Az Országgyűlés 138 igen szavazattal – hat nem ellenében – Sonnevend Pált, a Tisza alkotmánybíró-jelöltjét választotta meg Hende Csaba megüresedő helyére. Az új alkotmánybíró hétfő délután a hivatali esküjét is letette.Sonnevend Pál az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának korábbi dékánja, nemzetközileg elismert alkotmány- és nemzetközi jogász. Pályafutása során az Alkotmánybíróságon Sólyom László mellett dolgozott, majd alkotmányjogi tanácsadóként segítette Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök munkáját.Az 54 éves Sonnevend tudományos munkássága az emberi jogokra, a nemzetközi jogra és a jogállamiság kérdéseire összpontosul. Magyarországot képviselte a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, és több ügyben eljárt az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Unió Bírósága előtt is.Magyar Péter miniszterelnök szombati jelölésekor úgy jellemezte: szakmai felkészültsége, nemzetközi tekintélye és alkotmányos elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.Magyarországnak olyan alkotmánybírákra van szüksége, akik kizárólag a jog, a lelkiismeretük és az alkotmányos értékek alapján hozzák meg döntéseiket– írta akkor a kormányfő.Hende Csabának a tizenhetedik Alaptörvény-módosítással bevezetett, 12 éves korlátozás miatt kellett távoznia az Alkotmánybíróságról. https://hvg.hu/itthon/20260727_tusvanyos-es-a-tisza-megtorpanasat-jelzo-meres-utan-magyar-helyzetertekelesevel-nyit-a-parlament-alkotmanybirot-is-valasztanak-eloSonnevendet hétfőn az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hallgatta meg, ott nyolcan szavaztak a Tiszta Párt jelöltjének megválasztása mellett, a Mi Hazánk képviselője nemmel voksolt, a Fidesz és a KDNP politikusai pedig nem vettek részt a bizottsági ülésen. Az alkotmányjogászon kívül még egy jelölt volt: Schiffer Andrást a Mi Hazánk jelölte a posztra. Ő egyedül a Mi Hazánk képviselőjétől kapott támogatást a bizottsági ülésen. Sonnevend Pál a szavazást megelőzően a grémium előtti meghallgatásán hangsúlyozta: azért fogadta el a jelölést, mert most lehetőséget lát az Alkotmánybíróságba vetett bizalom helyreállítására, illetve arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság visszatérjen az európai alkotmánybíróságok közösségébe. Mint mondta: a jó alkotmánybíró független és pártatlan, alázattal viseltetik a feladat és az intézményt iránt, feladatának kell tekintenie az egyéni jogvédelmet és a demokrácia tényleges működésének biztosítását. Az sem fordulhat elő, hogy az Alkotmánybíróság politikai véleményekre, befolyásra tekintettel hozza meg a döntéseit – tette hozzá. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy Magyarországnak az Európai Uniós tagsága tagállamként kötelező alkotmányos szabály. Nyitókép: HVG / Cabrera Martin