A hét helyszíne: Downing Street 10Ismét példát láttunk arra, mennyire zökkenőmentesen zajlik a kormányfőváltás Nagy-Britanniában. A hivatalban lévő miniszterelnök pártja ismét elveszítette a választást, mint 2024-ben a konzervatív Rishi Sunak esetében. A két éve a helyére lépett munkáspárti Keir Starmer hétfőn adta át a stafétabotot pártbeli utódjának, Andy Burnhamnek. A forgatókönyv ugyanaz volt, megjelentek a szorgos szállítómunkások, és a régi kormányfő ki-, az új pedig beköltözött a rezidenciába, amely egyszerre szolgál munka- és lakóhelyként. A londoni cím olyan legendás, mint a Fehér Ház (Pennsylvania Avenue 1600): Downing Street 10. A nevezetes, 200 méteres zsákutca rövid sétára van a parlament épületétől. A Downing Streetet erős vaskerítés zárja el a Whitehalltól, és természetesen kiemelt védettséget élvez. A 10-es számú épület fekete ajtaja talán a világ legtöbbet fényképezett, filmezett bejárata, hiszen ilyen kitüntetett szerepe nincs a Fehér Ház egyik ajtajának sem. A bejárat teljesen egyszerű, nem jelzi, hogy milyen összetett épület áll mögötte. A rezidencia stúdióban felépített részleteit olyan filmekben láthattuk, mint például az Igazából szerelem (Love Actually), ahol Hugh Grant játssza a szerelmessé lett brit miniszterelnököt.Az utca 11-es számú épületébe a pénzügyminiszter jár dolgozni, a zsákutca többi házában pedig kormányhivatalok működnek. A Downing Street annak a területnek a szélén található, amely már Hódító Vilmos idején a királyok kedvelt lakhelye volt. VIII. Henrik építette fel az uralkodók lakhelyéül is szolgáló Whitehall Palotát, ami 1698-ban leégett. A mai 10-es szám helyén a középkorban sörfőző működött, ennek romjain épített házat magának I. Erzsébet egyik kegyence, Sir Thomas Knyvet 1581-ben. Az ingatlan végül Sir George Downing birtokába került, aki II. Károly idején új, jövedelmezőbb és biztonságosabb alapokra helyezte az ország költségvetését. Az ismerői által kiállhatatlan személyiségűnek mondott, dúsgazdag Downing a házat és az utca többi épületét is újraépítette. Így az utca a nevét is megkapta. A 10-es számú háznak több tulajdonosa is volt, mígnem II. György Sir Robert Walpole-nak, a kincstár első lordjának – lényegében az ország első miniszterelnökének – adományozta. Walpole ezt nem fogadta el a személyének szóló ajándékként: 1735-ben azzal a feltétellel költözött be, ha az épület a posztját betöltő ember mindenkori rezidenciája lesz. A XIX. század elejétől a ház fokozatosan elvesztette az otthon funkcióját, a kormányfők a saját, kényelmesebb ingatlanjukban laktak, és csak irodának hagyták meg a 10-es épületet, amelynek az állaga romlani kezdett, a környéken pedig kocsmák és kuplerájok nyíltak. Amikor Benjamin Disraeli 1868-ban miniszterelnök lett, már három évtizede nem élt senki a házban, ami időközben teljesen lepukkant. Meggyőzte az államot, hogy indítsák el a felújítást, de a rezidencia csak 1937-re vált a kornak megfelelően modernné. A 10-es számú épülethez a 12-es egy folyosón keresztül kapcsolódik, amely átszeli a pénzügyminiszter 11-es számú részét. A második világháborúban az épületegyüttest bombatalálat is érte, Winston Churchillnek akkoriban a külügyminisztérium óvóhelyét kellett használnia. Az átépítés – amit alapos korszerűsítés kísért – 1960-ban kezdődött, komoly bontással és szerkezeti elemek cseréjével járt. A Downing Street 10. aztán 1990-ben, Margaret Thatcher miniszterelnökségének utolsó évében nyerte el teljesen a ma ismert formáját.Denis és Margaret Thatcher a Downing Street 10 ajtajánálPA / AFP https://youtu.be/I2odcsnxGbI?si=uhT2dwa9xtfhVAWnA hét kapcsolata: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-pingElválaszthatatlan szövetségesnek tűnik általában véve a Nyugat, s különösen az USA ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő. Bár ugyanahhoz a generációhoz tartoznak – Putyin 1952-ben, Hszi 1953-ban született –, a Kreml ura már 1999 óta van hatalmon. Autokráciáját így rég kiépítette és megszilárdította, mire Hszit 2012-ben a Kínai Kommunista