Katonai beavatkozásra készül a Trump kormányzat Maliban – írja értesüléseire hivatkozva a Washington Post.A nyugat-afrikai országban ugyanis jelentős befolyásra tett szert a Dzsamaát Nuszrat al-Iszlám va al-Muszlimín (JNIM) nevű szervezet, ami az Al-Kaida helyi fiókszervezete.A Száhel-övezet egyik legfontosabb országának tartott Malit az utóbbi hónapokban válságba taszították az iszlamista lázadók és a tuareg szeparatisták támadásai. Ezen az sem segített túl sokat, hogy az elmúlt években Mali kihátrált a hagyományos szövetségese, Franciaország mögül és az oroszokkal kezdett barátkozni. Ennek lett egy olyan következménye, hogy a franciák 2022-ben ki is vonultak az országból és a helyükre előbb a Wagner, majd a Prigozsin lázadását követően megszüntetett zsoldossereg utódszervezete, az Afrika Hadtest fegyveresei vonultak be.Ugyanakkor az iszlamistákkal, illetve a tuaregekkel szemben az oroszok is tehetetlenek voltak és egyik vereséget szenvedték el a másik után. Bár arra csekély az esély, hogy a lázadók ki tudják terjeszteni a befolyásukat az egész országra, de még arra is, hogy egyáltalán bevegyék annak fővárosát, Bamakót, de a kormány bukását ettől még elérhetik, amivel tovább fokozhatják a régió instabilitását. https://hvg.hu/360/20260531_202622-mali-azosszeomlas-szelen-iszlamistak-tuaregek-dominohatas-orosz-lora-tettekEzen előzmények után vetette fel egy amerikai beavatkozás lehetőségét Donald Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának terrorelhárításért felelős főigazgatója, a magyar származású Gorka Sebestyén.Gorkáról érdemes tudni, hogy még Trump első elnöki ciklusa idején Steve Bannon munkatársaként került be a Fehér Házba és onnan azért kellett néhány hónap után távoznia, mert megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ez ugyanakkor a 2025-ben az elnöki hivatalba visszatérő Trumpot nem érdekelte és neki adta a terrorelhárításért felelős főigazgatói posztot. Gorkáról érdemes megjegyezni, hogy a rendszerváltást követően 2008-ig Magyarországon élt és már akkor is nagyon szeretett volna komolyabb befolyásra szert tenni a politikai életben, ám itthon is elhasalt 2002-ben egy nemzetbiztonsági átvilágításon.Nem mindenki osztja az amerikai felső vezetésben Gorka afrikai beavatkozással kapcsolatos elképzeléseit, többek között azért is, mert bármilyen jellegű közvetlen amerikai beavatkozás Maliban kockáztatná az összeütközést az oroszokkal, ráadásul az Amerikaiak bár képesek voltak eredményes közös vállalkozásokat végrehajtani a helyi kormányerőkkel Nigériában, amelynek a következménye volt például az Iszlám Állam egyik legbefolyásosabb afrikai vezetőjének kiiktatása, ám az több mint kérdéses, hogy a nyugati világtól öles léptekkel Moszkva irányába távolodó Száhel-országokban ezt meg tudnák ismételni.Ráadásul egy újabb katonai beavatkozás nem biztos, hogy jól csapódna le a lassanként a félidős választásokra ráforduló amerikai közvélemény körében, hiszen Trump a konfliktusok megszüntetésének és nem újabbak teremtésének ígéretével került hatalomra. A beiktatása óta viszont Mali lenne a nyolcadik olyan ország, amelynek a területén az amerikai elnök katonai csapásokat hajtatna végre.