A Hungaroring azon kevés Forma-1 versenyek egyike, amelyek hosszú évtizedek óta folyamatosan a versenynaptár részei. Az első, 1986-os magyar verseny óta csak Monacóban, Monzában és Silverstone-ban volt szintén minden évben futam.Ez felveti a kérdést, hogy a Hungaroring működtetése valóban hatékony-e, vagy a konstrukcióban olyan üzleti és szervezeti döntések vannak, amelyek ugyan biztosítják a folyamatosságot, ám közben indokolatlan költségeket okoznak.Ebben a cikkben az alábbi problémákat járjuk körbe:Sok jutalékot fizet egy osztrák tulajdonú cégnek a jegyek értékesítésére a Hungaroring, emiatt kérdéses a közpénzek hatékony felhasználása.A nyilvános adatok alapján a Hungaroring a legmagasabb rendezési jogdíjat fizeti az európai Forma–1-es pályák között.A 100 milliárdot közelítik a felújítás költségei, ennyiért már új versenypályát lehetne építeni.Rendkívül magas az állami támogatási igény, miközben nem látni, hogy a menedzsment mindent megtenne a piaci bevételszerzés érdekében.Milliárdos értékesítési költségA Hungaroring és az Ostermann Forma 1 Kft. kapcsolata több mint harminc évre nyúlik vissza: a Forma–1-es jegyek értékesítését 1995 óta végzi az Ostermann. A cég egyik alapítója és tulajdonosa Frank Tamás volt, aki 1997-től haláláig, 2012-ig a Hungaroring igazgatósági tagjaként is részt vett az állami vállalat irányításában. Halála után lánya, Ariane Frank-Meulenbelt vette át az osztrák Gerstl–Frank cégcsoport és a magyar Ostermann Kft. vezetését, majd 2018-ban a Hungaroring igazgatóságába is bekerült – ahogy azt korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk. A cégadatok szerint tavaly márciusban törölték az igazgatóság tagjai közül.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Ariane Vivien Frank-Meulenbelt, a Hungaroring igazgatósági tagja és Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a Forma-1-es Magyar Nagydíjon 2024. július 20-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTVAÍgy olyan helyzet alakult ki, hogy az állami tulajdonú Hungaroring vezető testületében egy olyan igazgatósági tag is helyet kapott, aki egyben a társaság legnagyobb üzleti partnerének tulajdonosa és ügyvezetője. Az Ostermann 2010 és 2018 között mintegy 12,5 milliárd forint értékű megbízást kapott szinte kizárólag a Hungaroringtől, a jegyértékesítési, illetve egyéb szolgáltatási szerződések jelentős részét versenyeztetés nélkül kötötték meg.A Hungaroring éves beszámolóiból jól követhető, hogy a 2018 és 2025 közötti nyolc évben 29,1 milliárd forint jegyárbevételt könyveltek el, emellett 6,6 milliárd forintot fizettek jegyértékesítési jutalékként. Ez az összesen 35,6 milliárd forint szinte teljesen megegyezik az Ostermann 38,2 milliárd forintos árbevételével ebben az időszakban – az eltérés oka az lehet, hogy a cég például MotoGP jegyeket is árult.A 6,6 milliárd forint jutalék az értékesített jegyek árának 23 százaléka.Az Ostermann szerződését a jegyértékesítésre 2016-ban hosszabbították meg, de nem található nyilvános információ, közbeszerzési vagy beszerzési eljárás arról, hogy a szerződés meghosszabbítását nyílt versenyeztetés előzte volna meg. Emiatt felmerül a kérdés, hogy a kiválasztás megfelelt-e a közpénzek felhasználásával szemben elvárt versenyelveknek.A Hungaroring Sport Zrt. szerint az Ostermann kiválasztását a Formula–1 nemzetközi szerződéses rendszere határozta meg – azonban más országokban sem ez (vagy feltétlenül hasonló) cég végzi a jegyértékesítést. Nehezen hihető, hogy csak a magyar versenytől várnák el, hogy külső partnerrel szerződjön – az osztrák F1 futamot szervező Projekt Spielberg GmbH & Co KG például saját maga értékesíti a jegyeket, nem a Hungaroring osztrák partnere.A Hungaroring arra hivatkozik, hogy nem vonatkozik rá közbeszerzési kötelezettség, hiszen piaci cég, működési támogatást nem kap az államtól.