Párt (KKP), majd egy évvel később a Kínai Népköztársaság élére választották, s csak ezt követően kezdhetett a riválisai, elsősorban Po Hszi-laj félreállításába. Míg Putyin a KGB tisztjéből lett az őt felkarolók segítségével Oroszország irányítója, addig Hszi beleszületett a kommunista arisztokráciába. Apja Mao Ce-tung harcostársa volt, akit a kulturális forradalom idején vidékre száműztek. Az újdonsült kínai pártfőtitkár-államfő követendő példaképnek tekintette a Kreml urát, és az első külföldi útja Moszkvába vezetett 2013-ban. Az akkori tárgyalásaikról értesültek szerint Hszi ki is fejezte a csodálatát. Imponált neki, hogy Oroszország olajra és földgázra, valamint más nyersanyagokra – és persze a nukleáris arzenáljára – támaszkodva ott tud lenni a nagyhatalmak asztalánál, a világ legnagyobb, és rendkívül diverzifikált gazdaságával rendelkező USA partnereként. A Putyin által 2022-ben Ukrajna ellen indított háború azonban mindent megváltoztatott. A konfliktus az országot felőrlő háborúba ment át, váltakozó hadiszerencsével. Az utóbbi időben az ukrán mélységi dróncsapások egyre súlyosabb károkat okoznak a hátországban, különösen az olaj- és földgázipari infrastruktúrában. Hszi röviddel az agresszió előtt, a pekingi téli olimpia idején kijelentette, hogy Kínát és Oroszországot megbonthatatlan kötelék fűzi össze, ám a viszony azóta megbillent. Kína továbbra is támogatja Oroszországot – fegyverrel nem, de kettős felhasználású eszközökkel és technológiával igen –, ám ennek megkéri az árát, elsősorban olcsó földgázban és más nyersanyagokban. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az ukrajnai háború kezdete óta megduplázódott, de ennek a zömét az orosz piacra zúduló kínai árutömeg jelentette. 2013-ben, Hszi első moszkvai látogatása idején az orosz külkereskedelemben még Kína 10 százalékkal részesedett, ma ez az arány a négyszerese, miközben Oroszország súlya Kínánál mindössze 4 százalék. A gazdasági folyamat megváltoztatta Putyin és Hszi viszonyát is. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő vehemensen tagadja, és a Nyugat ármánykodásának minősíti azokat az állításokat, hogy Oroszország Kína „kisebb” partnere lenne, s hangsúlyozza, a viszony az egyenlőségen alapul. Mások azonban úgy látják, Putyin tudja és kényszerűen tudomásul veszi, Hszi pedig kínai pragmatizmussal nem érzékelteti, hogy a mérleg nyelve Peking felé billent. Amikor az orosz elnök májusban – 25. alkalommal – Kínába látogatott, a fogadtatása a külsőségekben sokkal barátságosabb volt, mint a nem sokkal előtte vizitált Donald Trumpé. Az aláírt megállapodások között viszont nem szerepelt a Szibéria Ereje földgázvezeték második ágának megépítése, bármennyire is szerette volna ezt az orosz fél. Hszi utasítására ugyanis Peking a hírek szerint ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházás csak akkor indulhat el, ha a csövön érkező földgázhoz az orosz belföldi áron jut hozzá, ami a világpiacinál jóval alacsonyabb. A felszínen mindez még nem mutatkozik, Putyin és Hszi legutóbbi is legjobb barátokként jellemezték egymást, ám Peking és a pártfőtitkár-államfő van annyira realista, hogy ha a háború elsodorja az orosz elnököt, akkor az utódjával is megtalálja majd a hangot.Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin PekingbenHuang Jingwen / Xinhua via AFP https://youtu.be/KMBV8aahtug?si=QkllpfbfeO3zfDeSA hét feladata: az Odüsszeia fordításaA világ mozijaiban tarol Christopher Nolan új filmje, az Odüsszeia, amely rendkívül látványosan – speciális IMAX-kamerákkal forgatva – meséli el az ithakai király hosszadalmas hazatérését a trójai háború után. „Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait, s eszejárását kitanulta, s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szívében, menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.” Pontosan kopognak Devecseri Gábor hexameterei, aki nemzetközi hírű klasszika-filológusként nemcsak Homérosz munkáit, hanem számos ókori klasszikust fordított le kivételes ütem- és nyelvérzékkel. Hasonló