Monaco tetején, egy sziklán, nyolcvanöt méterrel a tenger fölé magasodva áll egy épület. Az ember azt hinné, hogy az a hercegi palota (miért is ne lehetne az), esetleg, a városállam hírét ismerve valami baromi drága autószalon, hiszen itt Porsche 911 Targa alatt az ember képtelen létezni, de nem: ez egy oceanográfiai múzeum, I. Albert monacói herceg megvalósult álma. Ráadásul nem is ez az egyetlen. Albert, a „tudós herceg”, aki 1889-től 1922-es haláláig uralkodott a városállamban, megalapította a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezetet és a helyi antropológiai múzeumot, ráadásul humanista tudósként és kutatóként 1903-ban egy nemzetközi békeügyi szervezetet (Monaco International Institute for Peace) is létrehozott.
Az oceanográfiai múzeum előnyösen takarja a város rondább részeit
Fotó:
VALERY HACHE/AFP
Ez utóbbi nem muzsikált túl fényesen: Albert hiába próbált közvetíteni Franciaország és Németország között, kitört az első világháború, a szervezetet mégis az ENSZ és az Interpol elődjének tartják. Albert egyik legnagyobb műve az oceanográfiai múzeum, amitől azt remélte, hogy egybekovácsolja a világ tengerkutatóit és a tenger védelmezőit, amellett, hogy a nagyközönséget is megismerteti a mélység titkaival.