*A Hungaroring Sport Zrt. saját piaci bevételeiből működik. Ahol jogszabály közbeszerzési kötelezettséget ír elő – különösen költségvetési vagy európai uniós forrásból megvalósuló beruházások esetén –, a társaság minden esetben közbeszerzési eljárást folytat le. Társaságunk önfenntartó, működési támogatásban – a fizetendő jogdíjak, amelyre állami garanciavállalás történik a feladat nemzetgazdasági hasznosságára tekintettel és beruházás kivételével – nem részesült és a későbbiekben sem számol ezzel. A saját forrásból finanszírozott, közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó beszerzések esetében a vonatkozó jogszabályok alapján nincs ilyen kötelezettség. (A cég részletesebb érvelése a csillagra kattintva olvasható, ez a későbbi csillagoknál is így van.)Ugyanakkor a Forma-1 rendezési jogdíját az állam vállalja át, amely a verseny megrendezésének legnagyobb költségeleme. Ezzel és az egyéb állami forrásokkal együtt a működés túlnyomó része közpénzből finanszírozódik: az elmúlt nyolc évben a Hungaroring teljes bevételének 63 százaléka volt közvetlen állami támogatás.A jegyárbevétel közel negyedét, 6,6 milliárd forintot fizetett ki a Hungaroring egy verseny nélkül megbízáshoz jutó külföldi vállalatnak, ami komoly aggályokat vet fel a közpénzek hatékony elköltésével kapcsolatban.Ahogy az alábbi grafikonon látható, az Ostermann jövedelmezősége kimagasló. A Hungaroring szerint kifizetett 6,6 milliárd forint jutalékból a cég 3,7 milliárd forint adózott eredményt ért el. A profit pedig megjelenik az osztrák anyavállalat, a Gerstl–Frank GmbH-ban is adózott eredményként.Egy saját vagy alacsonyabb költségű digitális jegyértékesítési rendszer bevezetése elméletileg jelentősen csökkenthetné a jutalékköltséget. 2025-ben 1,3 milliárd forint volt a jutalék, ennek nagy részével valószínűleg csökkenethető lenne a Hungaroring óriási állami támogatása. Más versenypályák példája ugyanis azt mutatja, hogy a jegyértékesítési képesség házon belül is felépíthető.Másképp látják ezt a Hungaroringnél: válaszuk szerint a cég tevékenységei között nem szerepel jegyértékesítő ügynöki tevékenység, nem rendelkezik jegyértékesítési feladatot támogató szakembergárdával és infrastruktúrával sem. A Hungaroring szerint a jegyértékesítése speciális nemzetközi szakértelmet, kiterjedt értékesítési hálózatot és több évtizedes piacismeretet igényel. E feladatokat szerződéses partnerként az Ostermann Forma–1 Kft. látja el, amely ezen a területen jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik.Ez pedig még sokáig így is marad: az Ostermann szerződése 2032-ig van érvényben.Európai rekorder jogdíjA Hungaroring Forma–1-es szerződését az elmúlt másfél évtizedben többször is újratárgyalták, jellemzően a lejáró megállapodások meghosszabbítása és az egyre emelkedő rendezési jogdíjak miatt. A Magyar Nagydíj szerződését 2016-ban hosszabbították meg a 2027-es szezonig, ez pedig igen magas jogdíjakat hozott. A szerződést legutóbb 2032-ig hosszabbították meg.A nyilvánosan elérhető becslések szerint a Hungaroring évi mintegy 40 millió dolláros rendezési jogdíjat fizet a Forma-1-nek.Az európai helyszínek közül messze a Hungaroringnek kell a legmagasabb