bravúrt hajt végre Nolan-filmjével a magyar szinkron zsenijének számító Speier Dávid, aki többször is a hat verslábas versmértékkel idézi meg Homéroszt. Az Iliász és az Odüsszeia nem könnyű olvasmány, ezen segít például a nagy műveltségű, humoristaként is ismert Stephen Fry, aki angol nyelven könnyeden és szellemesen meséli el újra a görög mitológiát, benne a trójai háborút és Odüsszeusz bolyongásait a Mythos című hangoskönyben, ami még 2017-ben jelent meg. Az angolszász országokban viszont a film kapcsán mást ünnepelnek épp: Emily Wilsont, aki szintén 2017-es fordításával modernné tette az Odüsszeiát, és méltatói szerint letakarította a szövegről az évszázadokon keresztül rárakódott manírokat, a keresztényesítést, a szexizmust, illetve a viktoriánus prűdséget. A most reflektorfénybe került Wilson Oxfordban született, az anyja az I. Erzsébet korabeli irodalom kutatója, az apja író, egész rokonsága tele van irodalmárokkal. Az 54 éves Wilson ókori irodalomnak szentelte az életét, az Odüsszeia fordítása 2017-ben, az Iliászé 2023-ban jelent meg, mindkettő rendkívül lelkes kritikai fogadtatásra talált, az olvasóit pedig épp most korbácsolja fel a Nolan-film által megsokszorozódott érdeklődés. A korra jellemző, hogy 2017-ben nemcsak a briliáns munkájáért ünnepelték, hanem azért is, mert ő az első nő, aki angol nyelvre átültette Homérosz grandiózus művét. Wilson jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem klasszika-filológia professzora, 2022 óta amerikai állampolgár is. Az Odüsszeia első teljes angol fordítása George Chapman nevéhez kötődik, és 1616-ban jelent meg. Wilson szerint vele kezdődtek és azóta épültek történelmi rétegek erre a műre, amelynek alapját az ókori időkben énekmondók által a közönségüknek mesélt hősi történetek adják. Ezek – hangsúlyozza a fordító – az ógörög nyelv külön dialektusaiból kovácsolódtak össze, és a legnagyobb hiba, amit a korábbi fordítások elkövettek, hogy megpróbálták archaizálni a szöveget. Azok ugyanis a maguk idejében kifejezetten moderneknek számítottak, és sok esetben tükrözték a beszélt nyelvet. Wilson amellett, hogy szisztematikus munkával modernizálta Homérosz szövegét, pontosan követte annak ütemét és terjedelmét is (ahogyan Devecseri Gábor). Sok idejébe került lefordítani például azt, ahogyan Homérosz hősét jellemzi. Odüsszeusz ógörögül politroposz, azaz sokat megélt, sokfelé megfordult, sokat tapasztalt. A magyar fordításban ez leleményes lett, míg Wilson előtt az angol nyelvben is hasonló eposzi jelző illette Ithaka királyát. Wilson a complicated (bonyolult) szót választotta, ami szerinte nem egyszerűen modern, hanem olyan olvasata is van, hogy problémás. És ezt a kettősséget tükrözi a filmrendező, Nolan szándékai szerint is a Matt Damon alakította, önmagával és tettével a szintén Nolan által megidézett Oppenheimerhez hasonlóan vívódó ókori hős.Matt Damon (Odüsszeusz) és Zendaya (Athéné) Christopher Nolan filmjébenUIP-Duna Film https://youtu.be/ywEJesNh0pY?si=WCo7nB6TV0p2DdODA hét figyelmeztetése: repülésbiztonságAki már ült repülőgépen, unalomig ismeri az utaskíésrők által felmondott és bemutatott biztonsági tanácsokat: merre vannak kijáratok, mikor jön elő az oxigénmaszk, s mi a teendő kényszerleszállás vagy vízen történő landolás esetén. Ez hét évtizede vált szokássá, először az Egyesült Államokban, majd a világ többi részén is, az ok pedig nem meglepő módon egy repülőgépkatasztrófa volt. Erre emlékeztetnek cikkek annak kapcsán, hogy a héten bejelentették, hogy az Atlanti-óceán mélyén megtalálták annak a repülőgépnek a roncsait, amelynek a tragédiája kiváltotta a biztonsági utasítások elmondását. A Pan American légitársaság Clipper Endeavor névre hallgató, Douglas DC-4-es, légcsavaros repülőgépe 1952-ben, nagypénteken szállt fel Puerto Rico szigetéről, a célpont New York volt. Kilenc percen belül mindkét jobboldali hajtómű leállt, és a pilótának nem maradt más választásra, mint a vízre letenni a repülőgépet. Ezt a manővert a fedélzeten lévő mind a 69 ember túlélte. A