbra is meghaladta a 20 milliárd forintot, az Aldi szintén veszteséges évet zárt, míg a Penny a forgalom növekedése ellenére került mínuszba. Közös ugyanakkor valamennyi nagy külföldi láncnál, hogy a működést jelentősen rontják a kiskereskedelmi szereplőkre kivetett magyarországi terhek.A Tesco 28,6 milliárd forintos kiskereskedelmi különadója és a többi riválisnak is tízmilliárdokat jelentő terhelés kivezetése vagy jelentős csökkentése jókor potenciál lenne a szektorban ahhoz, hogy a boltláncok újra invesztálni kezdjenek a hazai piacon. Ráadásul a vevőkért folytatott rendkívüli éles versenyben a különadó esetleges eltörlése után a „megmaradó” pénz egy részét nem teszik zsebre a vállalatok, hanem tovább élesedne a verseny, akár kedvezmények és akciók és további beruházások formájában.Arról egyelőre nincs hír, hogy az új kormány mit tervez az árrésstoppal, a plázastoppal és a különadóval. Utóbbi kivezetése a költségvetés jelenlegi gyenge helyzete miatt jó eséllyel egyelőre nem opció. Mindenesetre a boltláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség és a kormány illetékesei között folynak a tárgyalások a szektorra vonatkozó szabályok esetleges módosításáról.