jogdíjat fizetnie.A 2025-ös mezőnyben csak a közel-keleti és ázsiai, jellemzően állami finanszírozású helyszínek előzik meg a magyar pályát. Az elmúlt évtizedben az F1 globális prémiumtermékké vált, a versenynaptárban egyre több új, államilag finanszírozott helyszín jelent meg, amelyek jelentős összegeket hajlandók fizetni a rendezési jogért.A Hungaroring számára a tárgyalási pozíciót rontja, hogy Magyarország kis piacnak számít a Forma–1 szempontjából, miközben a futam megtartása erősen politikai döntés: a jogdíjat nem egy piaci alapon működő promóter termeli ki, hanem az állam vállalja át.A kérdés ezért nem pusztán az, hogy drága-e a jogdíj, hanem az is, hogy a Hungaroring vezetése mennyire tudta a szerződésből fakadó költségeket ellensúlyozni üzleti bevételekkel. A brit Silverstone vagy a holland Zandvoort példája azt mutatja, hogy egy pálya működhet állami jogdíjtámogatás nélkül is: ezek a helyszínek magas jegyárakkal, vállalati szolgáltatásokkal, rendezvényekkel és egész éves hasznosítással próbálják kitermelni az F1 költségeit.A finanszírozási modell alapján kevés közvetlen pénzügyi ösztönző látszik arra, hogy a rendezési jogdíj növekedését saját üzleti bevételekkel ellensúlyozzák.A Hungaroringnél azonban úgy látják, hogy nem végeztek rossz munkát. „A tárgyalások során a társaság menedzsmentje elérte, hogy a 2023-ban megkötött szerződés a korábbi konstrukcióhoz képest kedvezőbb pénzügyi feltételeket biztosítson, amely a szerződés időszakára vetítve összesen 61,7 millió dollár megtakarítást jelent a magyar költségvetés számára” – írták megkeresésünkre.Nagyon drága felújításNemcsak az üzemeltetés, a felújítás is drága: immár legalább 90,5 milliárd forintnál jár, miközben lehetnek olyan szerződések, amik ebben nem is szerepelnek. A kormány a Hungaroring teljes átépítéséhez több egymásra épülő beruházási döntést hozott. A legnagyobb, 2023-ban odaítélt kivitelezési szerződés nettó 79 milliárd forintról szól, amit az egyaránt NER-es Market Építő Zrt. (Garancsi István cége) és Bayer Construct Zrt. (Balázs Attila cége) nyert el. Utóbbi milliárdos nemrég azért szerepelt a sajtóban, mert körlevélben szólította fel dolgozóit a választás előtt, hogy a Fideszre szavazzanak.Mivel a felújítás állami forrásból valósult meg, közbeszerzést kellett kiírni. A cég kérdésünkre 88,1 milliárd forintos összköltséget adott meg*• teljes közműcsere: 5 792 954 379 Ft• új fogadó- és irodaépület: 3 304 031 889 Ft• főlelátó, paddock és rendezvénytér: 78 973 513 059 Ft, a közbeszerzési tájékoztatókból 90,5 milliárd forint adódik, amit az alábbi táblázat tartalmaz.Ez még mai, erősebb forintárfolyamon is nagyjából 250 millió euró. Érdemes ezt más pályákkal összevetni. F1 pályák felújítása az utóbbi évekből:Spa: teljes FIA-standardok szerinti felújítás – 80 millió euróMonza: 2024–25-ben volt egy 21 millió eurós program, majd idén egy újabb 40 milliós felújítás – 61 millió euróBarcelona: több ütemű korszerűsítés – 50 millió euróNürnburgring: 2023-2025 között, főként digitalizáció a 21 kilométeres pályán – 11 millió euró.Más F1 pályák felújítása a töredékébe került, mint a Hungaroringen.A Hungaroring lapunknak küldött válasza szerint a „beruházás nem új versenypálya építését jelentette, hanem egy csaknem negyven éve működő, nemzetközi élvonalbeli létesítmény teljes infrastruktúrájának megújítását. Emiatt a beruházás költsége más típusú pályaépítésekkel közvetlenül nem hasonlítható össze.”Természetesen lehetne a műszaki különbségeket aprólékosan szétszálazni, de