kialakuló pánikban azonban senki nem tudta, mit tegyen, miközben a gép hátsó szárnya leszakadt, s a törzs süllyedni kezdett. John C. Burn pilóta hiába szólította fel az utasokat, hogy hagyják el a gépet, az emberek bekötve a helyükön maradtak. Burn a későbbi vizsgálat során elmondta, pár utast maga kötött ki, majd lökött a tengerbe, ám mindenkinek nem segíthetett, és a legtöbben nem követték a példát. Féltek a hullámzó víztől és a cápáktól. De azok sem találták a mentőöveket és a mentőcsónakokat, akik menekülni próbáltak. Végül a tragédiát 17 ember élte túl, 52 a vízbe fulladt, sokan bekötött biztonsági övvel. A mentésben az amerikai parti őrség és a légierő is segített. Az USA polgári légügyi hivatala gyorsan elkészítette a jelentését, és abban azt javasolta, hogy a hasonló bizonytalanságok elkerülésére dolgozzanak ki közérthető biztonsági protokollt. Ez szabállyá, majd nemzetközi szabvánnyá vált, az 1990-es években megjelentek az erről szóló videók, amelyek a lazább légitársaságoknál az ezredforduló óta humorosabb formát öltöttek – hogy az emberek figyelmét odavonzzák az életfontosságú információkra.Utaskísérő magyarázza az oxigénmaszk használatátAntonio Saba / Connect Images via AF https://youtu.be/ssVe0FaBhUU?si=XW1xoI8Nk5mVGzb1A hét újdonsága: Európába költöző amerikai szuperlottóE hét keddjétől a britek is bekapcsolódhatnak abba az amerikai lottóba, amelynek szédítő, a világon legmagasabb nyereményei vannak. Ez a Powerball, ahol sokkal több pénzhez lehet jutni, mint bármelyik európai országban vagy páneurópai lottóban. A Powerball legszerencsésebb szelvénye 2022-ben, Kaliforniában 2,04 milliárd dollárt ért, míg a kilenc európai országban játszott EuroMillions maximuma 250 millió euró, a Magyarországon is játszható Eurojackpot plafonja pedig 220 millió. Az USA 45 szövetségi államában – a kivétel Alabama, Alaszka, Hawaii, a kaszinók földjének számító Nevada, illetve Utah –, Puerto Ricón, az Amerikai Virgin-szigeteken, valamint a fővárosban, Washingtonban játszott Powerball szelvénye 2 dollárba került, az esély a főnyereményre pedig egy a 292,2 millióhoz. A magyar lottóötös esélye egy a 43,9 millióhoz. A szerencsejátékot az USA-ban szigorúan szabályozzák, az első olyan lottó csak 1988-ban indult, amely egynél több szövetségi államban működött. Ez volt a Lotto America, amelyben előbb 40-ből 7, majd a közismertebb 54-ből 6 számot kellett eltalálni a főnyereményhez. Ennek az utódja lett 1992-ben a Powerball, amelyben két átlátszó gömbből sorsolják a számokat tartalmazó golyókat. A fehérek 1 és 69, a pirosak 1 és 26 között számozottak. Sorsolást hetente háromszor, hétfőn, szerdán és szombaton tartanak. Fehér számból ötöt, pirosból egyet kell választani, az utóbbi lehet ugyanaz, mint az öt fehér bármelyike, természetesen csak 1 és 26 között. A minimális fogadási összeg az USA-ban 2 dollár, Nagy-Britanniában 4 font. Az amerikai szabályok szerint a nyertes választhat készpénzt és évjáradékot. Az előbbi esetben az összeg a hivatalos nyeremény nagyjából fele, az utóbbiban a teljes összeget 30 részben, 29 év alatt fizetik ki, az évjáradék minimum 20 millió dollárról indul, és évente 5 százalékkal emelkedik. A Powerballnak 1996-ban riválisa is támadt, a Mega Millions, amely ugyanabban az öt – a lottót tiltó – szövetségi államban nem játszható. Évente mintegy 180 millió amerikai teszi próbára a szerencséjét a Powerballon, bízva az életét megváltoztató dollár százmilliókban. 2023-ban kiszámolták azt is, hogy 2015 októbere óta melyik volt a legtöbbet kihúzott szám: a listát a 61 és a 21 vezette holtversenyben, 112 alkalommal (ez persze pillanatkép, az állás azóta változott), őket a 23, 33, 69, 32, 37 követte. És a legkevesebb alkalommal felbukkant golyó? A 13-as.Powerball szelvény vásárlásaKena Betancur / AFP https://youtu.be/mhdA1oly1mM?si=y66--WlgtS6FySceNyitókép: Andy Burnham és a felesége a Downing Street 10 előtt. Fotó: AFP A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új. Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.