Az AI nemcsak a mi munkánkat és hétköznapjainkat teszi hatékonyabbá, hanem a kiberbűnözőkét is: a támadók ma már nem elsősorban új módszereket találnak ki, hanem a jól bevált csalási technikákat igazítják az AI-hoz, új platformokhoz, felhőszolgáltatásokhoz és a megváltozott felhasználói szokásokhoz – mutat rá az ESET friss kiberfenyegetettségi jelentése.A kiberbiztonsági cég kutatásához 2025 decembere és 2026 májusa közötti időszakban közel 900 ezer AI-skillt vizsgált meg. Az AI-skillek olyan célfeladatokra optimalizált programmodulok és utasítások, amelyek segítségével az AI-ügynökök képesek önállóan végrehajtani a kéréseinket. Pl. a felhasználó kérésére összefoglalják a napi naptárbejegyzéseket, a levelezésben található dokumentumokat, vagy kigyűjtik a szállás- és repülőjegy-adatokat és megosztják azt az általunk megjelölt személyekkel.Az elemzés során mintegy 25 ezer gyanús, valamint több mint 3000 egyértelműen rosszindulatú AI-skillt azonosítottak a kutatók.Mindezzel párhuzamosan az AI már magukban a kártevőkben is megjelent. Az ESET kiberbiztonsági kutatói azonosították a PromptSpy nevű androidos kártevőt, amely elsőként alkalmaz generatív mesterséges intelligenciát a működése során.Új módszer: Az AI nevében kért javításokAz elmúlt hónapok egyik leglátványosabb trendje az úgynevezett ClickFix terjedése volt. A módszer lényege, hogy egy hamis CAPTCHA-ellenőrzés ugrik fel, ami valójában arra próbálja rávenni a felhasználót, hogy saját maga futtasson rosszindulatú parancsokat a számítógépén. A támadás már mesterséges intelligencia témájú súgóoldalakra, böngészőbővítményekre és felhőalapú hitelesítési munkafolyamatokra is kiterjed.Az AI-fix jó példa arra, hogy hogyan használják ki a támadók a generatív AI-ba vetett bizalmat: ClickFix-támadási láncokat ágyaznak be olyan AI által generált hibaelhárítási tartalmakba, amelyek nem létező problémákra vonatkoznak, olyan oldalakon, amelyeken az AI-óriások (OpenAI, Anthropic stb.) domainjeivel visszaélnek. A felhasználó azt hiheti, hogy egy ChatGPT-hez vagy más ismert AI-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai problémát old meg, miközben éppen saját maga telepíti a támadók által írt kártevőkódot. https://hvg.hu/tudomany/20250613_clickfix-atveres-kartevo-telepiteseA ConsentFix még ennél is kifinomultabb módszerrel dolgozik: kombinálja a ClickFix támadást a Oauth engedélyezési folyamattal való visszaéléssel a felhős fiókokhoz való hozzáférés érdekében, anélkül, hogy a hitelesítő adatokat megszerezné. Ezzel a technikával sok esetben még a többfaktoros hitelesítés is megkerülhető.Az Oauth engedélyezés lehetővé teszi, hogy engedélyezze egy alkalmazás vagy szolgáltatás bejelentkezését egy másik alkalmazásba vagy szolgáltatásba anélkül, hogy személyes adatokat, például jelszavakat adna ki.Az ESET telemetriája szerint a ClickFixhez kapcsolódó észlelések az utóbbi fél év alatt mintegy 108 százalékkal növekedtek, ahogy a ConsentFix jellegű támadások száma is több mint kétszeresére nőtt.Rekordot döntött a QR-kódos adathalászatMiközben egyre többen használják a telefonjuk kameráját QR-kódok beolvasására, ezt a bizalmat a kiberbűnözők is kihasználják. Az úgynevezett quishing, vagyis QR-kódos adathalászat során a csalók nem kattintható linket küldenek, hanem egy QR-kódot, amely első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ez a fajta támadás Magyarországot sem kerülte el korábban: parkolóautomaták eredeti QR-kódjait a csalók hamis matricákkal fedték le, így a gyanútlan autósok a QR-kódot beolvasva nem parkolást indítottak, hanem egy csaló oldalra jutottak, ahol megadott bankkártyaadataikat egyszerűen ellopták.Az ESET adatai szerint 2026 első felében az összes felismert adathalász e-mail 11 százaléka már QR-kódot tartalmazott. „A QR-kódokat sokan automatikusan megbízhatónak tekintik, és ez pontosan az a pszichológiai tényező, amelyet a támadók kihasználnak. Ugyanúgy érdemes gyanakodni egy ismeretlen QR-kódra, mint egy gyanús e-mailben érkező linkre” – figyelmeztet Béres Péter.Kevesebben fizetnek a zsarolóknakAz ESET jelentése szerint a zsarolóvírusos támadások száma tovább emelkedett 2026 első felében. A támadók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett EDR-killereket, vagyis olyan programokat, amelyek első lépésként megpróbálják kikapcsolni vagy kiiktatni a vállalati biztonsági szoftvereket. Az ESET eddig több mint 100 különböző EDR-killer változatot dokumentált, és folyamatosan jelennek meg újabb és újabb verziók.Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy egyre kevesebb vállalat fizet a zsarolóknak. Több iparági kutatás szerint ma már a megtámadott szervezetek mindössze 14–28 százaléka fizeti ki a váltságdíjat, ami történelmi mélypontnak számít.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.