ilyen nagyságrendű különbség önmagáért beszél. Nemhogy felújítás nem szokott ennyibe kerülni, hanem még új pálya építése sem.Ugyan F1 pálya nem sok épült az elmúlt években, de érdemes ezeket számba venni:Isztambul: 2005-ben körülbelül 175 millió euróért épült.A Circuit of the Americas magánbefektetésben, 260-350 millió eurós becsült áron készült el.Buddh International Circuit Indiában: az új pálya építése 2011-re készült el, 190-210 millió eurós becsült költségen.Bahrain International Circuit: 2005-ben 150 millió dollárért épült.A Hungaroring 90 milliárd forintos felújítása a nemzetközi összehasonlítás alapján rendkívül költségesnek tűnik. Ennyi pénzért más országokban már teljesen új versenypályákat tudtak építeni.Természetesen az infláció és az árfolyamváltozások kihatnak az árak összehasonlítására, mégis szembetűnően költséges, ami Mogyoródon zajlik. Még akkor is, ha valóban nagyon alapos átépítés történt a Hungaroringen*A Hungaroring fejlesztése a teljes versenyhelyszín modernizációját jelenti: megújul a paddock, a boxutca és a főépület, korszerű versenyirányítási, médiaközponti és vendéglátó-infrastruktúrával. Korszerűsítik a közműveket, a lelátókat és a pálya környezetét, hogy a létesítmény megfeleljen a FIA előírásainak és a nemzetközi versenyek elvárásainak. A beruházás része a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is, beleértve a parkolókat, belső úthálózatot és a nézők gyorsabb, kényelmesebb kiszolgálását.. Arra ugyanakkor nem gondoltak, hogy itt is lehessen MotoGP-versenyeket rendezni, amivel javulhatna a pálya kihasználtsága. A Hungaroingnél azonban úgy látják, hogy ehhez új bukóterek, pályaív, földvásárlás és egyéb költségek kellettek volna.Kiemelkedő állami támogatásA Hungaroring messze kiemelkedik az európai Forma-1 mezőnyben az állami támogatási igénye alapján. Más pályákon vagy egyáltalán nincs ilyen, vagy csak elenyésző mértékben a magyarhoz képest. Belgiumban a spai versenyt például évi 3-8 millió euróval (durván 1-3 milliárd forinttal) támogatta a régió az elmúlt években. Az Egyesült Királyságban Silverstone, az osztrák Red Bull Ring, Hollandiában Zandvoort az üzemeltetésre egyáltalán nem kap állami forrást; a pályák fejlesztésére adtak több helyen is 30-100 millió euró nagyságrendű támogatást. Ezt a nagyságrendet a Hungaroring évente kapja meg az államtól különböző jogcímeken.A hazai verseny rendezésének jogdíját teljes egészében a magyar állam biztosítja, de ezen kívül is kap kisebb, nagyságrendileg százmillió forintos támogatásokat a Hungaroring Zrt. például közlekedésbiztonsági témákra és felújításokra.Az állam közvetett módon is támogatja a céget: a tévéközvetítési és gyártási jogokat az MTVA vette meg, állami pénzből. Az elmúlt nyolc évben a közvetlen állami támogatás a bevételek 64 százalékát tette ki, a közvetett állami támogatásnak tekinthető jogdíjakkal együtt már 81 százalékát.Mindez azért elkeserítő, mert más európai országokban támogatás nélkül is nyereségesen tudják üzemeltetni a versenyeket és a pályákat.A Hungaroring kihasználtsága viszont elképesztően rossz, a Forma-1 versenyen kívül összesen alig évente egymilliárd forint körüli árbevételt sikerül elérni. Ez tavaly is csak 1,1 milliárd forint volt.Forrásaink szerint ebben szerepe lehet, hogy megfelelő összeköttetés mellett olcsón lehet kibérelni a versenypályát. A cég válasza szerint a Hungaroring belső szabályzata dönt arról, ki és mennyiért veheti bérbe a pályát.Szalay Balázs, az ismert egykori Párizs-Dakar versenyző 2011 