„Amikor Kóka János miniszter lett, a stábja minket, fiatalokat is felkért, hogy segítsünk kitalálni a politikusi karakterét, személyiségét. Ezen a találkozón ott volt Ruff Bálint is, akivel nagyon furcsán éreztük magunkat. Mi az, hogy egy politikus identitását egy összeválogatott csapatnak kell kitalálni? Az egész zsigeri ellentétben állt mindazzal, amit a politikáról gondolunk, úgyhogy hamar otthagytuk őket. Ez a történet sokat elmond Bálint személyiségéről és politikafelfogásáról. Akkor szabad a politikába lépni, ha gondolsz valamit a szakpolitikáról, értékekről, az ország előtt álló kihívásokról” – emlékezett vissza lapunknak Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa, korábbi SZDSZ-es politikus.
Ruff Bálint nevét bő másfél évtizeddel később ismerte meg a szélesebb nyilvánosság, amikor a Partizán Vétó című műsorában nemcsak elemezte a napi politika történéseit, hanem az ellenzéknek irányt mutatva kínált receptet az Orbán-rendszer ledöntésére. A politikai felelősség, politikai bátorság és politikai cselekvés hármas jelszavával formálta az ellenzéki nyilvánosság politikai képzeletét, és a teljes letargiától a rendszerváltás eufóriájáig elemezte hétről hétre a közéleti történéseket. Majd az elemzői székből átült a kormányba: Magyar Péter a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, aztán miniszterelnök-helyettesnek kérte fel. Politikai súlyát tekintve ő lett a Tisza-kormány második embere.