és 2012 között volt a Hungaroring üzletfejlesztési igazgatója. Később a Hungaroing Classic esemény főszervezőjeként szerepelt. Kíváncsiak voltunk, hogy az eseményt szervező, Szalay Balázs tulajdonában álló vállalkozással a Hungaroring Sport Zrt. milyen feltételekkel kötött bérleti szerződést. Ezzel kapcsolatban azt írták, hogy az akkor még Hungaro Classic Kft. néven működő cég a Classic versenyek jogainak birtokosaként 2017-ben és 2019-ben együttműködési megállapodás keretében dolgozott együtt a Hungaroringgel.A társaságot tavaly december óta Oldtimer Car Service Kft.-nek hívják, és erről azt írta a Hungaroring Sport Zrt., hogy vele bérleti szerződés nem áll és nem is állt fenn. A Hungaroring Classicot idén is megrendezték július 4-5-én, az esemény adatvédelmi tájékoztatója szerint valószínűleg az Oldtimer Car Service Kft. szervezésében. Bár ennek idén februártól egy szlovákiai cég a tulajdonosa, képviselőként Szalay Balázs volt megadva.Ez azért lehet érdekes, mert a Hungaroring Zrt.-t 2010-től elnökként, majd 2015-től elnök-vezérigazgatóként vezető Gyulay Zsolt és Szalay Balázs kapcsolata hosszú múltra tekint vissza a magyar autósportban: több szakmai szervezetben is együtt vállaltak szerepet, és rendszeresen feltűnnek közös motorsporteseményeken. Üzleti kapcsolatukra példa a margitszigeti Champs Sziget Kft., amelyet másokkal együtt közösen alapítottak. (A társaságnál a NAV áfacsalás gyanúja miatt vizsgálatot folytatott, amelyről korábban a G7 részletesen írt; Gyulay Zsolt már 2019-ben kivált a cégből, felesége pedig 2024-ben.) A két sportvezető az állami sportirányításban is több ponton találkozott. Szalay Balázs, Gyulay Zsolt és Szilágyi Áron örökítik meg a kézlenyomatukat a Testnevelési Egyetemen 2023. május 3-án. Forrás: Testnevelési EgyetemA Hungaroring vezetése családi szálakon keresztül is kapcsolódik az elnök-vezérigazgatóhoz: Gyulay Zsolt lánya, Gyulay Rebeka 2023 óta a Hungaroring Zrt. üzemeltetési igazgatója. A cégadatok szerint 2015 óta dolgozik a társaságnál, amely első munkahelyeként szerepel szakmai bemutatkozásában, a társaság szerint kiválasztása a szakmai felkészültségének köszönhető*„A Hungaroring Sport Zrt.-nél a vezetői kiválasztás során elsődleges szempont a szakmai felkészültség, a teljesítmény és a szervezet működésének alapos ismerete. A társaság kiemelten támogatja a belső előmenetelt, mivel az hosszú távon biztosítja a felhalmozott szakmai tudás megőrzését és a működés folytonosságát. Gyulay Rebeka több mint tíz éve dolgozik a Hungaroring Sport Zrt.-nél, pályafutását gyakornokként kezdte, ezt követően több szakmai és vezetői pozíciót töltött be. COO kinevezésére a szakmai teljesítménye, vezetői tapasztalata és a szervezetben szerzett többéves munkája alapján került sor.”.Gyulay Zsolt szerepe azért is érdekes, mert a kétszeres olimpiai bajnok kajakos cégvezetői múltja a NER-hez kötődik. 2012-ben a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett, amely a dohánypiac újraszabályozásának lebonyolításában vett részt. A trafikpályázatok eredménye jelentős társadalmi és politikai vitákat váltott ki; a nyertesek között Gyulay személyes és üzleti környezetéhez köthető szereplők is megjelentek, ami akkoriban további kérdéseket vetett fel. Vezérigazgatói tisztségétől 2016-ban vált meg.A hétvégi Forma-1 Magyar Nagydíj után kiderül, hogy a Hungaroring Sport Zrt.-nél vezető maradhat-e majd az új kormány alatt is Gyulay Zsolt, aki nem mellesleg a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke 2022 óta.